„Azért küzdünk az Európai Unióban, hogy Európa ezen részét, Lengyelországot is beleértve, ne másodlagos gyarmati ráadásként kezeljék – azt akarjuk, hogy egyenrangúként és szabadként kezeljenek minket az egyenrangú és szabad emberekkel. [...] Szlovákok, csehek, magyarok – ezek az országok sokkal kisebbek, mint Lengyelország, de ha azt kommunikálnánk feléjük, hogy emiatt fontosabbnak kell lennünk, nem fejlődne az együttműködésünk” – mondta Marek Kuchciński, a lengyel Miniszterelnöki Kancellária vezetője a PAP-nak adott interjújában. A Kárpátok Európája kezdeményezés társ-alkotója hangsúlyozta: a kihívás egyszerre "az európai országok együttműködésének erősítése" és "sokszínű gazdagságuk megőrzése és megoldások keresése azokon a területeken, ahol ez nehéz az együttműködés."
Marek Kuchciński miniszter a „Lengyel megállapodás – Stratégiai Beruházási Program” című panelbeszélgetésen, a 33. „Kárpátok Európája" nemzetközi konferencián Krasiczynban, 2022. május 13-án. Fotó. Darek Delmanowicz / PAP
A két évtizede rendezett Kárpátok Európa című nemzetközi konferencia-sorozat – amely Európa egyik legrégebbi ilyen jellegű vállalkozása – és a 2022-ben megalakult Kárpátok Európa Kluboktárs-alkotója felhívta a figyelmet arra, hogy "a valóság nagyon változékony". „Szlovákia például egészen a közelmúltig oroszbarát államnak számított, ma pedig az Ukrajnát leginkább támogató országok közé tartozik, méghozzá katonai értelemben. Ugyanez vonatkozik Csehországra is” – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kancellária vezetője.
„Az események olykor nehezen érthető menetétől és az aktuálpolitikától függetlenül Közép-Európa az elmúlt években erősödik a térség országai közötti egymásrautaltság tudata, ahol egyes országok sikere hol kisebb hol nagyobb sikert jelent a többi számára is. Ez egy nagyszerű tőke a jövő számára” – érvelt Kuchciński. Ha Közép-Európában együttműködünk, noha versenyképességben az egyik leggyengébb régió vagyunk, világviszonylatban is mi fejlődünk a leggyorsabban.”
A PiS politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-vidék természetét és tájait egyaránt meg kell védeni, valamint meg kell óvni a kulturális sokszínűség gazdagságát. Marek Kuchciński emlékeztetett arra, hogy Közép-Európa már csaknem 80 Nobel-díjast adott át a világnak. „Milan Kundera szépen fogalmazott: maximális sokszínűség minimális területen. És így is van. Hatalmas a diverzitás például a német nyelvterülethez vagy Oroszországhoz képest" - hangsúlyozta Kuchciński miniszter, megjegyezve, hogy bár természetesen a különböző országoknak eltérő, olykor ellentétes politikai, gazdasági érdekei vannak, de általában ez nem vonatkozik a hosszú távú kérdések, köztük a természetvédelem, a sokszínűség, a Kárpátok ápolása.
A PiS politikusa rámutatott: a „puha Kárpát-politika” megvalósítása „mérhetetlen sikereket” is hoz, például „klíma és pozitív légkör kialakítása az együttműködéshez”. Kuchciński marsall szerint 2010 után „egyértelműen megerősödött a Visegrádi Csoport, különösen az Európai Unióval való kapcsolatokban – kormányainknak könnyebb volt együtt fellépni, ha a politikai légkör pozitív volt” – jegyezte meg Marek Kuchciński miniszter, hangsúlyozva, hogy A „puha Kárpát-politika” hatása bizonyos mértékig többek között a Három Tenger Kezdeményezés (12 európai uniós ország kormányát és elnökét összekötő) és „közép-európai együttműködésre hívja fel a figyelmet az észak-déli vonal mentén, a határokon átlépve. az EU, Schengen vagy az euróövezet”
A PiS politikusa a mérhető sikerre példaként említette az Európa északi részét a kontinens déli részével összekötő nemzetközi Via Carpatia útvonal számos szakaszának megvalósítását. Emlékeztetett egy gyorsvasút létrehozásának ötletére is a Varsó-Brno-Pozsony-Budapest útvonalon.