Forró a lengyel közhangulat az EP-választások előtt.
"Menjetek szavazni, különben kirabolnak és rabszolgasorba taszítanak bennünket" - sürgeti Beata Szydło volt miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője a Sieci című hetilap címlapján, figyelmeztetve az Európai Unió beavatkozására a lengyelek életébe.
"Szabadság, tulajdon, szuverenitás. Amit az EU elvesz tőlünk". - olvasható ehelyett a Do Rzeczy című hetilap címlapján." Eközben Donald Tusk miniszterelnök egy varsói nagygyűlésen azzal riogatta a választókat, hogy a kormánykoalíció Lengyelország biztonságának megőrzésének és Európa megerősítésének egyetlen garanciája. - Higgyék el: odaát a Kremlben nekik Brüsszel esetleges politikai elfoglalása fontosabb, mint Harkov elfoglalása. Ez a harc arról, hogy ki uralkodjon Lengyelországban, és most már arról is, hogy ki uralkodjon Európában, egyben azért is folyik, hogy megakadályozzuk, hogy a háború átlépjen határainkon" - mondta a kormányfő június 4-én Varsóban. Ezek az erős szavak, amelyek az újságok címoldalain és a választási gyűléseken hangzottak el, jól illusztrálják a politikai színtér hangulatát néhány nappal az európai parlamenti választások előtt.
Az európai parlamenti választások feltüzelik a lengyeleket
"Hivatalosan június 6-án, csütörtökön kezdődnek a választások, bár Észtországban már hétfőn elkezdődtek és vasárnapig tartanak. Az uniós polgárok többsége, köztük a lengyelek is, június 9-én, vasárnap járulnak majd az urnákhoz (...) És bár minden országban a belpolitikai kérdések vannak napirenden, a választási eredmény olyan, mint egy népszavazás a helyi pártok népszerűségéről. A nemzeti szavazatok összesített hatása megmutatja, hogy Európa milyen irányba fog haladni a következő öt évben". - írja Anna Słojewska a Rzeczpospolita címlapján. "Az EP-választások előtt egyértelmű narratív vonal húzódott. A politikai mainstream egyrészt arra összpontosított, hogy csillapítsa a Green Deal hatásaival kapcsolatban Európa-szerte növekvő félelmeket, másrészt pedig arra, hogy meggyőzze, hogy az EU jelenlegi irányvonalát bíráló pártok támogatása valójában Vlagyimir Putyin melletti fellépést jelent" - mutat rá Łukasz Warzecha rovatvezető a Do Rzeczy oldalain. "Ez utóbbi taktika jól látható Lengyelországban. Ilyen üzenet szerepelt Radosław Sikorski expozéjában, megjelenik Tusk miniszterelnök számos nyilatkozatában, valamint a polgári koalíció és a baloldal politikusainak legtöbb beszédében (a Harmadik Út képviselői úgy tűnik, hogy visszariadnak ettől a retorikától). Ezzel szemben a szuverenista csoportok képviselői a klímapolitika kapcsán vagy olyan kérdésekben, mint a laza bevándorlási politika, a megélhetési költségek spiráljával szemben az egyetlen alternatívaként próbálják feltüntetni magukat. Akárcsak a belpolitikában, uniós szinten is olyan helyzetek kedveznek nekik, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy rendszerellenesnek mutassák magukat" - magyarázza a publicista.
És valóban, a "Sieci" hetilap oldalain az Egyesült Jobboldal politikusai figyelmeztetnek az Unió hatásköreinek kiterjesztésére és a Közösség föderalizációját támogató erők megerősítésére az Európai Parlamentben. - Olyan harc van folyamatban, amely hazánk és Európa jövőjét fogja eldönteni. Tudom, hogy még csak két kampány van mögöttünk, de nem szabad elbátortalanodnunk és elfáradnunk" - szólít fel Beata Szydło. - A választások előtt az a kérdés, hogy a saját hazánkban házigazdák vagy rabszolgák leszünk-e - hangsúlyozza Patryk Jaki volt igazságügyi miniszterhelyettes, európai parlamenti képviselő, rámutatva, hogy "e választások legfontosabb tétje a Németország és Franciaország által meghatározott projekt, Európa stratégiai autonómiájának kiépítése, amely egy európai állam létrehozásában fog állni".
Zavaros kapcsolatok a Kelettel
Az elmúlt napokban újabb jelentések jelentek meg az orosz hatóságok és szolgálatok Lengyelországgal kapcsolatos lépéseirőé. Május végén az "Rzeczpospolita" beszámolt az ország különböző pontjain történt tűzesetek sorozatával kapcsolatos vizsgálat eredményeiről. "Egy étterem Gdyniában, egy raklapraktár Varsó közelében, egy festékgyár Wrocławban és egy építőipari központ Gdańskban - ezek a GRU által megrendelt gyújtogatási kísérletek és gyújtogatások sorozata" - írja a "GRU". - olvasható a lapban. - Ez egy példátlan helyzet. Egy külföldi állam szabotázsakciókat hajt végre hazánkban, erre a célra beszervezett embereket alkalmazva. Ilyen veszélyes jelenséggel még soha nem kellett szembenéznünk. Nagyon rossz a helyzet, sokkal rosszabb, mint ahogyan a kormány mutatja" - mondja a lapnak adott interjúban a lengyelországi merényletek és gyújtogatások sorozatáról Tomasz Broniś, volt hírszerző tiszt, biztonsági szakértő. "(...) Oroszország nagy pénzeket - 10 és 15 ezer euró közötti összeget - kínálva toboroz többek között az orosz nyelvű Telegramon keresztül olyan embereket, akiktől a nagyvárosok közterületein gyújtogató támadásokat rendelnek. A múlt héten a lengyel belbiztonsági szolgálat, az ABW öt embert, köztük ukránokat és egy kanadai útlevéllel rendelkező oroszt vett őrizetbe Varsó közelében elkövetett gyújtogatás miatt. Most szerdán pedig három férfit - két fehérorosz és egy 40 éves lengyel - vett őrizetbe, akik többek között Pomerániában gyújtogattak" - írja az ABW. - olvassuk tovább. Szintén e lap hasábjain, június elején Piotr Mazurkiewicz írt egy lehetséges nagy dezinformációs összeesküvésről, amelyet Moszkva fog végrehajtani. "Hazai cégek gyanús ajánlatokat kapnak a lengyelek oroszokról és ukránokról alkotott véleményének felmérésére, amelyek nagyon elfogult kérdéseket tartalmaznak" - tudta meg a >>Rzeczpospolita<<. A piaci áraknál 200-300 százalékkal többet ajánlanak. Nem ez az egyetlen dolog, ami meglepi a kutatócégeket. - Amikor valaki kérdőívet készít, könnyen beazonosítható, például a cég neve, e-mail címe stb. alapján. És itt az e-mailek kizárólag Gmail-címekről érkeztek" - ismeri el név nélkül az egyik cég képviselője". - számol be a napilap. Mint az Oroszország tovább nyomoz a lengyelek után című cikk szerzője emlékeztet, a gyanús "szondázási" ajánlatok áradata egybeesik a Lengyelország elleni egyéb akciók felerősödésével. "Lengyel katonákat sebesítettek meg a fehérorosz határon, és további szabotázs- és gyújtogatási terveket is észleltek" - olvasható.
A Lengyelország keleti szomszédjainak további akcióiról szóló jelentésekre válaszul a kormány bejelentette, hogy további beruházásokat tervez a határvédelembe. - A "Keleti pajzs" elrettentő és védelmi nemzeti program a legnagyobb művelet Lengyelország keleti határának, a NATO keleti szárnyának megerősítésére 1945 óta. Ez egy stratégiai művelet kormányunk számára, stratégiai művelet a köztársaság biztonsága szempontjából" - mutatott rá Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, a védelmi minisztérium vezetője, ismertetve a projekt feltételezéseit. "Ez egy olyan modern technológiát és erődítményeket alkalmazó eszközrendszer lesz, amely akadályozza az ellenség mozgását és javítja a védelmi képességünket. A pajzs részeként nyolc előretolt bázist hoznak létre. Mindegyikben egy-egy zászlóalj harccsoportot, azaz mintegy 1000 katonát állomásoztatnának felszereléssel együtt". - számol be a 'Dziennik Gazeta Prawna'. A lap június elején arról is beszámolt, hogy a kormány még ebben a hónapban határozatot tervez elfogadni a "Keleti pajzs" elrettentő és védelmi nemzeti programról, amint azt a Minisztertanács jogalkotási munkalistája is jelzi. Egy ilyen határozat tervezete hétfőn (június 3-án - a szerk.) került fel erre a listára - mutat rá a "DGP".