Back to top
redakcja2 küldte be 13.05.2022 időpontban
„Inspiráljunk másokat arra, hogy körülöttünk is sikereket érjenek el” – Kárpátok Európája-konferencia, 1. nap
Polityka

A régió döntéshozóinak és értelmiségének hagyományos találkozójára immár 33. alkalommal került sor a Nyári Egyetemünknek is helyet adó krasiczyni várkastélyban. – beszámoló az első napról

 

A megnyitó előtti, délelőtti panelben a Lengyel Megállapodásról, a Stratégiai Befektetési Programról, valamint Kormányzati Útfejlesztési Alapról esett szó. A résztvevők (Piotr Pilch, a Podkarpackie vajdaság helyettes elnöke, Beata Daszyńska -Muzyczka, a Nemzetgazdsági Bank elnöke, Rafał Weber, az Infrastrukturális Minisztérium államtitkára, Krzysztof Kubów, a Miniszterelnöki Kancellária államtitkára, Bogdan Rzońca európai parlamenti képviselő, Artur Soboń, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Piotr Patkowski, a Pénzügyminisztérium államtitkára) áttekintették a jelenlegi helyzetet, felmérték a jövő kihívásait, és fontos megállapításokat tettek a legfontosabb előttünk álló lépésekkel kapcsolatban.

 

A hivatalos megnyitót, és a “Kárpátalja legendái” c. pályázat eredményhirdetését követően indult az első beszélgetés, amely „A Kárpátok Európája – a sokszínűség földje.” címet viselte, és a régió országainak identitásépítésének lehetőségeivel foglalkozott. Zygmunt Berdychowski köszöntő beszédében hangsúlyozta, a Kárpátok diverzitása alapvetően határozza meg a régió sokszínűségét, amely egész Európa számára mintát jelenthet.

A Piotr Babinetz, a Szejm Kulturális és Médiabizottságának elnöke által moderált beszélgetésen először Jan Draus történész, a Rzeszówi Egyetem professzora kapott szót, aki a kulturális sokszínűségről, mint Európa indentitásának alapjáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország által lerohant Ukrajna példája annak is, hogy ebből az európaiságból jelenleg nem mindenki részesülhet – éppen ezért küzdünk most. A háború rávilágított arra is, hogy a Nyugat, amely eddig kissé lekezelte a régió államait, végre felismerte azt, amit II. János Pál úgy fogalmazott meg, hogy Európának két tüdeje van, egy nyugati és keleti, és csak ezek együtt vihetik sikerre az egész kontintenst. Szó esett arról is, hogy Európa lényege, alapja nem a folyamatos és egyre erősödő integráció, hanem maga a kultúra, és ebben az újonnan épülő világrendben ennek kell érvényt szereznünk.

Ehhez csatlakozott Nagy Dénes András a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől, aki arra mutatott rá, hogy kitűzött célunk, nem más, minthogy 2050-re a kárpáti, közép-európai régió legyen az a hely, ahol a legjobb élni az egész kontinensen, akár a gazdaság, akár az életszínvonak, akár az innováció, akár a tudomány, akár a kultúra terén. Ehhez azonban újra számba kell vennünk a számtalan felmerült kezdeményezést, és értékelnünk, mire vannak erőforrásaink, illetve mire nem. Magyarország természetesen bármilyen integrációs kezdeményezésben partner, és részt vesz – hangsúlyozta, a beszélgetés végén külön kiemelve a déli integráció, Szerbia ügyének fontosságát is.

Markijan Malszkij volt nagykövet, a Lembergi Egyetem professzora mindenekelőtt hálás köszönetet mondott a jelenlévők előtt mindazért a támogatásért, amit az elszántan harcoló Ukrajna kap. A konferenciasorozat régi, visszatérő vendégeként felidézte a számtalan kiváló kezdeményezést, amelynek megszületésében volt alkalma részt venni ezeken a fórumokon, ugyanakkor rámutatott arra, hogy jelen pillanatban, a háborús helyzetben miközben Lembergre és Odesszára is hullottak már a rakéták, ezek most hirtelen másodrendűvé váltak. Előkerült azonban egy olyan probléma, amely most igen világosan megmutatta magát: az hogy bár egyes országok, és főleg Ukrajna közvetlen szomszédai önzetlenül és óriási mértékben segítenek, a nagy nemzetközi szervezetek képtelenek stabilan garantálni a biztonságot, legyen szó a lassan reagáló NATO-ról vagy a csak ígéretekben létező V4 Combat Groupról. Feltette a kérdést: vajon Nagy-Britannia az EU tagjaként is tudott volna ilyen gyorsan és ilyen nagy mértékben segíteni? Éppen ezért arra hívott fel, hogy az uniónak is kel kell dolgozni egy közös, gyors és hatékony biztonsági politikát ilyen krízisek esetére. Hasonlan fontos szerinte egy menekültügyi stratégia is – különösen, hogy az Ukrajnából távozó 7 millió menekült mind olyan, aki könnyen integrálódik és gyorsan hasznos tagja lehet a befogadó társadalmaknak.

 

Kiss Gy. Csaba referátumát távollétében Gerencsér Tibor Magyarország krakkói konzulja olvasta fel. Az előadás a kárpáti identitást a nemzeti irodalmak felől közelítette meg, áttekintve, hogy a hegyvonulat miként jelenik meg a régió országaink nemzeti himnuszában.

 

Waldemar Wiglusz, a 113 éves Przemysli Tudományos Társaság elnöke a város, és a környék értelmiségi közösségének elkötelezettségekről beszélt, a Przemysli Kulturális Társaságról, amelynek elévülhetetlen szerepe van a kárpáti gondolat továbbvitelében, és abban, hogy a Kárpátok Európája konferencia immár 33. kiadását ünnepelheti.

 

Pavol Macala szlovák résztvevő, II. János Pál eszmerendszerének leghívebb szlovákiai nagykövete arról értekezett, mennyire fontos II. János Pál öröksége az egész régió és Európa számára, hiszen saját gyökereink, utunk, és igazságunk felismerése, valamint az obejktív normatív igazságok tudatosítása nélkülözhetetlen abban, hogy a nemzetek Európájának jövője biztosított legyen.

 

Kovács István professzor, aki a távolból jelentkezett be, Stanisław Vincenz-t, az egyik legeredetibb közép-európai szerzőt idézte, akit a kárpáti gondolat atyjának is nevezett. Nemcsak arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire aktuális a Magyrországon is élt lengyel szerző művészete de kitért arra is, hogy mennyi problémát okoz, hogy a Nyugat mind a mai napig nem érti meg régiónk gondolkodásmódját. Arról álmodozom, hogy Brüsszelben csak olyan szakemberek dolgozzanak, akik mindannyian legalább egyet beszélnek a régió nyelvei közül – ezáltal talán jobban értenék az eurokraták is a régiót – vetette fel.

 

Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Intézet igazgatója zárszavában arra utalt, hogy a régió szuverén politikailag érett nemzeti számára vasbeton alapként létezik egy hármas közösség, amelyet lengyelül a világhálón használatos www betűszóval lehet lerövidíteni:

W –  wspólnota losu –  sorsközösség – a viharos történelem, háborúk, az elnyomás jelentette tapasztalatok

W – wspólzależność – kölcsönös függés és egymásrautaltság, nemcsak politikai, de gazdasági és infrastrukturális tekintetben is

W - wspólnota narodów – nemzetek közössége, azaz olyan közösségek egymás mellett élése, amelyek saját azonosságuk tudatában működnek egymással és természetesen rivalizálnak is – ez utóbbi teljesen természetes dolog.

A kárpáti körökben felmerült számtalan kiváló kezdeményezést  - többek közt a Via Carpatia, Collegium Carpathicum, közös parlamenti diplomácia, makroregionális stratégia, Kárpáti Enciklopédia, médiális összefogás  – méltatva megjegyezte: jelen pillanatban úgy látjuk ezeket, mint a városaink utcán szétdobált ultramodern e-rollereket: ezek kiaknázásához szükséges volna további erőforrásokra és intézményekre.

Nyilatkozatát egy Barack Obamától származó idézettel zárta: „A mi szerepünk, hogy inspiráljunk másokat arra, hogy körülöttünk is sikereket érjenek el.” – ez lehetnek a közép-európai együttműködés mottója is, reméljük, ez még most, a tragikus időkben is megvalósítható – jelentette ki.