Zdzisław Krasnodębski, EP-képviselő moderálásában zajlott érdekes vita Lengyelország lehetséges fejlődési irányairól, Intézetünk igazgatója, Maciej Szymanowski moderálásban, prof. Marek Konarzewski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke és Henryk Domański, szociológus részvételével.
A mostani idők áttörést jelentettek, többek között a háború és a világrend változásai miatt – jegyezte meg Zdzisław Krasnodębski EP-képviselő. – Egyrészt háború fenyeget a határaink mentén, másrészt az Európai Unió föderalizációs folyamata zajlik – mondta Krasnodębski EP-képviselő. Hogyan határozta meg az ország fejlesztési stratégiáját a járvány, Oroszország Ukrajna elleni agressziója vagy az infláció növekedése? Hogyan építsünk elitet és támogassuk a gazdasági patriotizmust? Ezek az irányok indították a szerteágazó beszélgetést.
Zdzisław Krasnodębski európai parlamenti képviselő, Marek Konarzewski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, Henryk Domański szociológus, bölcsészprofesszor és Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója.. Fotó: Łukasz Błasikiewicz/Sejm Kancellária
Zdzisław Krasnodębski arra utalt, hogy a közelgő választásokon legalább két lengyel vízió ütközik egymással. – Egyfelől egy szuverén és szubjektív Lengyelország víziója (...), a másik oldalról pedig egyfajta birodalomra épülő lengyel vízió – mondta Prof. Krasnodębski. Az 1980-as és 1990-es évek fordulóján Lengyelország gazdaságilag csődbe ment, ma viszont a statisztikák élén áll, és a legfejlettebb európai országokhoz viszonyítják. - Bizonyos értelemben sokkoló volt a legutóbbi fegyvervásárlásaink mértéke is (...). Ez a gazdasági emancipáció szimbolikus aktusa – jegyezte meg.
Marek Konarzewski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke megjegyezte, hogy az ország elitjének felépítéséhez még nagyobb oktatási befektetésekre van szükség (jelenleg a GDP 1%-át teszik ki évente, Konarzewski professzor szerint ennek még a duplája is kevés). – A szuverenitásnak a szuverén gazdasági és szellemi elit felépítésén kell alapulnia – jelentette ki. – 2015-ben egy nagyon fontos dokumentum került bejelentésre: Felelős Fejlődés Stratégia (...). Kicsit fáj, hogy ezek az ötletek már nem mozgatnak meg bennünket. Holott a benne foglalt irány továbbra is érvényes. Ilyen stabil jövőképre van szükségünk, ha a változás érzésén gondolkodunk – jegyezte meg Marek Konarzewski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy most hasznos lenne a Felelős Fejlesztési Stratégia 2.0.
Henryk Domański szociológus rámutatott: kutatásai azt mutatják, hogy a lengyelek túlnyomó többsége a lengyel kormány politikájának elemeként értékeli a hazaszeretetet és a szuverenitást. – Az 1990-es évek elején a nemzeti patriotizmus vagy a szuverenitás kérdése nem került szóba. Valójában csak a PiS vezette be 2005-ben. Később leállították (...) Az elmúlt nyolc évben a szuverenitásra való törekvés reneszánszát figyelhetjük meg. Ugyanakkor a teljes szuverenitás fenntartása lehetetlen. Hacsak nem állítjuk meg Németországot vagy az Európai Parlamentet más országok alárendelésének politikájában – jelentette be prof. Henryk Domański, megjegyezve, hogy ha a háború Lengyelország határain ér véget, ez a hazaszeretet minden bizonnyal meggyengül. „Majdnem száz százalékos szuverenitás lehetséges a gazdasági patriotizmusban” – tette hozzá Domański professzor.
A Lengyel Tudományos Akadémia szociológusa azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány jelenleg a jóléti állam modelljét hajtja végre. – Azt mondanám, hogy Lengyelország számára a fenntartható fejlődés elmélete a legalkalmasabb (...). A kísérlet a gazdaság exponenciális fejlődésének megfékezésére, amely veszélyt jelenthet az éghajlatra vagy a társadalmi szerkezetre, mert a gyors fejlődésre való törekvés nem lehet öncél – jegyezte meg Henryk Domański professzor.
Maciej Szymanowski professzor utalt arra a kérdésre, hogy Lengyelország és Közép-Európa többi országa egyre növekvő ambícióira vonatkoznak. – Keleten van egy állam, amely nem is titkolja, hogy nem nagyon szereti a szuverén Lengyelországot (...). Nyugaton azt látjuk, hogy a gazdasági unió politikai unióvá alakul át. (...) Nekünk, lengyeleknek nem újdonság a keleti és nyugati fenyegetés. Mert mikor volt más? Kétségtelen, hogy a magyarok vagy a csehek jobban meglepődnek ezen a helyzeten. És figyelnek minket és a reakciónkat. (...) Mi azonban évszázadok óta a keleti és a nyugati nagyhatalmi törekvések között élünk. Szerencsére Lengyelországot kormányának stabilitása különbözteti meg Európában. Stabilitás, amelyet a kormányzás folytonossága fejez ki. Országunk évek óta átgondolt jövőkép szerint működik. Ez egy nagy érték, amit külföldön is észrevettek – jegyezte meg prof. Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója, megjegyezve, hogy Bulgáriában, Romániában, Csehországban stb. a kormányok vagy nem olyan stabilak, mint Lengyelországban, vagy kisebbségiek, akár öt vagy akár hét pártból álló többségen alapulnak.
A Felczak Intézet igazgatója szintén hangsúlyozta az októberi lengyelországi parlamenti választások fontosságát a régió jövője szempontjából. – Európa régiójában mindenki számára rendkívül fontos lesz, hogy Lengyelországnak továbbra is lesz-e stabil kormánya – hangsúlyozta Szymanowski professzor. A gazdasági kérdésekre is utalt. – Lengyelország és a Három Tenger kezdeményezés más országai, Közép-Európa vagy a Visegrádi Csoport (...) példája azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági sokkjainak rövid időszakában Európának éppen ez a része fejlődik megközelítőleg két ill. háromszor gyorsabban, mint az öreg kontinens nyugati részének országai, Optimista álláspontot képviselt a régiót illetően. A régiónk eladósodottságának mértéke alacsony. Az iskolázottság foka egyre magasabb, a PISA tesztek eredménye javul, a szövegértésben elég jól teljesítettünk az elmúlt években, kezdünk felzárkózni a Nyugathoz. Fejlett országnak számítunk.
Krasnodębski nem osztotta Szymanowski derűlátását a fiatal nemzedékeket illetően, szerinte a fiatal nemzedékek színvonalassága hagy maga után kívánnivalót, elég csak a közbeszéd állapotának folyamatos romlását említeni.
Konarzewski felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az oktatás még mindig forráshiányos – a Harvard egyetem költségvetése közel ugyanannyi mint a teljes lengyel felsőoktatásé – ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ehhez képest valóban kiválóan teljesít a képzés. Fontos hiányosságokra mutatott rá abban is, hogy továbbra sem működik együtt megfelelően az oktatási szektor és az üzleti élet.
Domański szerint a kultúra és az oktatás mindezek ellenére fokozatosan idomul a társadalmi változásokhoz.
Krasnodębski szerint az elmúlt nyolc év politikája sokat tett az egyenlőségért – ugyanakkor ezzel párhuzamosan lehet, hogy kezdjük elveszteni a magaskultúrát. Szymanowski szerint valóban volna értelme elit iskolákat is teremteni. Példaként az MCC példáját hozta fel, amely igyekszik állami elitet nevelni, és amelyet érdemes volna meggyökereztetni Lengyelországban.
Domański professzor a közepes fejlődés csapdájáról beszélt, amely továbbra is érint bennünket, ahelyett, hogy a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődés útjára lépnénk.
Szymanowski, erősíteni kell az állam intézményrendszerét. A szabad Lengyelországban még mindig rengeteg kihasználásra váró potenciál szunnyad.