A lengyel politikusok az évforduló alkalmából, az EP-választások küszöbén értékelték az uniós csatlakozás óta eltelt 20 évet, ki-ki a saját meggyőződése szerint. A közös nevező, hogy a mérleg egyértelműen pozitív, de bőven akad még tennivaló.
Duda: uniós tagságunk államérdek, de mi kiállunk a nemzetek Európája mellett
Andrzej Duda ma az elnöki palotában felvett nyilatkozatában kijelentette: május 1. nagyon fontos és szimbolikus nap. - Ma visszatekintünk az Unióban való jelenlétünk 20 évére, és egy dolgot biztosan kijelenthetünk: ez egy nagyon jó időszak volt és van Lengyelország számára" - hangsúlyozta. Ez a húsz év hatalmas változást jelent az országban, valamint abban az érzésben, hogy egy "nagy globális, nemcsak európai, hanem globális közösség" részesei vagyunk. Ezzel összefüggésben többek között a szabad mozgást és a munkahely megválasztásának szabadságát emelte ki. Felhívta a figyelmet a lengyelek "bővülő lehetőségeire, hogy felfedezzék a világot".
Az elnök megjegyezte, hogy az elmúlt 20 évben "országunk rendkívül dinamikusan fejlődött". - Ez nemcsak magának az Európai Uniónak és az abban való tagságunknak a nagy érdeme. Nemcsak az európai alapok, amelyeket mindenekelőtt a kohéziós politika keretében kaptunk" - mondta.
Az elnök szerint "ez mindenekelőtt honfitársaink nagyszerű erőfeszítéseinek, bölcsességének, intelligenciájának és csodálatos hozzáállásának köszönhető, azoknak, akik felelősek voltak az európai alapok elköltésének előkészítéséért, a megfelelő eljárások kidolgozásáért, az egész folyamatért, amely azzal kapcsolatos, hogy ezeket a pénzeket a lehető legjobb módon használtuk fel, hogy azok valóban Lengyelország fejlődését szolgálják". - Az uniós források felhasználásában és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekben ma élen járunk" - hangsúlyozta az államfő.
Emlékeztetett arra, hogy 2025 januárjában Lengyelország veszi át az EU Tanácsának elnökségét. - 'Hat hónapig vezetni fogjuk az uniót, de facto mi fogjuk diktálni, 'közösen meghatározni' az európai intézmények munkarendjét. Az elnök szerint az EU Tanács lengyel elnökségének prioritásai közé tartozik majd az EU és az USA közötti együttműködés megerősítése, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának támogatása, az energetikai átmenet és az éghajlatvédelem. „Két európai csúcstalálkozót kellene szerveznünk: az elsőt az Európai Unió és az Egyesült Államok között, a másodikat pedig az Európai Unió és Ukrajna között, amely Ukrajna újjáépítésének és Ukrajna Európai Unióba való felvételének kérdéseire összpontosítana' - mondta az elnök.
Beszélt ugyanakkor a kihívásokról is: véleménye szerint "Lengyelország és az Európai Unió előtt számos biztonsági és gazdasági kihívás áll", és "a jövőnk attól függ, hogyan válaszolunk ezekre (…) a mi hangunk számít. Ezért kell minden nap arra törekednünk, hogy a lengyel ügyeket az Európai Unióban képviseljük. Nagy honfitársunk, a pápa, Szent János Pál pápa mondta nekünk: "Európának szüksége van Lengyelországra és Lengyelországnak szüksége van Európára" - emlékeztetett Duda, hangsúlyozva, hogy "ezek a szavak még mindig aktuálisak". - Ezért aktívan részt kell vennünk a közösség alakításában, az általunk több mint ezer éve vallott értékek szerint. Attól a pillanattól kezdve, hogy csatlakoztunk Európa keresztény nemzetek családjához" - mondta. Az elnök úgy folytatta, hogy "ma nagy vitának vagyunk tanúi az Európai Unió jövőbeli formájáról. - Aggasztó tendenciák mutatkoznak a föderalizáció irányába. Olyan szerződésmódosításokról beszélnek, amelyek korlátozzák a tagállamok szuverenitását. Az Európai Unióban való jelenlétünk a lengyel raison d'état, de mi a szabad nemzetek Európája, a hazák Európája mellett állunk ki" - jelentette ki Duda.
- Tudjuk, hogy az uniós politikusok és tisztviselők néha nehéz partnerek lehetnek. Ezt az elmúlt években többször is láthattuk. Az uniós bürokrácia és egyes tagállamok érdekei néha ellentétesek Lengyelország érdekeivel. Az EU-ban mindennapos küzdelem, kemény harc folyik az egyes országok érdekeiért, és hatékonyan kell küzdeni értük" - folytatta. Ezért lesz olyan fontos a június 9-i európai parlamenti választás – szögezte le.
Tusk: a 25. évfordulón a lengyelek gazdagabbak lesznek, mint a britek.
A betegésből felgyógyuló lengyel kormányfő az évforduló alkalmából a közösségi médiában jelentkezett: „Ma emlékezzünk azokra, akik bátran és ötletesen elindultak az Unióhoz vezető úton. Nem említem azokat, akik elkényeztettek és elrontottak, és ma a kamerák előtt büszke arcot vágnak. Kár az ünnepért" - írta Donald Tusk az X portálon. "Ma emlékezzünk azokra, akik bátran és ötletesen kezdték el az Unióhoz vezető utunkat. Lech Wałęsáról és Mazowiecki, Bielecki és Suchocka miniszterelnökökről. Hálás köszönet érte! Nem említem azokat, akik elkényeztettek és elkényeztetnek, és akik ma büszke arcot vágnak a kamerák előtt. Kár az ünneplésért".
Egy másik bejegyzésében a biztató jövőt festette le: "Miközben mi 20 évet ünnepelünk az Unióban, az Egyesült Királyságban heves vita folyik, amelyet a Világbank előrejelzése váltott ki, miszerint 2025-ben Lengyelországban magasabb lesz az egy főre jutó jövedelem, mint az Egyesült Királyságban" - írta a Világbank. - írta Tusk. "És ezt megígérem: a 25. évfordulón a lengyelek gazdagabbak lesznek, mint a britek. Jobb az Unióban lenni!" - hangsúlyozta a lengyel kormányfő.
Morawiecki: Ha valaki megkérdőjelezi a jelenlétünket az EU-ban, az egy keleti határon túli agresszort szolgál ki
Lengyelország helye az Európai Unióban van. Ha valaki megkérdőjelezi jelenlétünket az EU-ban, az egy keleti határon túli agresszort szolgál – vélte a volt miniszterelnök, aki a közösségi médiában egy rövid videót rögzített, amelyben Lengyelország 20 éves jelenlétéről beszél az Európai Unióban.
"Ma büszkén ünnepeljük a közösséghez való tartozásunk 20. évfordulóját. Megragadtuk a történelmi lehetőséget, és a kemény tárgyalásoknak köszönhetően valóban számos sikert értünk el - idővel megszilárdítva európai növekedési vezető pozíciónkat" - írja Morawiecki. "A 20 év megfelelő alkalom arra, hogy számot vessünk és kijelöljük a további fejlődés irányát. A szabad nemzetek Európája, a hazák Európája mellett állunk ki"." - emlékeztet politikai formációjának álláspontjára. "A jövő a mi kezünkben van. A mi feladatunk, hogy aktívan jobbra változtassuk az EU-t, hogy az valóban a nemzetek szolidáris közössége legyen" - mutat rá.
A politikus ugyanakkor rámutat, hogy ez már nem ugyanaz az EU, amelyhez Lengyelország 2004-ben csatlakozott. Véleménye szerint az EU nem mindig jó irányba fejlődött. - A bürokrácia növekedését látjuk, és azt, hogy a lengyelek és más uniós polgárok egyre kevesebb befolyást gyakorolnak saját ügyeikre. Ezen az irányon változtathatunk és változtatnunk is kell" - mondta Morawiecki.
Hozzáteszi, "Lengyelország helye az európai közösség szívében van". - Azzal, hogy az EU-ban vagyunk, jó és biztonságos jövőt garantálhatunk Lengyelország számára" - értékeli Morawiecki. – De azt jelentené ez, hogy minden olyan elképzeléssel és döntéssel egyet kell értenünk, amely a brüsszeli hivatalokban születik? Egyáltalán nem - a mi szerepünk nemcsak az, hogy az EU-ban legyünk, hanem az is, hogy aktívan megváltoztassuk az EU-t a jobb irányba - mutat rá a volt kormányfő. Morawiecki a továbbiakban többek között azt mondja, hogy nemet kell mondani: A migrációs paktumra, a szerződések módosítására és a rosszul átgondolt klímapolitikára.
- Igen a büszke, sokszínű Európára. "Igen" egy olyan Európára, amely hatékonyan versenyez a globális piacokon. Mindannyian megállíthatjuk a negatív változásokat, és egy jobb, biztonságosabb jövő felé terelhetjük az EU-t" - zárta üzenetét Mateusz Morawiecki.
Kaczyński: Meg kell állítanunk, ez a kötelességünk
Jarosław Kaczyński még a hétvégén beszélt az Európai Unióról a PiS naggyűlésén, a választások ürügyén: kiemelten foglalkzott az európai Green Deal veszélyeivel: egyértelműnek kell lennünk, el fogjuk utasítani a Green Deal-t. Azért megyünk a parlamentbe, hogy elutasítsuk a Green Deal-t" - mondta Kaczyński. - 'Jelenlegi változatában árt a lengyel mezőgazdaságnak, gyakorlatilag annak felszámolásához vezet, és itt hozzá kell tenni, bár ez nem része a Green Dealnek, hogy ugyanez a felszámolás megvalósítható a határaink megnyitásával (...) az Ukrajnából érkező import előtt' - hangsúlyozta.
Kaczynski azt is mondta, hogy "minden őrült migrációs vállalkozást" le kell állítani, utalva itt az uniós migrációs paktumra. Azt mondta, hogy a lengyelek "jó emberek", és több millió menekültet fogadtak be Ukrajnából, de "joguk van ahhoz, hogy biztonságos országban akarjanak élni". - És joguk van ahhoz, hogy olyan országban éljenek, amelynek szabályai a kultúrájukból, a lengyel kultúrából, a keresztény kultúrából erednek" - mondta a Jog és Igazságosság vezetője. - Ezért mondunk itt határozott nemet. Azért is, mert ez kényszerítés. Ezt meg kell állítanunk, ez a kötelességünk - tette hozzá.
A Jog és Igazságosság párt elnöke az új európai alapszerződéseket is megemlítette. - Új szerződések, vagy inkább a meglévők módosítása, olyan módosítások, amelyek megváltoztatják a jelentésüket. Mi lesz az eredménye, ha ezt elfogadják? Nos, az lesz a hatása, hogy elveszítjük a szuverenitásunkat, hogy a lengyelek kívülről irányított terület lesznek. Ez egy teljesen elfogadhatatlan helyzet" - értékelte Kaczyński. - Szuverén országnak kell lennünk. Senki nem diktálhat nekünk és nem hozhat helyettünk döntéseket olyan kérdésekben, mint a védelem, a külpolitika, például a közvetlen védelem a lengyel határok őrzésével" - mondta a Jog és Igazságosság elnöke. A lengyel szuverenitás védelme érdekében meg kell őrizni saját valutánkat is. Kijelentette, hogy "az euró egy nagyon erős valuta, amely egy nagyon erős gazdasághoz igazodik".
- Azért léptünk be az Európai Unióba, hogy elérjük Nyugat-Európa szintjét, és ez már nincs messze. De jelenleg, amikor ez már nincs messze, megpróbálnak egy olyan gátat építeni nekünk, amelyet nagyon nehéz áttörni, és az euró ennek a gátnak a része. Ezt tényleg nem tudjuk elfogadni. Azért megyünk oda, hogy megállítsuk" - mondta Kaczynski. Kaczyński azt is bejelentette, hogy pártja uniós biztosjelöltje Jacek Saryusz-Wolski lesz.
Pełczyńska-Nałęcz: Mindazoknak, akik azt mondják, hogy mi fizetünk be az Európai Unióba: ez épp ellenkezőleg van
Arról, hogy a lengyeleknek megérte az uniós csatlakozás, már korábban is írtunk. Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, az uniós pénzekért felelős miniszter egy sajtótájékoztatón a következőt mondta a csatlakozás mérlegéről: "2004 és 2024 márciusa között az Európai Unió költségvetéséből Lengyelországba irányuló transzferek értéke 261 milliárd eurót tett ki. - Ebből mintegy 165 milliárd eurót a kohéziós politikai alapok keretében megvalósuló projektek megvalósítására utaltak át, 11,4 milliárd euró volt a Nemzeti Újjáépítési Terv, 78 milliárd euró pedig a közös agrárpolitikára" - számolta ki az alapokért és regionális politikáért felelős miniszter. Az tárcavezető hozzátette, hogy Lengyelország ugyanakkor 85,8 milliárd eurót fizetett be az EU költségvetésébe (a tagsági díj részeként). - A tiszta egyenleg plusz 175 milliárd euró Lengyelország számára. Mindazoknak, akik azt mondják, hogy mi szubvencionáljuk az Európai Uniót: a helyzet valójában pont az ellenkezője" - hangsúlyozta a miniszter.
Pełczyńska-Nałęcz újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy a Miniszterek Tanácsa kedden döntést hoz a Nemzeti Újjáépítési Terv (RRF) (a pénzeszközök fogadásának és felhasználásának feltételeinek) felülvizsgálatáról. A Nemzeti Újjáépítési Terv keretében Lengyelország 59,8 milliárd eurót (268 milliárd zloty) kap, amelyből 25,27 milliárd euró (113,28 milliárd zloty) támogatást és 34,54 milliárd euró (154,81 milliárd zloty) kedvezményes kölcsönt jelent. Az uniós célkitűzésekkel összhangban a nemzeti indikatív program költségvetésének jelentős részét az éghajlati célkitűzésekre (46,6 százalék), a digitális átalakulásra (21,3 százalék) és a szociális reformokra (22,3 százalék) kell fordítani.
Borítókép: Radek Pietruszka / PAP