"Embargó az orosz olajra" és "Európa búcsút mond az orosz olajnak" – ezek a címek szerepelnek a szerdai lengyel lapok címoldalain. Ukrajna több mint két hónapja tartó háborúja után az Európai Unió újabb szankciócsomagot terjesztett elő Oroszország ellen. 

Európa az ukrajnai háború ellen

A Moszkva elleni új szankciócsomag a lengyel újságok és weboldalak első számú témája szerdán, a májusi hosszú hétvége után. "Németország álláspontjának megváltoztatása az orosz energiaimport tilalmával kapcsolatban megnyitotta az utat az EU hatodik szankciócsomagja előtt. Brüsszel szerdán ismerteti a részleteket az uniós nagykövetekkel, akiknek egyhangúlag kell dönteniük" – olvasható a Rzeczpospolita című lapban. Az új szabályozás részeként az Európai Unió többek között azt szeretné, ha teljesen lemondanának az orosz olajról, ami nagy jelentőséggel bír annak fényében, hogy Moszkva mekkora összeget keres ennek a nyersanyagnak az Európába történő exportálásával. "Tavaly az olaj- és gázexportból származó nyereség az orosz költségvetés bevételeinek 36 százalékát  adta: az Európából importált olaj 104 milliárd dollárt, a gáz 43,4 milliárdot hozott a Kremlnek. Ez pedig az Oroszország által az EU-ba exportált nyersanyag kevesebb mint fele. Maciej Zaniewicz, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője hangsúlyozza, hogy az olajtermelésből és exportból származó bevételek meghaladják a háborús költségvetést. Az új szankciók tehát nagyon fájni fognak a Kremlnek. –  írja a továbbiakban  Rzeczpospolita. 

A Dziennik Gazeta Prawna újságírói a "Moldova az EU–n kívül egy meghívás Moszkvának" című szövegben a Kisinyov  jövőjéért folyó "diplomáciai versenyről" írnak. "Ma Kisinyovban a nyugatbarát Maia Sandu elnökkel találkozik a ET elnöke Charles Michael. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter már az érkezése előtt is amellett érvelt, hogy mind Moldovát, mind Ukrajnát mielőbb be kell fogadni a "közös piac elemei közé". Ha ez nem történik meg, a vákuumot "valaki másnak a modellje" fogja betölteni – érvelt, utalva Oroszországra és annak mindkét ország leigázására irányuló terveire  – írja a  DGP.

Az ukrajnai helyzet

A Keleti Tanulmányok Központjának jelentése szerint a harcok, valamint az orosz ágyúzás és bombázás változó intenzitással folytatódik minden irányban Kelet– és Dél–Ukrajnában. "A legintenzívebb harcok területe továbbra is Harkiv, Donyeck és Luhanszk régiók érintkezési területe" – tájékoztat az OSW. Andrzej Łomanowski az Rzeczpospolitában felhívja a figyelmet, hogy "jelenleg egyik fél sem tud előnyre szert tenni a csatatéren, és mindketten erősítést keresnek". – Megfigyeltük, hogy az orosz hadsereg fél a kockázatvállalástól, és igyekszik elkerülni a veszteségeket, mind a szárazföldi csapatok, mind a légierő esetében. – magyarázza egy névtelenül nyilatkozó Pentagon tisztviselő, akit a napilap idézett. A vízválasztó pillanat május 9-e lehet, amikor az oroszok a győzelem napját ünneplik. "A Kreml a győzelmi parádét a mozgósítás bejelentésére használná fel. – Ezt azzal az ürüggyel fogják végrehajtani, hogy Oroszország nem Ukrajna, hanem az angolszász világ ellen harcol" – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kijrlo Budanov." – olvashatjuk a DGP oldalain.

Az ukrajnai helyzetről beszámoló Tygodnik Solidarność viszont az ukránok akciójáról ír, akik hálából Lengyelország támogatásáért lengyel temetőket takarítanak ki országukban. – Az ötlet magától született. Amióta Oroszország nyíltan megtámadta Ukrajnát, a lengyelek voltak az elsők, akik reagáltak és befogadták az embereket, menedéket és megélhetést biztosítva számukra. Az egyik módja annak, hogy hálát adjunk ebben az időben, a temető kitakarítása volt. Szeretnénk köszönetet mondani a lengyeleknek, akik ma valóban megmutatták, hogy az ukránok és a lengyelek testvéri nemzetek. Nagyon hálásak vagyunk a nőknek és gyermekeinknek nyújtott menedékért és a segítségért, amit ma kapunk" – magyarázza a TS által idézett Wiktor Minicz, a rokitnói akció egyik szervezője, aki a hétköznapokban üzletember.

Feszült Varsó - Brüsszel kapcsolatok

A keleti konfliktus ellenére Lengyelországot nem engedi el az Európai Parlament, amely a Visztula menti újabb jogállamisági vitájára azon a napon talált időt, amikor a lengyelek május 3-át, az alkotmány napját ünnepelték. Amint azonban a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak adott interjújában Waldemar Buda fejlesztési miniszter biztosít róla,  Lengyelország egyre közelebb kerül a Brüsszellel való megállapodáshoz. – Megállapodtunk az igazságszolgáltatás reformjáról a Legfelsőbb Bíróságot és a bírák fegyelmi felelősségét érintő részben" – számolt be a politikus. Buda azt is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Újjáépítési Tervről szóló tárgyalások tekintetében "közel a megállapodás". – Az Európai Bizottsággal a legtöbb kérdésben sikerült megállapodni, a megállapodás közel van, de a tárgyalások során számos visszalépés, fordulat történt az Európai Bizottság részéről. Ezért nehéz megmondani, hogy ez  egy, két vagy öt hét múlva lesz-e. Véleményem szerint a kérdések 95 százalékát már megoldottuk" – magyarázta a miniszter. Emlékeztetünk arra, hogy a lengyel nemzeti újjáépítési terv Európai Bizottság általi elfogadása a feltétele annak, hogy a Lengyelországot megillető összegeket a COVID–19 járvány gazdasági következményeire válaszul létrehozott újjáépítési alapból ki lehessen fizetni.