"A harcok továbbra is elsősorban a harkivi, luhanszki, donyecki és zaporizzsjai területeken, valamint a Herszon régió Dnyipropetrovszk és Mikolajiv régiókkal közös határán zajlanak. Az agresszor minden régióban továbbra is lövi és bombázza a polgári és katonai célpontokat." – számol be a Keleti Tanulmányok Központja az ukrajnai konfliktus helyzetéről. A háború valamint annak Lengyelországra és a világra gyakorolt hatása mindig az első számú téma a médiában és a kutatóközpontok elemzéseiben. 

 

 

"A döntő összecsapás" és "Bucsa halála"

 

A hétfői újságok tele vannak az orosz csapatok újabb ukrajnai bűncselekményeiről és az ukrán csapatok további harcokra való felkészüléséről szóló hírekkel. "A civilek elleni bűncselekmények az orosz háborús terv részei. Céljuk Ukrajna terrorizálása és teljes elpusztítása, amint azt Moszkva propagandája már nyíltan beismeri. A Kijev melletti Bucsában elkövetett gyilkosság tehát valószínűleg csak a jéghegy csúcsa" – olvassuk a Sieci című hetilapban. "A megszálló erők által elkövetett hasonló bűncselekményekről a környék más városaiból is érkeznek információk, köztük Irpiny, Hostomel és Moshchun nyári üdülőhelyről, valamint a még mindig megszállt területekről" – írja  Konrad Kolodziejski.

 

 

A Dziennik Gazeta Prawna viszont arról számol be, hogy "az oroszok és az ukránok harcra készülnek a Donyec-medencéért, amely eldöntheti a háború sorsát". – Szerintem hamarosan nagy csata lesz, talán a XXI. század legnagyobb csatája. Az oroszok fő célja az lesz, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat, és összekapcsolódjanak a délről érkező egységekkel. Most az ukrán parancsnokok képességei és ügyessége fog számítani, akik a saját területükön harcolnak, ismerik azt, és a helyi lakosság áll mögöttük – magyarázza Jaroszlav Kraszewski tábornok, a litván - lengyel - ukrán LITPOLUKRBRIG dandár volt parancsnoka a DGP-nek adott interjúban. "Közben egyre több nyugati politikus jelenik meg Kijevben. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen pénteken  egy kérdőívet hozott a Dnyeper partjára, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozási pályázat részeként kell kitölteni. Ukrajna már júniusban megkaphatja a tagjelölti státuszt. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor szombaton további fegyverszállításokat jelentett be az ukrán fővárosba" – olvasható a továbbiakban. Eközben, ahogyan Józef Orzeł filozófus és volt parlamenti képviselő a Do Rzeczy-nek adott interjújában kifejti, Ukrajna nem az utolsó célpontja az orosz agressziónak. – Oroszország a világ legfontosabb asztalánál akar ülni Kínával és az USA-val együtt (...) Csatlakozhatna Kínához, de akkor annak vazallusa lenne. Ezért a Kínától való "függetlenségét" úgy kell megteremtenie, hogy nyugat felé mozog Európában. Ukrajna csak egy állomás ezen az úton  – hangsúlyozza Orzeł.  Oroszországnak még van esélye a Nyugat felé terjeszkedni, mert aláírhat egy békeszerződést, amelyben leszakít egy darabot Ukrajnából (...) Oroszország célja, hogy megbontsa a Nyugat egységét, az ne támogassa Ukrajnát, hogy ne tudjon előnyhöz jutni – teszi hozzá a Ronin Club politikai klub alapítója.

 

 Lengyel szankciók Oroszország ellen

 

Az újságok azt is előre jelezték, hogy a lengyel szenátus valószínűleg a következő napokban elfogadja az úgynevezett szankciós törvényjavaslatot. A Szejm által múlt héten elfogadott törvényjavaslat előirányozza az orosz kormányhoz kapcsolódó és az Ukrajna elleni agressziót akár közvetve is támogató személyek és szervezetek vagyonának befagyasztását, valamint az orosz szén importjára vonatkozó embargó bevezetését.

 

 

"A szankciós törvény gyors elfogadását szorgalmazza a PiS. Lengyelország az egész EU-t megelőzve embargót akar bevezetni az orosz szénre,  az egész EU-ra érvényes korlátozások pedig négy hónap múlva lépnek életbe. Az ellenzék azt kérdezi, hogy a kormány miért nem jár el hasonlóan a gáz és az olaj tekintetében. A kormány válasza szerint ebben az esetben meg kell várni az uniós szabályozást" – olvasható a DGP közleményében. "Bár maga az ötlet nem vet fel kifogásokat, a jogászok és a vállalkozók rámutatnak, hogy a kormány meglehetősen szabadon fog tudni szankciókat alkalmazni. Még olyan személyekre és vállalatokra is, akik nem támogatják Oroszország akcióit" – hangsúlyozzák a Rzeczpospolita újságírói. "A döntés ellen nem lesz fellebbezés, a vagyont azonnal befagyasztják. Lehetőség lesz a listáról való törlést kérni, vagy a határozat ellen a közigazgatási bírósághoz fellebbezni. Hosszú időbe telhet, amíg a tévesen ott  szereplő személyt eltávolítják a listáról, ami anyagi és imázsbeli kárt okozhat az illetőnek" – teszik hozzá.

 

 "Nagyon drága határok".

 

A Rzeczpospolita oldalain olvashatunk arról is, hogy a fehérorosz határon tavaly nyár óta tartó válság miatt Varsót milyen költségek terhelik. "Negyedmillió rendőr nyolc hónap alatt a lengyel-fehérorosz határon és milliók kifizetése  a túlórákért. Az ukrán határ még költségesebb lesz". – írja az Rzeczpospolita újságírója. "A rendőrök egész Lengyelországban elkezdték felvenni a tavaly év végén, főként a lengyel-fehérorosz határon a humanitárius válság idején szerzett túlórákért járó kompenzációt – a rendőrség március végére becsült kiadásai várhatóan meghaladják a 101 millió zlotyt, ami a rendőrség egész évi költségvetésében tervezett túlórák közel 70 százaléka. A Belügyminisztérium már most számol azzal, hogy az első félévre hasonló összeget kell biztosítania (még 40 és 60 millió zloty között) az ukrán határon való rendőri szerepvállalás miatt" – számol be Izabela Kacprzaka, majd hozzáteszi, hogy a határon lévő szolgálatok tehermentesítését segíti a 180 km hosszú fal a podlasie-i szakaszon, amely júniusban készül el.