Back to top
redakcja2 küldte be 20.04.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

Az ukrajnai háborúról szóló beszámolók napokra beárnyékolták a lengyel médiában a húsvéti ünnepekről szóló híreket. Az új hét kezdetén azonban a még mindig tartó húsvéti ünnepeket újra a keletről érkező jelentések, valamint a konfliktus Lengyelországra és Európára gyakorolt következményeire rámutató további elemzések uralták. 

 

                                                 

Közel két hónapja tartó háború Ukrajnában

 

"Április eleje óta Oroszország arra összpontosít, hogy elsősorban Ukrajna keleti és kisebb mértékben a déli részén folytasson hadműveleteket, míg az ország északi részéből, beleértve Kijev térségét is, kivonta erőit. Ez a prioritások megváltozását jelzi, amelyek most a luhanszki és donyecki régiók – köztük Mariupol – elfoglalására és a dél-ukrajnai pozíciók fenntartására összpontosítanak. Csak ha ezeket a célokat sikerül elérni,akkor jelenti be  Oroszország a sikert, és legkorábban akkor lesz hajlandó javaslatot tenni a katonai műveletek beszüntetésére." – számol be a keleti eseményekről a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete. A média is a donbaszi helyzet eszkalálódásáról ad hírt. "Az oroszok megpróbálják bekeríteni a Donbaszban harcoló ukrán csapatokat. Ha sikerrel járnak, megnyílhat előttük az út Ukrajna mélyébe. Ha azonban vereséget szenvednek, a Kreml gyors győzelemről szóló álmai irreálissá válnak. Ezért van döntő jelentősége a Donbaszért folytatott harcnak az ukrán állam jövője szempontjából."  – írja a "Sieci"-ben Konrad Kołodziejczak. A Dziennik Gazeta Prawna arról tájékoztat, hogy tömegesen deportálják a gyerekeket a Donbasszból. Moszkva olyan jogszabályokon dolgozik, amelyek megkönnyítik az orosz családok általi örökbefogadásukat (...) Az ukrán hatóságok olyan törvényekre hivatkoznak, amelyeket az oroszok megszegnek, amikor a megszállt területekről származó gyermekeket adnak örökbe. Ezek közé tartozik az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a genfi egyezmény, amely tiltja a civilek erőszakos deportálását, valamint Ukrajna belső törvénye, amely hivatalos jóváhagyáshoz köti a külföldiek általi örökbefogadást " – olvasható a közleményben

 

 

 Oroszország veszít az imázsából, a NATO szorosabbra fűzi a fogást

 

Ukrajna támogatásával gyengítjük Oroszországot, és ez abszolút a mi érdekünk. Ugyanakkor Oroszország nemcsak gazdaságilag veszít a háború kirobbantása miatt ellene bevezetett szankciók következtében, hanem a világban kialakult megítélése szempontjából is. Valami mást is elveszít, ami talán a legfontosabb volt számára, hiszen Moszkva sokkal inkább érdekelt abban, hogy félelmet keltsen a volt Szovjetunió területén, mint abban, hogy megmaradjon a Nyugaton kialakult képe. – kommentálja a konfliktust Ryszard Czarnecki, a Jog és Igazságügy európai parlamenti képviselője.   Az orosz hadsereg ukrajnai kompromittálódása láthatóan csökkenti a félelmet a közép-ázsiai országokban, a Szovjetunió egykori ázsiai köztársaságaiban" – teszi hozzá a politikus a Do Rzeczy című hetilapnak adott interjúban. Közben a Rzeczpospolita beszámol az Észak–atlanti Szövetségnek az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos intézkedéseiről. Putyin elnök azt akarta, hogy a NATO térjen vissza az 1997-es határokhoz. Júniusban Madridban a szövetség az elmúlt évtizedek legnagyobb megerősítésével fog válaszolni – írja a napilap. "A háború ismét megközelítette a NATO határait. Hétfőn az oroszok épületeket bombáztak Lvivben, hét ember meghalt. Ez már a harmadik támadás Lengyelország közelében. A szövetség keleti szárnyának biztosítása egyre sürgetőbbé válik. A szövetséges csapatok jelenlétének azonnali növelése szükséges a keleti szárnyon ahhoz, hogy Putyinnak ne legyenek kétségei afelől, hogy ha a szövetségre csapást mér, brutális visszavágást fog kapni. Nem táplálhatja a könnyű kampány illúzióit, amelyek már Ukrajna lerohanásához vezettek" – magyarázza Jonatan Vseviov, az észt diplomácia helyettes vezetője a napilapnak adott interjúban.

 

 Lukaszenka üres gesztusai

 

Az Rzeczpospolitában olvashatunk Alekszandr Lukasenka rezsimjének intézkedéseiről is, amely "javasolja Brüsszelnek a >>a párbeszéd helyreállítását<<". "Márciusban Alekszandr Lukasenka több politikai foglyot is szabadon engedett. Kiengedték a börtönből, és házi őrizetbe helyezték őket. Közülük a legismertebb a hatóságok által üldözött fehéroroszországi lengyelek szövetségének vezetője, Andżelika Borys volt (...) A fehérorosz hatóságok a nyugati határon is feloldották a korlátozásokat, és lehetővé tették a fehéroroszok számára, hogy szabadon elhagyják az országot (...).Húsvét előtt "a jószomszédi kapcsolatok javítása érdekében" Minszk egy hónapra feloldotta a lett és litván állampolgárokkal szembeni vízumkényszert" – számol be Ruszlan Soszin. "A fehérorosz hatóságok a Kreml támogatásával az orosz-ukrán háborút arra próbálják felhasználni, hogy megismételjék a 2014-2015-ös manővert, amikor a donbaszi tűzszüneti tárgyalásokban való részvétel segített Aljakszandr Lukasenkának felmelegíteni a Nyugattal való kapcsolatokat. Az egyszeri gesztusokat azonban nem követik valódi politikai változások" – írja ehelyütt a Dziennik Gazeta Prawna. Hogyan reagál a Nyugat a diktátor gesztusaira? – Az orosz hajó már elsüllyedt, és maga után húzza Lukasenko hajóját, amely megpróbálja magát menteni. Nem kell megmenteni, hagyni kell elsüllyedni. Ami 2020-ban Fehéroroszországban történt, és a 2022-ben kitört háború, amely jelenleg is tart, már nem hagy illúziókat. A Nyugat és Lukasenka között nem lehet semmilyen párbeszéd. Ez immorális lenne" – nyilatkozta a Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában Franak Viacorka, a Litvániában tartózkodó Szvjatlana Cihanovszkaja, a fehérorosz demokratikus ellenzék vezetőjének nemzetközi ügyekért felelős tanácsadója.

 

 

79 évvel a varsói gettófelkelés után

 

Az új hét kezdetén a lengyel média is felhívja a figyelmet arra, hogy április 19-én lesz a varsói gettófelkelés 79. évfordulója. 1943. április 19-én a varsói zsidók fegyvert fogtak a németek ellen. A felkelők nem reménykedhettek a győzelemben. Az a vágy hajtotta őket, hogy bosszút álljanak a németeken, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák az ellenségnek, és mindenekelőtt, azt választották, hogy fegyverrel a kezükben halnak meg. Az áprilisi felkelés volt a második világháború legnagyobb fegyveres zsidó felkelése, és egyúttal az első városi felkelés a megszállt Európában" – emlékeztet a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma. "Ezen a napon több mint ezer önkéntes fog papír nárciszt osztogatni az utcán a járókelőknek, ami a felkelés harcosainak emlékét jelképezi. A kiosztandó papírnárciszok száma 368 ezer, ami Varsó zsidó lakosságának száma a második világháború kitörése előtt" – olvasható az Rzeczpospolita napilapban.