Forró témát tárgyaltak át a legmagasabb lengyel és magyar politikai szinten Budapesten, június 13-án: az orosz-ukrán háborút, annak lengyel és magyar megítélését, amelyet illetően – valljuk be – vannak különbségek.  

Az eseményen lengyel részről Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke, Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke és a Kárpátok Európája Klubok programtanácsának elnöke, Bogusław Sonik európai parlamenti képviselő; magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vett részt. A gondolatcserét Maciej Szymanowski, a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója moderálta.

Orbán Balázs köszöntőjében elmondta, hogy nagyon fontos a lengyel-magyar együttműködés és annak kutatása, a kerekasztal pedig kiváló helyen van a Scruton Közösségi térben. Sophie Scruton, a megboldogult történész felesége mondta: „Roger szíve Közép-Európában volt”, vagyis oly módon volt az angolszász történész szakma jeles képviselője, hogy nagyon jól értette a közép-európai szellemet.

Kérdés, hogy az orosz-ukrán háború miért kulcsfontosságú nemcsak Európa, hanem a lengyel-magyar viszonyrendszerben? Németh Zsolt szerint, az elmúlt több mint 100 nap nem fog a lengyel-magyar kapcsolatrendszerben nyomtalanul eltűnni. „A magyar-lengyel barátság próbája ez az időszak” – mondta Németh Zsolt, aki szerint elértük a mélypontot és már elkezdtük kiemelkedni, amelynek nyitánya már megvolt Novák Katalin, köztársasági elnök asszony varsói látogatásakor. Kiemelte, hogy folyamatosak az egyeztetések és tárgyalások, a háború tekintetében pedig a magyar és lengyel álláspont célja azonos, azonban az eszközök mások. „Ezek nem másodlagos viták” – mondta Németh, aki kiemelte, hogy meg kell nyitni az európai integráció kapuját Ukrajna számára, minden közép-európai ország támogatja az ukrán európai uniós tagjelölti státuszt. „A vér jogosítja fel Ukrajnát erre” – összegezte mondandóját a politikus, rámutatva, hogy a nemzetek Európájának képe erős Varsóban és Budapesten is, amely erős atlanti lábakkal rendelkezi. „Nem fogadjuk el a Szovjetunió helyreállítását és a Brezsnyev-doktrína felállítását” – emelte ki Németh Zsolt, azonban azt is hozzáfűzte, hogy vita van lengyel-magyar viszonylatban abban a tekintetben, hogy milyen árat hajlandó Európa fizetni a sikerért, ugyanis Magyarország szerint „nagyon meg kell gondolni azt, hogy milyen árat vagyunk hajlandóak megfizetni”.  Ugyanakkor ez nem tagadja el a tényt: nagyon fontos a lengyel-magyar barátság.

A lengyel-magyar barátság tekintetében pedig rögtön szóba jött a Kárpátok Európája Klubok kérdése, amelyekkel kapcsolatban Marek Kuchcinski kiemelte, hogy kiváló teret adnak majd a konzervatív gondolatok cseréjére és a közös diskurzusra, amelyek megoldást jelenthetnek a jelen és a jövő kihívásaira. Kiemelte, hogy bizonyos korlátok megmaradtak az európai közösségben, annak ellenére, hogy megnyíltak a piacok és a határok az EU tagsággal. Kuchciński szerint Közép-Európa ezeréves képződmény, amelynek történelme és hagyatéka van és ápolni kell.

Adódik a kérdés: lengyel szempontból információs háború van, a magyarok szerint befolyásolás áll fenn. Miért támogatják a lengyelek ennyire az ukránokat? Ryszard Terlecki elmondta, hogy meglepte az oroszok balgasága és az ukránok ereje, akik véleménye szerint már nyertek, hiszen megállították a hatalmas orosz túlerőt és példát mutattak a világnak bátorságból. „Képesek vagyunk, az USA, a britek és néhány más európai állam támogatást nyújtani ebben a háborúban a kezdeti eszkalációs félelem ellenére” – mondta a Szejm alelnöke, aki elmondta, hogy túlléptünk a félelmen, tudjuk, hogy lehet tankokat adni Ukrajnának. „Ha Oroszország nyer, talán megtámad másokat is, balti államokat, Lengyelországot” – fűzte hozzá a politikus, kiemelve, hogy nagyon fontos a lengyeleknek, hogy támogassák Ukrajnát. Ezzel pedig nemcsak Ukrajna nyer és védi meg szuverenitását, hanem történelmi lehetőség is van arra, hogy meggyengítsük Oroszországot. Európában vannak különbségek, a kezdetekben a németek és a franciák is vonakodtak az ukrán követelések irányába, 2014-ben pedig Európa tétlen nézte a Krím annexióját, amely elvezetett szerintünk Putyin jelenkori döntéséhez is. Terlecki kiemelte, hogy a magyar reakció is vonakodott, amit a múltbéli történések mentén Varsó meg tud érteni – magyar iskolák bezárása Ukrajnában –, ugyanakkor a lengyel ellenzék megtámadta a kormánypártokat, amiért a magyar kormánnyal nem szakította meg a kapcsolatokat. A lengyel ellenzék folyamatosan támadja a kormányt a Putyin-barátság miatt, nagyon érzékeny a politikai közeg. A lengyel ellenzék úgy vádolja Putyin-barátsággal a kormányt, hogy az folyamatosan küldi a fegyvert és befogadott négy millió menekültet – a helyzet pedig nem lesz jobb, mivel a kormánytöbbség törékeny és egyre inkább közelednek a lengyel választások.   

„Megtagadtuk a kommunizmust, beléptünk a NATO-ba, az Unióba, ezek évtizedes álmok, hatalmas sikerek” – mondta Bogusław Sonik, EP képviselő, aki kiemelte, hogy amennyiben bajunk van a nyugati integráció intézményeivel, szóljunk, mert mi is a csoport részesei vagyunk. Kiemelte, hogy meg kell védenünk magunkat, ennek a gazdasági ára pedig magas lesz, főleg, ha nem tudja kikényszeríteni Moszkva, hogy visszavonják a szankciókat. Azt is kiemelte, hogy a lengyel ellenzék keveset tehet a lengyel-magyar barátság megromlásáról, mivel a magyar kormány hibázott: nem mondta el világosan, hogy mi az álláspontja az orosz-ukrán konfliktust illetően, az pedig nem számít véleménynek, hogy csak a magyarok érdeke számít. „Nem lehet csak azt mondani, hogy Budapest a kritika objektuma” – mondta az EP képviselő, aki kiemelte, hogy ez nagyon rossz álláspont, mivel Budapest részéről az empátia teljes hiányát közvetítette Ukrajna irányába.

Orbán Balázs elmondta, hogy a magyar érdek és stratégia megalkotása nagyon fontos, erős gondolkodást és globális helyzetértékelést igényel. Elmondta, hogy több száz évig Magyarország és Lengyelország is a szuverenitásért harcolt, ahol tiszta volt, hogy ki a barát és ki az ellenség. „Nem a szuverenitásunk megvédése, hanem megőrzése és megerősítése a feladatunk” – mondta Orbán Balázs, kiemelve, hogy ezzel lehetetlenné válik a békés eurázsiai együttélés is, amely tragédia a kontinens számára, különösen Közép-Európa számára is, amely éppen most fejlődne. „Van egy agresszor, akit Oroszországnak és egy áldozat, akit Ukrajnának hívnak” – mondta a politikai tanácsadó, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Közép-Európának együtt kell lennie a közeljövőben, mert ha az nem valósul meg, akkor a nagy geopolitikai változások elpusztítják. Emiatt folyamatos gazdasági, katonai, kulturális és technológiai együttműködésre van szükség. A lengyel-magyar barátsággal kapcsolatban kiemelte, hogy a barátságunk már szinte a lélekben terem, irracionális, de gyakorlatban is együtt kell válaszokat találnunk az előttünk álló kihívásokra. A magyar külpolitika bázisai Orbán Balázs szerint: el kell ítélni a háborút; humanitárius segítséget kell nyújtani a menekülteknek; Európának pedig egységet kell mutatnia. Magyarország már a Krím annexiójakor azon az állásponton volt, hogy rizikós a gazdasági szankció Oroszország ellen, ugyanakkor támogatott minden szankciót és brutális árat fizetett érte a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban. „Mindent szankciót az eredményesség oldaláról is meg kell vizsgálni” – mondta Orbán Balázs, kiemelve, hogy Magyarország minden szankciót támogatott, egészen az olajembargóig: abban az esetben Európának jobban fájna a szankció, mint Oroszországnak. Eszközvita van a tanácsadó szerint, aki szerint a lábonlövés nem az ellenfélnek, hanem saját magunknak okozunk kárt. A magyar logika mindezek mellett a békére épül: Európa minden egyes háborúban töltött nappal sérül, a tűzszünet, a tárgyalás mindannyiunk érdeke, hiszen hatalmas viták és gazdasági válság van, a középosztály lecsúszik, ezért csak a béke irányába lehet lépéseket tenni.

Németh Zsolt kiemelte, hogy a szankciós csomagokat kitárgyalni nagyon nehéz volt és ez az EU részéről nagyon komoly egységet jelent, egy fegyvertény. A szankciók esetében az is fontos, hogy hol vannak a határok, ez pedig az energetika. „Nyilvánvaló, hogy az oroszok csak el tudják adni, azokat az erőforrásokat, amelyekkel rendelkeznek” – mondta Németh Zsolt, aki szerint nagyon keményen kell mérlegelni jelen esetben, mivel a jelenlegi eredmények már olyan történelmi léptéket jelentenek, amely elképesztő, talán Irán említhető még hasonló precedensként. Kiemelte, hogy a magyar és a lengyel médiában is megjelent a buta gyűlöletkeltés és ez bár súlyos hatással van a kapcsolatokra, azoknak nincsen vége. „Helyzet van és ez egy politikai cselekvést igényel” – mondta a külügyi bizottság elnöke, kiemelve, hogy szerinte a helyzet lehetséges, hogy a jövőben nem javulni, hanem romlani fog. A gazdasági helyzet a politikus szerint hatalmas kihívásokat állít a politika elé, a döntés is nehezebb és átírhatja a politikai realitásokat. Németh szerint nagyon fontos, hogy a kormányzati és politikai szinten is kommunikáljunk, mivel az empátiát ez tudja megteremteni, meg kell értetni az álláspontokat egymással, hiszen a cél ugyanaz: egy szuverén, erős, nyugatpárti Ukrajna, amely megállítja az orosz birodalmi agressziót. „Magyarország egy olyan eszközrendszerrel rendelkezik, amely eltér a lengyel mértéktől és lehetőségektől” – mondta Németh Zsolt, aki kiemelte, hogy diplomáciai megoldás kell és magyar részről sosem vették a bátorságot arra, hogy kritikával illessék a lengyel kormánypárt Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Elmondta, hogy a nyugati politikában nagyon fontos lenne, hogy legyen egy egyetértés és erő, amely fellép a béke érdekében, emellett pedig fontos, hogy ne jelentsen Oroszország fenyegetést Európára, ugyanakkor Oroszország a nemzetközi közösség része marad, számolni kell vele a jövőben is.

Marek Kuchciński elmondta, hogy Ukrajnában új nemzet jön létre, amely feláldozza saját magát a hazája miatt. Kiemelte azt is, hogy a nyugati, föderalista Európa érdeke az, hogy a lengyel-magyar barátságot megfúrja, meggyengítve ezzel Közép-Európát.

Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke mindezek mellett hozzáfűzte, hogy szerinte az EU nem akarta elfogadni Ukrajnát az európai közösség teljes jogú tagjaként, a helyzet pedig nagyon megváltozott, hiszen nem csak Ukrajnának, de Moldovának és Grúziának is nagyobb esélye van az EU tagságra. „A szent nyugalom megingatható kelet felől” – mondta a politikus, aki szerint ez a felismerés nyugaton is politikai fordulatot fog hozni az EU bővítést illetően, a régiónknak pedig segíteni kell, hogy Európa ne legyen öngyilkos. Gondoljunk csak bele, az Európai Bizottság már jócskán a háború előtt, a zöldenergetikai fordulat miatt határozott a recesszióról, a gazdasági öngyilkosságról, volt olyan, hogy növényeket akartak etetni az emberekkel hús helyett.  

Az esemény Budapesten, a Budapest Külpolitikai Klub és a Kárpátok Európája Klub szervezésében valósult meg a Scruton Közösségi Térben. 

Heincz Barnabás

Fotók: EG