Az ukrajnai háború nem temetheti el a lengyel-magyar kapcsolatokat – jelentette ki Németh Zsolt, hangsúlyozva, hogy a magyarok egyre jobban tisztába kerülnek azzal, miért is kapcsolódott be ennyire Lengyelország Ukrajna megsegítésébe. A magyar politikus amellett érvelt, hogy Varsónak és Budapestnek össze kell tartania a Brüsszellel folytatott vitákban.

Marek Kuchciński marsall, Németh Zsolt és Jacek Karnowski újságíró. Fotó: JP

– Az elmúlt fél év nagyon nehéz időszak volt a lengyel-magyar kapcsolatok történetében, és ennek következményei minden bizonnyal még sokáig velünk maradnak – értékelt Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. – Az ukrajnai háború azonban nem temetheti el a lengyel-magyar kapcsolatokat – tette hozzá Németh Zsolt, hangsúlyozva, hogy a magyarok egyre jobban tisztába kerülnek azzal, miért is kapcsolódott be ennyire Lengyelország Ukrajna megsegítésébe. A magyar politikus emellett amellett érvelt, hogy Varsónak és Budapestnek össze kell tartania a Brüsszellel folytatott vitákban.

– Sok volt a félreértés, sok az érzelem, és mégis ebben a nehéz időszakban is voltak jó események, mint például Terlecki és Kuchciński parlamenti elnökök budapesti látogatása, vagy az új államfő, Novak Katalin első varsói látogatása – jegyezte meg Németh.

A magyar politikus nem titkolta elégedettségét a lengyel kormányfőnek a Sieci című hetilapnak adott közelmúltbeli interjújában tett kijelentésével kapcsolatban, amelyben Mateusz Morawiecki bejelentette, hogy visszatér a jó kapcsolatokhoz Magyarországgal, és hangsúlyozta a lengyel kormányfő találkozóinak folytatására irányuló szándékot. – Bízom benne, hogy a lengyel kormányfő nyilatkozatát a csehek és a szlovákok is jóváhagyják – mondta a magyar parlament külügyi bizottságának vezetője Karpaczban.

– Szinte minden kérdésben hasonló a véleményünk Magyarországgal. Azt is gondolom, hogy mindannyiunknak támogatnunk kell a Visegrádi Csoport ülésének folytatását – jegyezte meg Marek Kuchciński, a szejm külügyi bizottságának elnöke. Kuchciński marsall az elégtelen információcserére is felhívta a figyelmet, ami megnehezíti a tényekre támaszkodást a meg nem erősített pletykák helyett. - A probléma többek között az, hogy fél- negyedigazságokra, vagy a média által megfogalmazott dezinformációkra vagyunk kárhoztatva. Mindannyian jól tudjuk, hogy másképp látjuk a lengyel-orosz vagy a magyar-orosz kapcsolatokat, és ebből következően az ukrajnai háborút. Véleményem szerint ez az nézetkülönbség csak a kérdés bizonyos részleteire vonatkozik. Egyesít bennünket az orosz agresszió elítélése vagy az az elv, hogy az államok szuverenitása nem lehet vita tárgya - hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője, hozzátéve, hogy Lengyelországot és Magyarországot több olyan tevékenységi terület is összeköti, amelyek egybevágnak a többi közép-európai ország érdekeivel. – Ilyen mindenekelőtt az országaink biztonságáért való aggodalom és recept keresése a birodalmi Oroszország megállítására.

A lengyel vagy a magyar humanitárius támogatás a legnagyobb az európai országok között, és a lehető leggyakrabban nyilvánosságra kell hozni, hogy megbirkózzunk a külföldi médiában megjelenő dezinformáció-áradattal – tette hozzá Kuchciński, megjegyezve, hogy Lengyelországot, Magyarországot és a régió más országait összefűzi az „országaink egyenlő jogaiért való küzdelem az Európai Unióban”. - Nem akarunk föderációt, nem akarunk egy európai démosz országot, és azt gondolom, hogy ezt egyetlen közép-európai nemzet sem akarja. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan az egyhangúság elvének megkérdőjelezése – hangsúlyozta Marek Kuchciński.

A szuverenitás és a gazdasági stabilitás veszélye

- Államaink szuverenitása van veszélyben. A legnyilvánvalóbb a katonai fenyegetés. Az orosz agresszió nemcsak Ukrajnát érinti. Magyarország ezért támogatja Ukrajna szuverenitását és kiáll egysége mellett – nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben egyetértünk a lengyelekkel. Teljesen megértjük Lengyelország álláspontját, miszerint az Ukrajna elleni támadás más országokra, például Lengyelországra vagy a balti államokra is fenyegetést jelent – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki felhívta a figyelmet Varsó és Budapest katonai együttműködésére, valamint Magyarország és Lengyelország fegyveres erőinek gyors ütemű modernizálására. – Ez egy teljesen új dimenzió a NATO történetében – jegyezte meg a magyar politikus.

Németh Zsolt elismerte, hogy a magyar-orosz kapcsolatokban a legfontosabb a gázellátástól való függés. – A magyar háztartások 85 százaléka gáztüzelésű, és a Magyarországra kerülő gáz 80 százaléka Oroszországból származik. Ezek tények, ugyanakkor Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót, és támogatja Ukrajna területi egységét. Ellenezzük ennek a háborúnak az elhúzódását és aktív békepolitikát folytatunk, és egyértelműen támogatjuk Ukrajna integrációját az Európai Unióba – hangsúlyozta a magyar politikus. Kifejtette azt is, hogy Orbán Viktor volt az első, aki nyilvánosan felszólította az orosz csapatok kivonását Közép-Európából. Azt is megjegyezte, hogy Magyarország 10 millió állampolgárával felelős 3 millió magyarért is, akik Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában élnek.

Marek Kuchciński két olyan kérdésre hívta fel a figyelmet, amelyek félreértések forrásai. – Először is úgy tűnik számomra, hogy Magyarországon túl kevés az ismeret arról, hogy Lengyelország miért keveredett ennyire ebbe a háborúba Ukrajna oldalán. Tisztában vagyunk vele, hogy amíg Ukrajna védi magát, Oroszország nem támad más országokat, különben Lengyelország és a balti államok lennének az elsők. Minden rossz dolog, amire a második világháborúból emlékszünk, megismétlődhet, és ezért úgy gondoljuk, hogy az ukránok is értünk és minden közép-európai ország nevében harcolnak – jegyezte meg az Országgyűlés Külügyi Bizottságának vezetője, hangsúlyozva: „az 5. cikkely jól néz ki papíron."

Második problémaként Kuchciński marsall a saját, erős média hiányát említette, annak ellenére, hogy a közép-európai országok szabadságának visszanyerése után 30 év telt el, ami azt jelenti, hogy a magyar, lengyel, cseh és szlovák címzettek arra vannak ítélve, hogy a szűrt híreket használják. Brüsszelben, Berlinben vagy Moszkvában. - Remélem, hogy mielőbb leküzdjük ezeket a kommunista és posztkommunista akadályokat, amelyek egyértelműen még mindig fenállnak intézményeinkben - zárta Marek Kuchciński.