A lengyel vállalkozókat sújtó gazdasági válság első jelei és két, Lengyelország számára fontos évforduló – ezek a témák foglalják el a hétfői újságok címlapjait.
A kommunizmus végének kezdete
"Ez volt a kommunista uralom végének kezdete Lengyelországban" – írja a Rzeczpospolita az 1980-as eseményekről. Augusztus 31-én a lengyelek az Augusztusi Megállapodások aláírásának és a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet megszületésének 42. évfordulóját ünneplik. Mindkét történelmi esemény hozzájárult a kommunizmus összeomlásához és a világ hidegháborús megosztottságának végéhez. "1980. augusztus 14-én a dolgozók [...] sztrájkba léptek [...] a Gdański Lenin Hajógyárban. . A tiltakozás átterjedt az úgynevezett motorrészlegekre, és délben már 12 000 dolgozó sztrájkolt a 17 000 fős személyzetből. Gyűlést hívtak össze, amelyen követelték Anna Walentynowicz és Lech Wałęsa visszahelyezését, emlékmű állítását az 1970. decemberi áldozatoknak, a sztrájkolók biztonságának garantálását, béremelést, nyugdíjtámogatást és a MO és SB tisztek juttatásainak megfelelő családi pótlékot. A tüntetőkhöz csatlakozott Lech Wałęsa – akit 1976-ban elbocsátottak a Gdanski Hajógyárból –, és a munkások elkezdték elfoglalni az üzemet. Wałęsa lett a sztrájk vezetője. A hajógyári munkások tiltakozása augusztus 3-én ért véget az Augusztusi Megállapodások aláírásával. Nem sokkal később megalakult a munkások NSZZ Solidarność mozgalma" – írja Marek Kozubal a Rzeczpospolita hasábjain.
Háborús jóvátételek
A hét folyamán a második világháború kitörésének 83. évfordulója alkalmából rendeznek megemlékezéseket a németek által elsőként bombázott városok egyikében, Wieluńban, valamint hajnali 4:45-kor a Westerplattén, ahol 1939. szeptember 1-jén ebben az órában adták le az első lövéseket a német "Schleswig–Holstein" csatahajóról a Gdański-félszigeten található katonai tranzitraktár felé. Az évforduló alkalmából a hetilapok felidézik a Varsó által követelt háborús jóvátétel témáját. "1945 után Lengyelország elvesztette területének több mint felét a Szovjetunió (Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia), a Cseh Köztársaság és Szlovákia javára, (Litvániát Sztálin Vilnius régióval ajándékozta meg), és a második világháborúban a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el. "Az igazságtalanságok elszámolása a mai napig nem történt meg" – írja Jan Bogatko a Do Rzeczy című lapban. "Jogosult-e Lengyelország jóvátételre a második világháborúban elszenvedett veszteségek miatt? A válasz erre a kérdésre egyértelműen igen. Még Németországban is hallhatók ilyen hangok. Csak kitől követeljen Lengyelország jóvátételt? Eddig csak Berlin ellen nyújtottak be keresetet. Ez tévedés. A lengyel tragédiának két elkövetője van: a németek és az oroszok" – magyarázza a publicista. A Sieci hetilap újságírói viszont "a moszkvai levéltárból származó szenzációs dokumentumokról írnak, amelyek bizonyítják, hogy a Kremlből származik az ötlet, hogy Lengyelország mondjon le a Németországtól kapott jóvátételről". "Mindazonáltal a Lengyel Népköztársaság hatóságai nem teljesítették a szovjetek által követelt formalitásokat, így a követelésekről soha nem mondtak le" – elemzi továbbá Marek Pyza és Marcin Wikło, akik Lengyelország joga mellett érvelnek, hogy ebben az ügyben követeléseket támasszon Berlinnel szemben.
Ukrajna továbbra is fontos téma
A háború témájánál maradva a napilapok részletesen foglalkoznak az ukrajnai helyzettel is, beleértve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei a héten felkeresik az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőművet Enerhodarban. "A feszültség az erőmű körül hetek óta nem enyhül. Mindkét fél egymást vádolja az erőmű környékének ágyúzásával, a helyzetet pedig tovább rontja, hogy az oroszok nehéz haditechnikai eszközöket telepítettek az erőmű közelébe, pajzsként kezelve az atomerőművet." – írja a Dziennik Gazeta Prawna. A DGP jelentése szerint az erőműbe utazó küldöttségben – Rafael Grossi, a NAÜ vezetője mellett – 13 szakértő lesz. "A legtöbbjük várhatóan olyan országokból érkezik, amelyek korrekt kapcsolatokat ápolnak a konfliktus mindkét oldalával, mint például Kína vagy Szerbia, de lesznek szakértők olyan országokból is, amelyek határozottan a megtámadott Ukrajna oldalára álltak, köztük Lengyelország képviselői [...]". A küldöttségnek a helyszínen kell meggyőződnie arról, hogy milyen a helyzet az erőműben, amelyet ukrán személyzet működtet az orosz megszálló erők felügyelete alatt" – olvasható a közleményben. Ugyancsak a Dziennik oldalain olvashatunk arról, hogy véget ér a nyári szünet az uniós intézmények számára , amelyek az elkövetkező napokban az ukrán katonák uniós területen történő kiképzésének témájával és az orosz turisták számára történő vízumkiadás megszüntetésével fognak foglalkozni. "Ez utóbbi kérdés megosztotta a Közösséget, de Prága (az év végéig Csehország tölti be az EU Tanácsának elnökségét – a szerk.) még mindig reméli, hogy sikerül egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kidolgozni" – írja a "DGP.
A lengyel vállalatok problémái
A napilapok elemzik a növekvő nyersanyagárakkal küzdő lengyel élelmiszeripari vállalatok helyzetét is. "Az Azoty és az Anwil csoportok közelmúltbeli döntései, hogy a példátlanul magas gázárak miatt leállítják a műtrágyagyártást, nemcsak a gazdákat, hanem az élelmiszeripart is kibillentették az egyensúlyából" – olvasható a DGP közleményében. "A mentőjavaslatot talán már a keddi kormányülésen bejelentik. – Jacek Sasinnal közösen dolgozunk egy olyan rendszeren, amely lehetővé teszi a műtrágyagyártás újraindítását. A következő minisztertanácson bemutatjuk a projekteket – jelentette be Henryk Kowalczyk mezőgazdasági miniszter vasárnap a Twitteren."– számol be a Rzeczpospolita. Ahogy a Rz újságírója kifejti, a vegyipari vállalatok termelésének hirtelen leállítása, amelynek hivatalos oka a magas gázárak voltak, előre nem látható láncreakciót indított el. "A folyékony szén-dioxid gyártók felfüggesztették tevékenységüket, és ennek következtében az élelmiszeripart a termelés felfüggesztése fenyegeti, ha a vállalatok nem kapnak időben folyékony szén-dioxidot vagy salétromsavat. A sörfőzők, a húsipar, a tejipar, az italgyártók és még a pékek is riadót fújnak, hogy üzemeikben négy-hét napra elegendő készlet van. Ha a kormány nem állítja vissza sürgősen a CO₂–rendszert, akkor ezen a héten leállhat az élelmiszertermelés Lengyelországban." – olvassuk.