A lengyel közrádió honlapján jelent meg péntek a cikk, amely a francia Observatoire du journalisme portál cikkére hivatkozva arról beszél, hogy a lengyel médiapiacot gyakorlatilag “felosztotta egymás közt a Soros-féle Media Development Investment Fund és a német Ringier Axel Springer.

"A PiS győzött, de az ellenzék ünnepel", "Vereség és kudarc között" valamint "Ellenzék vagy megújulás" – csak néhány cím a lengyelországi választások utáni valóságról beszámoló újságok címlapjaiból.

Feszült viszony Kijev és Varsó között, újabb médiajelentések az úgynevezett vízumügy kapcsán, valamint Agnieszka Holland új, a lengyel egyenruhásokat támadó filmjével kapcsolatos választási zűrzavar – ez az, amivel a lengyel média foglalkozik kevesebb mint három héttel a választások előtt.

2023. szeptember 27-én Varsóban, a Lengyel Újságírók Egyesülete Sajtószabadság Megfigyelő Központja és a Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezésében kerül megrendezésre a „A média rólunk, mi a médiában. Közép-európai országok és társadalmak képe a nyugat-európai médiában és a valóság” című konferencia.

Nem sértődhetünk meg egymásra. Soha nem volt még ennyire szükség a párbeszédre Budapest és Varsó, valamint a régió többi fővárosa között – érvel a Varsói Egyetem professzora a Rzeczpospolita hasábjain. Ugyanezen az oldalon Deme Dániel, a Hungary Today főszerkesztője a kölcsönös megértés lehetőségeiről elmélkedve, hasonló következtetésre jut.

A cseh sajtóban viszonylag ritkán találni a Visegrádi Együttműködést támogató, arról pozitívan nyilatkozó írásokat. Az Echo24.

A választások előtti feszült légkörben folytatódik a jelöltek közötti programharc, a vitában a  gazdasági témák és a riasztó előrejelzések kerülnek előtérbe, ami azt jelzi, hogy a demográfia kérdése lesz a legfontosabb kérdés, amellyel a következő kormányok szembesülni fognak.

Néhány héttel a parlamenti választások előtt az újságok és az internetes portálok naponta beszámolnak a kormány és az ellenzék új elképzeléseiről, hogy segítsék a politikusokat a választók megnyerésében. Ugyanakkor azonban a közvélemény-kutatások és a kutatóközpontok adatai azt mutatják, hogy a lengyel gazdaság lélegzethez jutott. Hogyan befolyásolja ez az októberi választások kimenetelét?

Bár az őszi parlamenti választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el, a politikusok már most is agitálnak, vázolják a javaslataikat és járják Lengyelországot. A választások előtti felkorbácsolt érzelmek közepette a gazdasági témák a leghangsúlyosabbak, amelyek a Visztula mentén lassan csökkenő inflációt tekintve kulcsfontosságúak a lengyelek mindennapi életében. 

A nyári szünet kezdete nyugtalanul telik Lengyelországban. Egyrészt a belpolitikai színtéren zajlik az őszi választások előtti kampány, amelyben a   politikai vita minden oldaláról nem hiányzik a durva játék. Másrészt Varsó reagál a Jevgenyij Prigozsin sikertelen puccsát követő feszült oroszországi helyzetre, és készül a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre, ami kihat a Kijevvel való kapcsolatokra.

Több cikket is olvashattunk a cseh demográfiáról az elmúlt években, amelyek szerint csak ott nő a régióban a születésszám, emelkedik a népszaporulat, és javulnak a demográfiai mutatók. A cseh statisztikai hivatal legfrissebb adatai ezek fényében valóságos hidegzuhanyként hatnak: az első negyedévben 11 %-kal kevesebb gyerek született a legnyugatibb visegrádi országban mint egy évvel korábban.

Június eleje Lengyelországban az abortusztörvényről szóló viták és a nők jogaival kapcsolatos ellenzéki tüntetések jegyében telt, amelyekre a kormány rendszerszintű megoldásokkal próbál reagálni. Ezzel párhuzamosan olyan megoldásokon is dolgoznak, amelyekkel meg lehet védeni a lengyeleket az illegális bevándorlók beáramlásától, akik befogadására az Európai Unió kéri Varsót.