"A tüntetések nem veszítenek lendületükből" – olvasható a Dziennik Gazeta Prawna címlapján, mivel az elmúlt napokban épp a gazdák tömegtüntetései voltak a média fő témája. A február 9-én, pénteken kezdődött tiltakozások ezen a héten is folytatódnak. Az ország több száz pontján lezárt utak nemcsak a tiltakozás e formájának kellemetlenségei miatt érdeklik a lengyeleket, hanem – ahogy a felmérések is mutatják – a gazdák követelései a választók körében is nagy támogatottságot élveznek.
A gazdák tiltakozása az uniós politika ellen
A lengyel utakon zajló tüntetések a számos uniós országban tapasztalható helyzetet tükrözik , amelyekben gazdák ezrei tüntetnek az utcákon az EU éghajlat- és környezetvédelmi politikája vagy az Ukrajnából származó élelmiszerimport ellen. A lengyelek Belgium, Franciaország, Németország vagy Olaszország csoportjaival vállvetve zárják el az utakat országszerte, annak ellenére, hogy – mint a Rzeczpospolita rámutat – az Európai Bizottság úgy döntött, hogy enged a gazdáknak. Mint azt a lap kiemeli, az új klímastratégiában ugyanis az Unió "megkímélte" a gazdákat.
"A most bejelentett javaslatban az Európai Bizottság arról beszél, hogy 2040-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a CO2-kibocsátást (1990-hez képest). Ez szükséges lépés a korábban elfogadott cél, a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez, miután az EU-nak 2030-ig 55%-os csökkentést kellett volna elérnie (...) A tervezetből azonban kiestek a korábban benne levő, a gazdálkodókra vonatkozó kötelezettségek. Nem hivatalos információk szerint szó volt a mezőgazdaságra jellemző, a CO2-n kívül más üvegházhatású gázokra, például az állattenyésztésből származó metánra vagy a műtrágyákból származó nitrogénre vonatkozó célkitűzésekre. A munkadokumentumokban az szerepelt, hogy 2040-re 30%-kal kell csökkenteni ezeket a gázokat 2015-höz képest. Ez végül nem szerepel az Európai Bizottság javaslatában." – olvastuk.
A Bizottság intézkedései azonban nem találtak kedvező fogadtatásra a gazdák körében, akik következetesen ellenzik az EU Zöld Megállapodás bevezetését és az Ukrajnából érkező áruk beáramlását – mutat rá a Nasz Dziennik, beszámolva az országot több napra megbénító tüntetésekről. Az útlezárások az e kör által hónapok óta folytatott akciók újabb állomása – a lengyel gazdák többek között erősebb garanciákat akarnak a hazai gazdaságok számára, ellenezve az ukránokkal szembeni kedvezményes bánásmódot. Csak pénteken országszerte több mint 260 helyszínen zajlottak a tiltakozások, amelyek egyes helyeken oda vezettek, hogy még az iskolákban és óvodákban is elmaradt a tanítás.– "Rájöttünk, hogy ez a helyzet megbénítja az egész települést, a szülőknek nagy gondot okozna elhozni a gyermekeiket" – magyarázta Paweł Miś, az egyik Kis–lengyelországi település vezetője, ahol a legkisebb diákok számára elmaradtak a tanítási órák. A tiltakozás miatt az ukrán határon is meghosszabbodtak az amúgy is több órás sorok. A Dziennik Gazeta Prawna arról számolt be, hogy hétfőn a korczowai átkelőnél a teherautók 56 órát vártak a Lengyelországból való kilépésre, majdnem kétszer annyit, mint pénteken.
Érdekes módon a tüntetések okozta feszült légkör nem gyengíti Donald Tusk kormányának pozícióját. "Az eddigi közvélemény-kutatások nem mutatják, hogy a vidéki indulatok negatívan hatnának a kormánykoalíció nézettségére. A politológusok úgy értékelik, hogy ez a válság a Jog és Igazságosság párt támogatottságát sújtja leginkább". – olvashatjuk a DGP oldalain. Mint a szakértők kifejtik, ez összefügghet azzal, hogy a Jog és Igazságosság szavazóinak jelentős részét a vidéki területek és kisebb városok lakói teszik ki, akik a jelenlegi válság forrását az előző kormány intézkedéseiben látják. Emellett a gazdák követelései – amelyek a Zöld Megállapodás, az EU éghajlat-politikája és az uniós piac ukrajnai termékek előtti megnyitásának ellenzéséhez kapcsolódnak – jelentős társadalmi támogatottságot élveznek. A Rzeczpospolita napilap számára a Piac- és Társadalomkutató Intézet által készített felmérésben a megkérdezettek 77,2 százaléka értett egyet a tiltakozókkal, és csak 10,8 százalékuk volt ellenkező véleményen.
Az ukránok segítése a választási kirakós játékban
A választások időpontjának bejelentése után a keletről érkező élelmiszer-import elleni tiltakozások és az Ukrajna támogatásának módja is a politikai küzdelem részévé vált. Mint a Varsói Egyetem felméréséből kiderül, két évvel a háború kitörése után egyre több lengyel szeretné, ha az ukránok szabadon dolgozhatnának hazánkban, de ellenzik a számukra nyújtott szociális juttatások finanszírozását – olvasható a Rzeczpospolitában. A szejm február elején fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2024 közepéig meghosszabbítja az ukrán háborús menekültek támogatását. "Ez garantálja az ukránok számára az állam költségén az étkezést és a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatáshoz való hozzáférést és egy teljes szociális segélycsomagot" – emlékeztetnek az újságírók, miközben rámutatnak, hogy a Tusk - kormány elismeri, hogy a megtakarításokból és a céltartalékokból van pénze ennek a segélynek a véglegesítésére, és BGK–kötvényeket kell kibocsátania. "Bár a lengyelek túlnyomó többsége segíteni akar az Oroszország ellen harcoló Ukrajnának, és nyitott az országunkban tartózkodó menekültek irányában, egyre kevésbé fogadják el az ukránok számára nyújtott átfogó szociális segélyt, valamint a szállás és az élelmezés finanszírozását. Ezt mutatja egy januárban a lengyelek körében végzett felmérés, amely az országunkban élő ukránok megítéléséről szólt" – mutat rá a napilap.
Ugyancsak az Rzeczpospolita oldalain olvashatunk a Lengyelországi Ukránok Szövetségének erőfeszítéseiről, hogy a háborús menekülteknek szavazati jogot biztosítsanak, ha csak helyi szinten is. – Közöttük sok a társadalmilag aktív ember, és a bennük rejlő lehetőségeket mindenki javára lehetne fordítani – magyarázza Miroslaw Skorka, a Szövetség elnöke, hangsúlyozva, hogy az elképzelés az lenne, hogy csak azoknak adnának jogot, akiknek legálisan tartózkodnak Lengyelországban. – Ez megfelelne a jelenlegi geopolitikai helyzet és az Oroszország által jelentett közös fenyegetés követelményeinek – teszi hozzá Skórka.
Emlékeztetni kell arra, hogy az Eurostat 2023 végi adatai szerint az ukrán menekültek száma hazánkban több mint 957 ezer fő. További egymillióan vannak azok, akik még a háború előtt érkeztek Ukrajnából Lengyelországba.