Mariusz Blaszczak, a lengyel védelmi minisztérium vezetője biztosít róla, hogy a lengyelek biztonságban érezhetik magukat, Anna Moskwa klímaminiszter pedig megnyugtat, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére nem lesz hiány gázból vagy szénből a Visztula mentén. Az ukrajnai háború és annak következményei még mindig uralják a lengyel médiát.
Európa (nem) függ Oroszországtól
"Az EK által az első hetekben megfogalmazott cél – az év végéig kétharmadával csökkenteni az Oroszországból származó kék üzemanyag szállításoktól való függőséget" – kicsúszik az Unió kezéből" – írja címlapján a Dziennik Gazeta Prawna. Mint Marceli Sommer rámutat, az uniós 27-ek számára rendkívül nehéz volt megegyezni az év végi olajembargó elindításáról, és nincs esély arra, hogy a gáz hamarosan szankciók alá kerüljön, amivel szemben az európai kormányok és az üzleti élet hozzáállása még óvatosabb. És hogyan hatnak a szankciók és a nyersanyagpiaci változások a lengyel háztartásokra? Ahogy Anna Moskwa éghajlatvédelmi miniszter a DGP-nek adott interjúban biztosítja, Lengyelországban nem lesz szénhiány. – Az emberek most keresik, mivel több szinten is felesleges pánikot keltettek. Ez részben tudatos akció volt, és az orosz propaganda egyik eleme. A spekuláció általában pánikra épül. Emiatt a háztartások már most elkezdték felhalmozni a szenet egy-két télre. Ez soha nem volt így, senki sem vásárolt annyit, csak a biztonság kedvéért, ráadásul májusban. Ennek a kihívásnak most kell megfelelnünk" – magyarázza a politikus. Moszkva ugyanakkor biztosít arról, hogy "nem áll fenn annak a veszélye", hogy a fűtési szezonban gondunk lesz a gáztartalékokkal. – Ráadásul a téli időszakban a raktárak csak részben ürülnek ki, soha nem teljesen – hangsúlyozza.
Eközben Oroszország – a Keleti Tanulmányok Központjának elemzése szerint – a nyersanyagexport korlátozásával kapcsolatos zavarokat ideiglenesnek tekinti. "Ezt mindenekelőtt Putyin elnök nyilatkozatai bizonyítják, aki az utóbbi időben többször is hangsúlyozta, hogy Európa hosszú távon képtelen boldogulni az orosz nyersanyagok nélkül" – írja a Központ.
A front helyzete és az oroszok akciói
A lengyel média is folyamatosan beszámol az ukrajnai eseményekről. "Oroszország, számbeli fölényének köszönhetően, fokozatosan elfoglalja a Szeverodonyeck környéki területeket, és ezt további csapatok Ukrajnába küldésével igyekszik növelni" – olvasható a Nasz Dziennik hasábjain. Az újság leírja a lakosok vonakodó hozzáállását az új "hatóságokkal" szemben. "(...) az orosz hatóságok már megkezdték az orosz személyi igazolványok kiosztását a megszállt területeken. Az akciót az ukránok vonakodva fogadták: Herszonban mindössze 23-an jelentkeztek, hogy elfogadják azokat.. Június 12-én, a hivatalos orosz ünnepnapon, az Oroszország Napján a megszállók koncertet tartottak a város központjában, amelyen mindössze mintegy 40 néző vett részt" – erősíti meg a Nasz Dziennik beszámolóját a Rzeczpospolita. – Bármit kihirdethetnek, ami eszükbe jut. De úgysem lesz belőle semmi – mondta az oroszokról Ivan Fedorov, egy másik megszállt város, Melitopol ukrán polgármestere, akit az Rzeczpospolita idéz.
"A háborút nem maga a hadsereg nyeri meg, hanem azok a fegyveres erők, amelyek rendelkeznek a nép támogatásával és számíthatnak az erős politikai vezetésre" – mutat rá eközben Marek Budzisz a Sieci hetilapban, bemutatva a keleti háború "első következtetéseit". "Közhelyes dolog azt mondani, hogy az oroszok erősebbek, mint az ukránok. Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, hogy a donbásszi frontvonalon tízszeres tűzelőnyben vannak a védekező ukrán erőkkel szemben (...) Tehát ha az ellenfeleinknek több ezer tankjuk van, akkor az egyetlen esélyünk az agressziójuk elleni védekezésre az, hogy több legyen? Még ha nem is említjük az ilyen megközelítés költségeit, érdemes megjegyezni, hogy az ukrajnai háború első 100 napja épp valami egész mást bizonyított" – mutat rá a szakértő. "Ha a háború kimenetelét a tankok, rakétavetők vagy páncélozott személyszállító járművek száma határozta volna meg, akkor az oroszok valószínűleg már régen megnyerték volna a háborút. De ez nem történt meg. Ebből következik, hogy ahhoz, hogy egy modern háborúban legyőzzünk egy olyan ellenfelet, aki nagyobb hadsereggel és több felszereléssel rendelkezik, nem kell mennyiségi egyenlőségre törekednünk vele szemben. Azonban bölcsen kell harcolnunk, ismerve saját és az ellenfél gyengeségeit" – teszi hozzá Budzisz.
"A lengyelek nyugodtan alhatnak"
Mariusz Blaszczak, a védelmi minisztérium vezetője a Do Rzeczy hetilapnak adott interjújában mindeközben arról biztosít arról, hogy a keletről érkező nyugtalanító hírek ellenére "Lengyelország biztonságban van, és a lengyelek nyugodtan alhatnak". – A lengyel hadsereg folyamatosan őrködik – minden nap és minden éjjel. A kormány és a védelmi minisztérium következetesen a védelmi potenciálunk bővítésére és megerősítésére összpontosít – növeljük a lengyel hadsereg létszámát, hatékonyan modernizáljuk és összehangoljuk a szövetséges csapatokkal, vagyis beruházunk az interoperabilitásunkba és a NATO-ban elfoglalt erős pozíciónkba" – magyarázta a politikus. A Kijevnek nyújtott lengyel támogatásról szóló kérdésre Blaszczak azt feleli: "Ez mindannyiunk háborúja. A szabad Ukrajna szabad és független Lengyelországot jelent". Segítünk és segíteni fogunk Ukrajnának, a kormányának és maguknak az ukránoknak. Állami és diplomáciai téren, valamint katonai és tisztán emberi téren – jelenti ki a politikus. – Tárt karokkal fogadtuk a segítségre szoruló emberek – nők és gyermekek – millióit. Ez egy világszintű fenomén. Ez nemzetünk fenoménje. Ukrajna nincs és nem is marad egyedül. Mellette fogunk állni. Így viselkednek a vezetők. Ezek vagyunk a térségünkben, és ez nem csak az én véleményem" – tette hozzá a lengyel védelmi minisztérium vezetője.