Úgy gondolom, Szlovákia nagyon rövid időn belül csatlakozhat azon országok sorába, amelyek bevezetik a négynapos munkahetet. Természetesen először csak kísérletképp" – jelentette be Robert Fico pozsonyi kormányfő.
Fotó: Michal Jarmoluk / Pixabay
A szlovák kormányfő szerint a világjárvány tapasztalatai megváltoztatták a vállalatok szemléletét, és megtanították a vezetőket arra, hogy rugalmasabbak legyenek. A munka törvénykönyvének vonatkozó módosítási tervezetét már a parlament elé terjesztették.
Erik Tomáš szlovák munka-, szociális és családügyi miniszter azonban megjegyezte, hogy a négynapos munkahét tervezett tesztelésével kapcsolatban előbb egy kulcsfontosságú döntést kell meghozni. "Hogy négynaposra csökkentjük-e a munkahetet, de úgy, hogy a munkanap nyolc helyett tíz órán át tartson, vagy pedig ténylegesen egy napot lefaragunk a munkahétből, akár a heti munkaidő csökkentése árán is" - magyarázta Erik Tomáš miniszter, a Postoj.sk szólaltatott meg ez ügyben.
A négynapos munkahetet egyre gyakrabban tesztelik a világ különböző országaiban. Jelenleg a Dominikai Köztársaság dolgozik egy négynapos hetet bevezető kísérleti projekt elindításán, amely már 2024 februárjában szeretné elindítani a munkaerő-piaci kísérletet.
Európai kísérletek
Az öreg kontinensen először Belgium írt történelmet, elsőként náluk vezettek be olyan rendelkezéseket a munka törvénykönyvébe, amelyek lehetővé tették a négynapos munkahétre való átállást minden munkavállaló számára. A 2022-ben elfogadott és 2022 novemberében hatályba lépett új törvény értelmében kizárólag a munkavállalók belátására bízták, hogy teljes munkaidőben négy- vagy ötnapos hetet dolgozzanak-e. A törvény értelmében a munkavállaló döntheti el, hogy a teljes munkaidőben négy- vagy ötnapos hetet szeretne-e dolgozni.
Európában emellett az Egyesült Királyságban is sikeresen kísérleteznek a négynapos munkahéttel. Több mint 60 vállalat és közel 3000 munkavállaló vett részt a hat hónapos kísérleti programban, amely 2022 júniusától decemberéig tartott. Az eredmény? A munkavállalók mintegy 40 százaléka javulást tapasztalt a mentális és fizikai egészségi állapotában. A munkatermelékenység is nőtt. A kísérletben részt vevő vállalatok több mint 90 százaléka ezért úgy döntött, hogy az új megoldás mellett marad. A britek sikere után a skótok és a walesiek is követték a példát.
A négynapos munkahét másik európai éllovasa Izland, itt 2015 és 2019 között a világ legnagyobb kísérleti projektjét folytatták le a munkahét hagyományos 40 óráról 35-36 órára való csökkentésével anélkül, hogy ezzel arányos bércsökkentést hajtottak volna végre. A kísérleti szakaszban mintegy 2500 ember vett részt. A kísérlet sikeres volt, amelynek eredményeként az izlandi szakszervezetek hivatalos munkaidő-csökkentésről tárgyaltak a munkaadókkal.
Portugália szintén kísérletet tett a négynapos munkahét bevezetésére. A kormány által finanszírozott, tavaly június elején bejelentett kísérleti projektben 39 magáncég jelentkezett a 4 Day Week Global nonprofit csoporttal együttműködve a kezdeményezésben való részvételre. A részt vevő vállalatoknak a 100:80:100 modellt kell követniük - amely szerint a meglévő munkaidő 80 százalékáért a bérek 100 százalékát fizetik, cserébe a munkavállalók vállalják, hogy 100 százalékos termelékenységi szintet tartanak fenn.
Tavaly február óta 33 német vállalat is csatlakozott ahhoz a hat hónapos kísérleti programhoz, amely a munkahetet négynaposra csökkentette, mindezt annak ellenére, hogy Németországban az átlagos munkahét már most is az egyik legrövidebb Európában (a Világgazdasági Fórum, a WEF szerint az átlagos munkahét ebben az országban mindössze 34,2 óra).
Munkamániás lengyelek, szorgos magyarok
Több szabadnap valószínűleg a lengyel és magyar munkavállalóknak is jól jönne. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a lengyelek átlagosan 40,5 órát töltöttek munkával, ami három órával több, mint az európaiak átlagos heti munkaideje.
Lengyelországban már 2022-ben a szejm elé terjesztettek egy ilyen megoldást javasló, mindössze 35 órára rövidített munkahetet feltételező tervezetet, ám az végül nem jutott el a részletes vitáig.
A vállalatok azonban nem várhatnak a törvényi változásokra, és saját maguk is csökkenthetik alkalmazottaik munkaidejét. Lengyelországban többek között a Spadiora vállalat döntött ilyen kísérlet mellett. Szakértők becslése szerint valószínűleg az informatikai, pénzügyi vagy biztosítási szakemberek fogják a leggyorsabban megkapni a munkáltatók hozzájárulását a négynapos munkahéthez. A háromnapos hétvége kilátásai viszont sokkal rosszabbak az építőiparban, kereskedelemben vagy iparban dolgozók számára.
Magyarországon az Eurofound jelentése szerint a teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett a legmagasabb volt tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest. A heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya Magyarországon mintegy 95%-ot tesz ki, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki.