Back to top
redakcja2 küldte be 25.08.2020 időpontban
Barátság a számok tükrében – Nyári Egyetem, 2. nap
Pilne



Mindkét országban magas fokú a lengyel és magyar nemzeti együttműködés társadalmi támogatottsága, megvan szükséges a társadalmi kohézió, ugyanakkor sokat lehetne javítani az egymásról szerzett tudásanyag terén

Mit tudunk egymásról, hogyan látják a másikat a magyarok és a lengyelek? A varsói Wacław Felczak Intézet megrendelésére az elmúlt időben két nagyszabású közvéleménykutatást is készítettek, egyiket Magyarországon a Századvég, míg a másikat Lengyelországban a CEBOS közreműködésével. Ezeket mutatták be a III Vezetőkepző Nyári Egyetemen a dél-lengyelországi Krasiczyn reneszánsz várkastélyában, amelyen közel kétszáz magyar és lengyel diák vesz részt.

A kutatások eredményeit Szabó Dávid, a Trimarium Intézet igazgatója, valamint Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója ismertették, a részben sejtethető eredmények mellett sok új jelenségre is fény derült.  Biztató tendenciaként említették például, hogy növekszik a két országot kölcsönösen, személyes benyomások alapján ismerők száma csakúgy, mint a V4-en belüli magyar-lengyel összetartás, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy folyamatosan szükséges az építkezés e téren. Szabó rámutatott: magas fokú a lengyel és magyar nemzeti együttműködés társadalmi támogatottsága, megvan szükséges a társadalmi kohézió. Visszautalt ezzel Orbán Viktor múlt heti kijelentéséhez is, amelyben Lengyelországot, mint közép-európai vezérhajót láttatta.

Maciej Szymanowski kiemelte, hogy szinte teljesen hiányzik Lengyelországban a magyarokat elutasító személyek aránya, mindössze 0,7%, míg több, mint kétharmaduk pozitív képet őriz rólunk. A lengyelek 14%-ának van magyar származású ismerőse, barátja vagy családtagja, és közel egyharmaduk járt is már Magyarországon. A negatívumok közt említette, hogy a szoros kulturális kooperáció mellett az együttműködés olyan formáinál, mint a gazdasági és az oktatási és tudományos kooperáció, sokkal alacsonyabbak a számok a kívánatosnál, különösen a fiatalok körében. Érzékelhető a különbség továbbá az egymás iránti elvárásokban is – a magyar fiatalok sokkal inkább várnák az együttműködés erősítését, mint lengyel kortársaik, és ugyanez vonatkozik a visegrádi együttműködés erősítésével kapcsolatos elképzelésekre is. Meglepetés volt ugyanakkor például az eredmény, hogy a lengyeleknek mindössze fele gondolja úgy, hogy Magyarország politikai rendszere stabil volna.

Kiderült az is, hogy a szimpátia mellé sajnos igen kevés tudás társul – a válaszadók nagy tömege az élő személyek közül egyedül Orbán Viktor, illetve Lech Wałęsa nevét tudta megemlíteni, rajtuk kívül egyetlen életben lévő magyar vagy lengyel sem mondható általános ismertnek.

Nem lehet kizárólag a közös múltra támaszkodni, hanem a jelenben kell sokat tennünk azért, hogy közös jövőnk is legyen  - hangsúlyozta zárszavában Rácz Zsófia, a fiatalokért felelős helyettes államtitkár, aki a bemutatott adatok mögötti miérteket kereste. Az államtitkár szerint az évszázados hagyomány a korábbi generációkat predesztinálta az együttműködésre, azonban a mai fiataloknál már hiányzik ez az aktív, közös élményanyag. Ezért is fontos a nyári egyetem - említette.

A négynapos rendezvény második napján rendeztek még panelbeszélgetést a történelmi emlékezés társadalmi hatásairól és a saját világnézet formálásának fontosságáról a lengyel Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a lublini katolikus egyetem, és a PPKE professzoraival. A délelőttöt az „(Il)legitim emlékművek?” c. panelbeszélgetés zárta, amelyen a mostanában divatos kultúra és hagyományellenes tendenciákat vették górcső alá, amelyet igen élénk érdeklődés kísért a hallgatók részéről.

A keddi napon fogadta a diákokat Adam Szal, przemyśli érsek, és gyertyát gyújtottak a magyar katonáknak örök pihenést nyújtó katonatemetőben is. Az estét pedig élőzenés táncház zárta a Dűvő együttessel.

Néhány érdekes adat a kutatásokból:

A MAGYARORSZÁGI KUTATÁSBÓL:

  • A magyarok több mint 90%-ának pozitív a véleménye Lengyelországról.
  • Az ismert lengyelek közül a magyarok többségének II. János Pál pápa (13,1%), Bem József (10%) és Lech Wałęsa (5,8%) neve jut először eszébe. A magyarok 22,5%-a egyetlen híres lengyelt sem tudott megnevezni.
  • A magyarok szerint Lengyelország egy szabad és demokratikus állam, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat.
  • A magyarok szerint Lengyelország az Európai Unió gazdasági szempontból egyik legfejlettebb területe.
  • A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy érdemes intenzívebbé tenni a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatokat.
  • A magyarok 40%-a valószínűnek tartja, hogy az következő években Lengyelországba fog utazni.
  • A magyarok szerint a lengyelek hasonlítanak hozzájuk a legjobban a Visegrádi Csoport nemzeti közül.

MIT TUDNAK A LENGYELEK MAGYARORSZÁGRÓL ÉS A MAGYAROKRÓL?

  • A lengyelek többsége szerint megfelelőek vagy megerősítendők a lengyel-magyar kapcsolatok, csak kilenc százalék gondolja úgy, hogy szűkíteni kellene őket
  • Szabadidős utazását tervezve minden második lengyel venné fontolóra Magyarországot úticélként.
  • A lengyel-magyar kapcsolatokat a lengyelek leggyakrabban pozitív, baráti, testvéri kapcsolatként jellemzik.
  • Magas fokú a lengyel és magyar nemzeti együttműködés társadalmi támogatottsága, megvan szükséges a társadalmi kohézió
  • A válaszadók több mint kétötöde szerint nem szükséges változtatni a lengyel-magyar kapcsolatokon, nem egészen egyharmaduk szeretné azok erősítését.

A beszámoló röviditett változata a Magyar Nemzezt hasábjain olvasható.

Képek: Jan Bortkiewicz