Közvéleménykutatás - 2020
CBOS Közvéleménykutatás 2020 (Letöltés)
Közvéleménykutatás - 2019
Lengyelország képe Magyarországon - közvéleménykutatás
A Századvég 2019-es kutatása (Letöltés)
Közvéleménykutatás - 2018
Mit tudnak a magyarok a lengyelekről és Lengyelországról, hogyan viszonyulnak hozzájuk?
A Felczak Intézet által megrendelt közvélemény-kutatás
Legfontosabb megállapítások:
Elsőként a magyar felnőtt lakosság Lengyelországgal kapcsolatos spontán asszociációira voltunk kíváncsiak. Az országgal kapcsolatban a magyar lakosok elsősorban a lengyel-magyar baráti viszonyra asszociáltak, ezt 31,2 százalékuk említette spontán módon. A lengyel táj szépségei, illetve konkrét városok képe 15,1 százalékuknak rémlett fel, míg az ország konkrét kereskedelmi cikkei, élelmiszerei, a lengyel piac 4,8 százalékuknak jutott eszébe.
A válaszadókat az eszükbe jutó híres lengyelekről is megkérdeztük. Lengyelországról spontán módon a legtöbbeknek II. János Pál pápa neve rémlett fel, ezt 13,1 százalékuk említette, tizedük Bem József, 5,8 százalékuk pedig Lech Walesa nevét idézte fel. A válaszadók 22,5 százaléka nem tudott felidézni egy híres lengyelt sem.
A lengyelekre leginkább jellemző tulajdonságok esetén (szintén spontán módon) többségében pozitív jelzőket említettek. A magyar felnőtt lakosok legtöbbször a barátságos, kedves, közvetlen tulajdonságokat társították a lengyel emberekhez (31,8 százalékuk említette), míg vallásosként 7,3, vendégszeretőként 3,9, szorgalmasként és kitartóként 3,6 százalékuk írta le őket. Negatív tulajdonsággal csak a válaszadók 2,8 százaléka illette a lengyel népet, ami a magyarok lengyelekről alkotott kifejezetten pozitív képét tükrözi.
Összeségében az országról a magyarok 92,9 százaléka pozitívan vélekedik, 62,8 százalékuk inkább, 30,1 százalékuk pedig nagyon kedvező képet alkotva. A kedvezőtlen vélemények aránya csupán 5,4 százalék.
Lengyelországról az átlagosnál pozitívabb véleményt alkotnak a férfiak, a tanulók, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, a nagyobb településen élők, illetve azok a válaszadók, akik jártak már Lengyelországban.
A társadalmi távolság-skála eredményei is pozitív képet mutatnak, a magyarok harmada akár családjába is szívesen fogadna lengyel személyt (18,2 százalékuk akár házastársként, 14,9 százalékuk pedig rokonként), 26,9 százalékuk munkatársi viszonyt fogadna el szívesen, ami még szintén közeli kapcsolatnak tekinthető. Szomszédi viszonyt 36,8 százalékuk fogadna szívesen, míg igazán elutasító attitűdöt csupán a válaszadók 2,8 százalékuk képvisel, ők egy településen vagy országban sem laknának lengyel emberrel.
A demográfiai háttérváltozókat tekintve szorosabb viszonyt fogadnának el, tehát elfogadóbbak a lengyelekkel szemben a férfiak, a 18-29 évesek, a tanulók, a magasabban kvalifikáltak, a felső társadalmi csoportba tartozók, a fővárosiak, a gyermektelenek és az országot már meglátogató válaszadók.
A következőkben négy állítással való egyetértés mértékén keresztül vizsgáltuk a magyarok lengyelekről kialakult véleményét. Az állítások közül a legtöbben (a válaszadók 80,6 százaléka) azzal értettek egyet, hogy Lengyelországban gyors ütemben fejlődik a gazdaság. Ezzel főként az idősebbek, a nyugdíjasok értettek egyet az átlagosnál nagyobb mértékben.
A válaszadók háromnegyede szerint Lengyelország fontos szerepet játszik az Európai Unióban. Ez a vélemény főként az idősebbekre, a nyugdíjasokra, a rosszabb anyagi helyzetűekre és a gyermeket nevelőkre jellemző.
Szintén inkább egyetértenek a magyarok azzal, hogy a lengyelek és a magyarok sokban hasonlítanak egymásra (73,9 százalékuk ért egyet valamilyen mértékben). A hasonlósággal az átlagosnál nagyobb arányban értenek egyet az idősebbek, a nyugdíjasok, a középfokú végzettségűek, a közepes anyagi helyzetűek és a vidéki városokban élők.
Azt az állítást, hogy Lengyelországban korrupció uralkodik azonban már egyet nem értés övezi, ami szintén pozitív képet fest. Az állítással a magyar felnőtt lakosság 30,6 százaléka ért egyet, míg 36,9 százaléka nem. A magyarok kérdést illető információhiányáról árulkodik, hogy közel harmaduk nem tudta megítélni a helyzetet.
A válaszadók véleményét három jelentősebb politikai személyiséggel kapcsolatban is megkérdeztük. Mindhárom felsorolt politikus esetén azok aránya volt a legmagasabb, akik nem ismerték vagy nem rendelkeztek véleménnyel az adott személyről, ami arra utalhat, hogy a magyarok kevéssé követik a lengyel politika történéseit. A magyarok számár a felsoroltak közül az egykori lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński a legszimpatikusabb, róla 28,8 százalékuk vélekedik kedvezően, illetve a releváns vélemények aránya is ebben az esetben volt a legmagasabb, a válaszadók 36,7 százaléka tudott véleményt formálni róla. Andrzej Duda köztársasági elnökről a válaszadók negyede vélekedik kedvezően, 4,9 százaléka pedig kedvezőtlenül, míg 69,4 százalékuk nem formált véleményt róla. Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnököt a magyarok 23,2 százaléka kedveli, míg 3,1 százaléka inkább kedvezőtlenül vélekedik róla. Érdekes módon az ő esetében alkottak a legkevesebben érdemi véleményt, csupán a válaszadók 26,3 százaléka, míg 54,9 százalékuk nem ismeri a politikus nevét.
Magyarország és Lengyelország kapcsolatát a magyarok 84,5 százaléka barátságosnak tartja, minden negyedik megkérdezett nagymértékben, míg semlegesnek 13,4, ellenségesnek pedig 1,6 százalékuk értékeli a viszonyt. Az átlagosnál pozitívabb módon értékelik a két ország viszonyát a férfiak, a 60 évesnél idősebbek, a nyugdíjasok, a magasabban kvalifikáltak, a jobb anyagi helyzetűek, a fővárosiak, és az országról személyes tapasztalatokkal rendelkezők.
Lengyelországban a magyar felnőtt lakosság harmada járt már. Ők főként a tanulók, a magasabban kvalifikáltak, a jobb anyagi helyzetűek, a fővárosiak és a megyeszékhelyek lakói közül kerültek ki. Az országot meglátogatók 91,8 százaléka elmondása szerint turisztikai célból utazott az országba, míg átutazás, átszállás közben 8,7, üzleti út miatt 5,7, tanulmányok végett 4,7 százalékuk érintette azt.
Végül a két ország kapcsolatainak jövőjéről kérdeztük a válaszadókat. A felnőtt lakosság 55,9 százaléka szerint növelni kellene a két ország közötti külpolitikai kapcsolatokat, 37,9 százalékuk szerint a jelenlegi szint megfelelő, míg a csökkentés mellett 3,3 százalékuk áll. Az átlagosnál nagyobb arányban állnak a kapcsolatok növelése mellett a férfiak, a 40-49 évesek, a középfokú végzettségűek, a jobb anyagi körülmények között élők, a gyermektelenek és az országot már meglátogató válaszadók.
A kutatás egyes eredményei a kapott válaszok alapján:
Kutatás módszertana:
* Computer Assisted Telephone Interviewing – Számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés. Az adatfelvétel programozott kérdőív segítségével telefonon keresztül történik, mely során a kérdezőbiztos a válaszokat azonnal rögzíti a számítógépes rendszerben.
** Az iteratív súlyozás célja a reprezentativitást biztosító demográfiai változók mintabeli eloszlása és a populációban megfigyelhető eloszlások közötti azon minimális differenciák kezelése, amelyek a mintavétel után még esetlegesen fennállnak. Lényege, hogy célváltozónként hozunk létre súlyokat, majd lépésről-lépésre haladva új súlyokat alkalmazunk változónként. Ez a körkörös folyamat addig tart, amíg a kívánt populációs arányokat elérjük.
© Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézet
Az összes eredményt az alábbi linkről töltheti le: