Az ukrajnai háború, az energiabiztonság, a gazdasági együttműködés, a migrációs politika, a zöld átalakulással kapcsolatos kihívások, a szlovák elnökség összefoglalója és a Visegrádi Csoport (V4) országainak következő hónapok prioritásai - ezek voltak a legfontosabb témák Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország miniszterelnökének mai találkozóján Pozsonyban. Az elmúlt hónapokban sokan koncentráltak arra, ami megoszt bennünket a V4-en belül, de ma sok olyan téma volt, ami összeköt – jelentette ki Morawiecki miniszterelnök a szlovák fővárosban.

A Visegrádi Csoport kormányfői a hétfői pozsonyi csúcstalálkozón. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (jobbról az első), Orbán Viktor magyar kormányfő (balról az első), Szlovákia miniszterelnöke Ľudovít Ódor (jobbról a második) és a cseh kormányfő, Petr Fiala (balról a második). Fotó: Albert Zawada/PAP

Hosszú hónapok, egész pontosan tavaly november óta ez az első miniszterelnöki csúcstalálkozó. „A Visegrádi Csoport állapotával kapcsolatos kérdések különösen élesek voltak az elmúlt hónapokban. A közép-európai közösség évek óta nem volt olyan nagy nyomásnak kitéve, mint az Ukrajna elleni barbár orosz invázió után. Lengyelország Jarosław Kaczyński döntése nyomán mindent megtett, hogy megállítsa az agresszort. Magyarország oldalra állt (bár szintén óriási segítséget nyújtott a menekülteknek). Szlovákia és Csehország a lengyel utat követte, csak sokkal kisebb léptékben, inkább Németországra tekintgetve, ráadásul mindkét ország politikailag turbulens időket élt át. Csehországban elnökválasztás zajlott, és a kampányelemmé vált a háborúhoz való hozzáállás kérdése, Szlovákiában összeomlott a kormánykoalíció, Eduard Hager miniszterelnököt Ódor Lajos közgazdász váltotta fel, aki technikai kormányt hozott létre” – foglalta össze a kiinduló helyzetet Michał Karnowski a wpolityce.pl oldalon.

A megbeszéléseken a politikusok biztonsági kérdésekről, az EU migrációs politikájával kapcsolatos megközelítési különbségekről tárgyaltak, valamint az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség együttműködéséről is szó esett a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozója miatt (2023. július 11-12-én).

A magyar miniszterelnök a pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta: áttekintették az orosz-ukrán háború kérdését is, de - mint mondta - nem az a cél, hogy ez a téma legyen a közös együttműködés középpontjában. A lengyel kormányfő rámutatott: "a közelmúlt oroszországi eseményei azt mutatják, hogy a helyzet erősen bizonytalan". Pozsonyban a térség országai és NATO-szövetségeseik együttműködéséről is tárgyaltak a V4-ek miniszterelnökei. "Összehangoljuk álláspontjainkat, maradunk a proatlanti pályán – Ukrajnának támaszkodnia kell erre az együttműködésre. Örülök, hogy a nehéz időkben sikerül megőriznünk a kohéziót. Zárójelbe tesszük a nézeteltéréseinket, és keressük azt, ami összeköt minket" – idézte Morawieckit a Miniszterelnöki Kancellária hivatalos Twitter-csatornája.

„Fontos közös témánk a migráció megközelítése. Nagyon világosan kiállunk amellett, hogy az EU külső határait kell megvédeni, és nem lehet a csempészszervezeteket és az embercsempészeket támogatni, mert az abszolút erkölcstelen” – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. „A V4-országok helyt álltak s háborús menekültek befogadása terén, ezért ma már a migráció megközelítése is olyan téma, amely nagyon összeköt bennünket” – tette hozzá. Mint fogalmazott: „Nem értünk egyet semmilyen kontingesekkel, semmilyen kvótákkal, a migránsok relokációjával, és nagyon világosan leszögezzük, hogy Európának rendelkeznie kell olyan mechanizmusokkal, amelyek megvédik a külső migrációtól.”

Szlovákia technokrata miniszterelnöke, Ódor Lajos is hangot adott ellenkezésének: „Az EU nem engedheti meg magának, hogy ne találja meg kompromisszumot a [migrációs] kérdésben. Beszélnünk kell azokkal az országokkal, ahonnan migránsok érkeznek és amelyeken áthaladnak. Fontos, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk megvédeni külső határunkat. A kötelező kvótákat elutasítjuk – ezek azok a pontok, egyetértést érhetünk el” – jelentette ki.

A magyar miniszterelnök az illegális migrációval kapcsolatban leszögezte: ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. "Ha kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: az EU ezt a döntő lépést nem hajlandó megtenni, és sajnos az Európai Bizottság új migrációs javaslata sem érte el ezt a célt, ezért ebben az ügyben tovább kell harcolni.

A miniszterelnök az Európai Bizottság által most felvázolt - a migrációval is foglalkozó - költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges. "Azt kell mondani, hogy az egész javaslat ahogy van a bizottságtól komolytalan és ebben a formában - Magyarország álláspontja szerint - alkalmatlan a tárgyalásra." - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: egy komolyan vehető javaslatra van szükség az EB részéről.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szintén hangsúlyozta: „A relokáció nem megoldás, a visszatérésre kell koncentrálnunk [azokba az országokba, ahonnan jöttek].”

A Nyugat-Balkán ügyével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: az elmúlt héten a régió számos országában járt és örömmel hallotta, hogy fennmaradt az a közös álláspont, hogy a balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani. Elmondta: olyan időszakban vagyunk, amikor a figyelem nagy része Ukrajnára összpontosul, de vannak más problémák is, figyelni kell a Balkánra is, ahol olyan növekvő feszültségek vannak, amelyek kifinomult, komplex megoldást igényelnek, s amelyek kezelése az unió részéről tele van tévedésekkel és eddig kudarcos volt. Rávilágított: megengedhetetlen, hogy az az érzés alakuljon ki, hogy Ukrajna hamarabb kerülhet be az EU-ba, mint azok az országok, amelyek már évek óta tagjelöltek.  

A zöldügyekben az egyetértés teljesnek bizonyult. A miniszterelnök az EU zöld megállapodásáról és annak a versenyképességgel összefüggő hatásairól szólva kijelentette: a zöld átmenet fontos, de azt úgy kell végrehajtani, hogy az ne rontsa le Magyarország és Közép-Európa versenyképességét. "Zöld átmenet az iparral együtt, de nem az ipar nélkül és különösen nem az ipar ellenében" - szögezte le Orbán Viktor. Morawiecki hozzátette, hogy a túl gyors átalakulás az egész régióra nézve kockázatot jelent, mert megszakíthatja a világméretű óriáscégek termelésének egy részének Lengyelországba való átvitelét a világjárvány után.

A mai volt egyben az utolsó nagy V4 rendezvény, amelyet Szlovákia szervezett az elnöksége alatt: július 1-jén, szombaton Csehország veszi át a Visegrádi Csoport éves elnökségét. A Visegrádi Csoport éves cseh elnökségének fő célkitűzéseit a prágai kormány miniszterelnöke, Petr Fiala ismertette.

Forrás: MTI, Polskie Radio, Wpolityce.pl, Gazeta Prawna