"Egy mindenkiért, mindenki egyért, így van ez már 24 éve. Ma van az újabb évfordulója annak, hogy Lengyelország csatlakozott a NATO-hoz, a legnagyobb és legrégebbi védelmi szövetséghez a történelemben, amelyet azóta is együtt írunk, biztosítva az állampolgárok biztonságát" - mondta a emlékeztetett közösségi médiaoldalain Mariusz Błaszczak lengyel honvédelmi miniszter.
"Az a megtiszteltetés ért, hogy az első cseh katonák között vehettem részt a zászlófelvonáson a szövetséges NATO-főhadiszálláson, a hollandiai Brunssumban" – írta az új cseh elnök, Petr Pavel tábornok. "Ma töltöttük be a 24. évet. Történelmünk során a legmagasabb biztonsági garanciákat kaptuk. És sok barátot. Együtt vagyunk ebben, és az mindig jobb, mint egyedül lenni" - írta a Twitteren.
Nincs erős NATO erős nemzeti haderő nélkül. Magyarország ma 24 éve lett a NATO tagja. A csaknem negyedszázad alatt a magyar katonák elkötelezett és elismert tagjaivá váltak a Szövetségnek, és a világ számos pontján teljesítenek szolgálatot, vezető szerepben is. Most, amikor 21.századi, high-tech haderőt építünk, nemcsak Magyarországot, de a NATO-t is erősítjük – írta a facebookon Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Ünnepélyes zászlófelvonás a 20. évfordulón. Fotó: Paweł Supernak/PAP
1991. március 31-én hivatalosan feloszlatták a Varsói Szerződést. 1992 márciusában a NATO főtitkára, Manfred Wörner lengyelországi látogatása során kijelentette, hogy "a NATO ajtaja nyitva áll". Alig egy hónappal később megtartották a NATO Katonai Bizottságának első ülését, amelyen a közép-kelet-európai országok védelmi minisztériumainak és vezérkarainak vezetői is részt vettek. 1992. május 6-án Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia aláírta a Visegrádi Háromszög Nyilatkozatát, amelyben bejelentették a NATO-csatlakozás közös erőfeszítéseit.
1994. január 10-én a brüsszeli csúcstalálkozón a NATO a Békepartnerség program keretében javaslatokat nyújtott be a kelet-közép-európai országoknak a Szövetséggel való együttműködésre. Két nappal később a Visegrádi Csoport elnökei Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott prágai találkozón közösen elfogadták a Partnerség a Békéért programot.
1995-ben az Egyesült Államok Képviselőháza elfogadta a nemzetbiztonsági revitalizációs törvényt, amely utalt a NATO-bővítés lehetőségére Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal. Egy évvel később Bill Clinton elnök bejelentette, hogy legkésőbb 1999-ben hivatalosan is felveszik a szövetség új tagjait. 1997. december 16-án Brüsszelben a NATO külügyminiszterei aláírták Lengyelország, Csehország és Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét. 1998 februárjában pedig Kanada lett az első szövetségi ország, amely ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyveket. A török parlament 1998. október 21-én fogadta el a vonatkozó dokumentumokat. 1998 decemberében a NATO védelmi minisztereinek találkozójára került sor Brüsszelben Lengyelország, Csehország és Magyarország védelmi minisztereinek részvételével.
1999. március 12-én - amikor az észak-atlanti szövetség fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte - Missouri állam Independence városában, Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminiszterei átadták a ratifikációs dokumentumokat Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek. Március 16-án a NATO brüsszeli főhadiszállása előtt felvonták a három új tagállam zászlaját.
A legfrissebb hírek, érdekességek angolul és magyarul Intézetünk Twitter-csatornáján!