Augusztus eleje a lengyeleknek mindenekelőtt a Varsói Felkelés évfordulója ̶ ez volt a legnagyobb földalatti fegyveres akció a németek által megszállt Európában, az az akció, amelynek vissza kellett adnia a szabadságot nemcsak Varsó, de egész Lengyelország számára. 1944 augusztus 1.-én a németekkel való harchoz kb. 40-50 ezer felkelő csatlakozott, akiknek a civil lakosság segített. Bár a felkelést néhány napra tervezték, több mint két hónapig, október 2.-ig tartott. A harcokban kb. 200 ezer ember esett el – felkelők, és a város lakói, akikről minden évben megemlékeznek augusztus elsejétől a Felkelés 63 napján keresztül.
Feszült helyzet a fővárosban
Idén, a koronavírus járvány miatt korlátozott módon lehetett megemlékezni a Felkelésről, de ez nem akadályozta meg az LGBT aktivistákat, akik megzavarták az évforduló megünneplését. A „Rzeczpospolita” napilap beszámolója szerint a Varsói Felkelés Emlékmenete során összeütközésre került sor az LGBT aktivisták és a nacionalisták között, a rendőrségnek az egyik provokátor obszcén viselkedése miatt is be kellett avatkoznia. Az utóbbi napokban zajló hasonló esetek nem először fordultak elő Varsóban. Július végén az LGBT aktivistái megszentségtelenítették a főváros központjában álló Krisztus szobrot, és más varsói emlékműveket is meggyaláztak azzal, hogy az LGBT szivárványos zászlójával dekorálták, néhány helyen pedig vulgáris jelszavakat tartalmazó szórólapokat hagytak. A feszült hangulat többek között annak a vitának az eredménye, amely szerint Lengyelország az Európa Tanács 2011-es egyezménye ̶ a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésről szóló ̶ isztambuli egyezmény felmondását tervezi. A civil szervezetek, valamint a kormányoldal, az Egyesült Jobboldal politikusainak egy része úgy véli, hogy az egyezmény rendelkezései számos olyan rendelkezést vezetnek be, amely a család, a kultúra, a hagyományos szerepek és a társadalmi intézmények elleni harcra irányul (ugyanakkor nem erősítve az erőszak áldozatának védelmét). – Nem a dokumentum célját kérdőjelezzük meg, hanem a benne foglalt megoldásokat. Mert azt mondja, hogy az erőszak forrása a kultúrában rejlik, és az államokat a hagyományos társadalmi-kulturális szerepek felszámolására kötelezi. – győz meg a „Rz” számára adott interjúban Tymoteusz Zych, a konzervatív Ordo Iuris alapítvány alelnöke.
Hasonló véleményét fejezi ki Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes, aki a konzervatív "Sieci" hetilap hasábjain azt fejtegeti, hogy a lengyel jog számos területen magasabb szintű védelmet nyújt annál, mint ami az egyezményben szerepel. – A magyar parlament elfogadta az állásfoglalást, hogy nem ratifikálja a megállapodást, a bolgár Alkotmánybíróság ellentétesnek találta az alkotmánnyal, Szlovákia is elvetette a ratifikálást. A harmadik országok, amelyek a konvención dolgoztak, vagyis Amerika, Kanada, Japán, Mexikó vagy a Szentszék, alá sem írták. Így hát az Európa Tanács országainak egy része még nem ratifikálta, némelyek pedig már bejelentették, hogy nincs szándékukban ezt tenni. Ez azt mutatja, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy a PO (a korábbi egyik kormánypárt – a szerk.) nagy hibát követett el, amikor egy ideológiailag veszélyes dokumentumot vezetett be a jogrendszerünkbe – hangsúlyozta az igazságügy miniszter. Jelenleg Mateusz Morawiecki miniszterelnök kérésére az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy az egyezmény összeegyeztethető-e a lengyel alkotmánnyal.
A járvány folytatódik
Mindeközben a lengyel kormány nemcsak az járvány első hullámának gazdasági következményeivel küzd, de a fertőzések nem csökkenő számával is. – Túl korai, hogy a második hullámról beszéljünk, mert nem olyan nagy a koronavírusos megbetegedések száma, hogy a járvány ellenőrizhetetlen formát öltene. Ami biztos vár ránk az ősszel, az a nagyobb számú influenzás beteg, és az elvárás, hogy teszteljék őket koronavírusra – kommentálja a jelenlegi helyzetet Janusz Cieszyński egészségügyi miniszterhelyettes a "Sieci” hetilap hasábjain. Ahogy az egészségügyi tárca helyettes vezetője bejelentette, a lengyel egészségügy jól fel van készülve a fertőzések számának esetleges növekedésére. Egyúttal – ahogy a „Rzeczpospolita” napilap írja – a külügyminisztérium ellenőrzi azoknak az országoknak a listáját, ahová a lengyelek utaznak, ahol a legnagyobb a fertőzések száma, az Oktatási Minisztérium pedig kidolgozza a következő tanévre vonatkozó tervet. Amint azonban az egészségügyi minisztérium biztosít róla, Lengyelországban jelenleg nincs szükség egy következő karantén bevezetésére. És hogyan birkózik meg a válsággal a lengyel gazdaság? Jadwiga Emilewicz miniszterelnök helyettes, gazdasági fejlesztési miniszter biztosít róla, hogy az állami segítségnek köszönhetően a cégek túlélték a gazdaság befagyasztását, és most állnak talpra. – A lengyel cégekhez már több mint 123 mld złoty érkezett dotáció formájában a dolgozók fizetésére, a leállási juttatásokra, a TB hozzájárulás alóli mentesítésre, likviditási tartalékra – magyarázza a miniszterelnök helyettes – Az ezekhez a pénzekhez való könnyű hozzáférés meghozta a várt eredményeket, mert ennek köszönhetően a gazdaság vérkeringését sikerült fenntartani. Ma, amikor a további támogatásra gondolunk, személyre szabott megoldásokat akarunk előkészíteni. Ágazatról ágazatra fogjuk elemezni, hogy meghatározzuk, melyiknek van valóban szüksége segítségre, és annak milyen segítségnek kell lennie– teszi hozzá a politikus a „Rz”-nak adott interjúban..
Európa gazdasági problémái
A lengyel gazdaságnál rosszabbul néz ki Európa helyzete, amely szintén a járvánnyal való további küzdelemre készül. „Az európai gazdaság mutatói, összehasonlítva az 1. negyedévvel – amelyet már érintett a járvány – több mint 12 százalékkal csökkentek. Lengyelország legfontosabb európai partnere – Németország – 10,1 százalékos csökkenést jegyzett fel. Ez a konjunktúra legnagyobb visszaesése 1970 óta, amióta hozzáférhetőek az összehasonlítható adatok. A félelmetes helyzet szemléltetéseképpen – az előző évtized végén a pénzügyi válság legrosszabb pillanatában a GDP 7,9 százalékkal esett.” – elemzik a „Dziennik Gazeta Prawna” újságírói. Ehhez jön – ahogy azt a "Rz" magyarázza – hogy Európa déli országai, Görögország vagy Spanyolország komoly problémákra számítanak a nyári utazási korlátozások miatt. Ezek az országok megnyitották határaikat, amikor csak sikerült visszaszorítani a megbetegedéseket, de a zárlat feloldása után újból nő a megbetegedések száma. „Igaz, hogy Spanyolország jelentős eredményeket ért el a járvánnyal való küzdelemben: heti 300 ezer tesztet képes elvégezni, és sokkal több intenzív terápiás ágya van. De az ország, ahol az adósság és a munkanélküliség elképesztő mértékben növekedik, nem engedheti meg magának a gazdaság újbóli befagyasztását, ami nélkül pedig nem fogja tudni megállítani a járványt. Európában, ahol eddig 200 ezer COVID-19 halálesetet gyászoltak, sokkal több ország állhat szemben a spanyolországihoz hasonló dilemmával” – olvassuk a „Rzeczpospolita” hasábjain. A többi uniós ország problémája ártani fog Lengyelországnak? Mateusz Morawiecki miniszterelnök a „Sieci” hetilapnak adott interjúban azt fejtegeti, hogy a válság kapcsán "fel kell gyűrnünk az ingujjunkat és keményen munkához kell látnunk". – Látjuk, mi zajlik más országokban, például Spanyolországban, Olaszországban, Angliában, sőt Németországban. Ezek a fő kereskedelmi partnereink. A hazai GDP 45 százaléka pedig export. Ha ez 10 százalékkal visszaesik – ez pedig már megtörtént – akkor a piacokért folytatott komoly küzdelem fog ránk várni. A többi ország ugyanezt fogja tenni. És ez csupán egyetlen dimenziója a piacok beszűkülésének, amellyel szembesülni fogunk. (...) Óriási kihívások várnak ránk az állami költségvetés, az állami és magán beruházások, valamint a munkahelyteremtés és a megfelelő gazdasági növekedés feltételeinek területén – hangsúlyozta a miniszterelnök az újság hasábjain.