Az Európai Unióban  komoly viták folynak a koronavírus járványban meggyengült európai gazdaság támogatására szolgáló  újjáépítési alapról. A járvány, amely még nem ért véget, továbbra is a megbetegedések második hullámával fenyeget. Ugyanakkor a Visztula mentén zajlanak az elnökválasztás második fordulójának előkészületei, amelynek eredménye vagy komoly változásokat, vagy a  2015-től folytatott családbarát, méltó politika folytatását hozza.

Néhány nap múlva választások

Július 12.-én a lengyelek az elnökválasztás második fordulójában szavaznak, és eldöntik, hogy támogatják-e a PiS kormányoldal  öt éve  folytatott politikáját és Andrzej Dudát, vagy változásokat akarnak, és inkább a legnagyobb  ellenzéki párt jelöltjét Rafał Trzaskowskit választják. Jelenleg az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda esélyes a közvélemény kutatások szerint, és hacsak a finisben nem történik semmi váratlan,  az elkövetkezendő öt évre az elnöki palotában marad. A  „Do Rzeczy” hetilap hasábjain a politikus arra a kérdésre, hogy a második megbízatási időszaka különbözni fog-e az elsőtől, azt felelte:  „Nincs más arcom, mint az, amit a lengyelek ismernek a velem való találkozások ezreiből. Ha valakinek szüksége van második megbízatási időszakra ahhoz, hogy önmagával összhangban tevékenykedjen, az azt jelenti, hogy nem nőtt fel az elsőhöz. Nem sajnálok semmilyen döntést, amit meghoztam, habár nem mindegyik volt könnyű. Nem mindegyik  tetszett az Egyesült  Jobboldalbeli társaimnak. De továbbra is önmagammal és azzal egységben fogok tevékenykedni, amiben megállapodok a lengyelekkel. Ebben semmi sem változik".  A köztársasági elnök  az újságíróval folytatott beszélgetésben biztosít arról is, hogy az ellenzéki politikusok narrációjával ellentétben, Lengyelországnak nincs szüksége "resetre" az Európai Unióval való kapcsolat tekintetében. – Jóval több mint tíz éve alkotóelemei, részei vagyunk az Uniónak, sőt, a lengyelek sokkal lelkesebbek a közösséggel kapcsolatban, mint számos más ország, akár azok, amelyek létrehozták (...) Hiszen mi törekedtünk Európa újjáépítésének ambiciózus tervére, erre a "mai Marshall tervre". Pozitív szerepet játszunk ebben, sikerül a különböző felek igazságát egyesíteni, hiszen a tagországokat különböző mértékben érintik a járvány következményei. Egy hangon beszélünk a Visegrádi Csoporttal, Romániával  és más országokkal. És ez kézzelfogható eredményeket hoz – biztosít róla a továbbiakban  Andrzej Duda.

Lengyelország belülről

Mi foglalkoztatja még a lengyeleket?  Lengyelországban változatlanul tart a koronavírus járvány, és habár a fertőzések száma nem növekedik,  lassan csökken a megbetegedések száma. Ugyanakkor számos család kényszerből tölt egymással jóval több időt, mint általában, egymás mellett tanulnak és dolgoznak, ami már elemzések témája lett.  – Természetesen, szerencsére vannak olyan családok, ahol nem pazarolták el ezt az időt. Ezt a lehetőséget, amelyet a betegség teremtett, bármilyen szörnyen hangzik, de arra használták ki,hogy a családtagok közelebb kerüljenek egymáshoz. Minden bizonnyal voltak ilyen családok.  Ismerek olyan családokat, akik az életben először töltöttek időt egymással valamilyen közös játékkal  – kommentálja a  „Do Rzeczy”  hetilap hasábjain

 dr. Aleksandra Piotrowska psichológus. Ahogy egyúttal felhívja a figyelmet a pszichológus,  számos családban ki tudták használni a szülők a támogatást és otthon maradhattak a gyerekekkel, de sajnos, ez nem mindenhol volt így. – Számos helyen a szülők hihetetlen módon  szétszakadtak a kötelességeik és a között, hogy úgy tettek, mintha a saját gyerekeik tanárai lettek volna  – hangsúlyozta  dr. Piotrowska.

Eközben  Ireneusz Skubiś prépost, az  „Europa Christi – Mundus Christi” mozgalom moderátora   azt mondja el a "Sieci" hetilap hasábjain, miként néz ki az egyház és a hívek élete az utóbbi hónapokban. – A járvány idején mindannyiunknak több lehetősége van, hogy sok mindenre visszaemlékezzen. (...) Lengyelország, nagyon nehéz történelmével, amely csodálatot és tiszteletet érdemel, egyúttal a nagy hősökre való visszaemlékezés is, akik életüket adták a hazáért, amit úgy hívtak, Anya. (...) Emlékeznünk kell arra, hogy Lengyelország az Evangéliumon nevelkedett nép.

 Úgy nevezték: Antemurale christianitatis, „A kereszténység védőbástyája”. Talán ma is, amikor Európa eltávolodott a hittől,annál fontosabb ez a védőbástya – magyarázza a prépost, és hozzáteszi:

„Talán ezért vagyunk tanúi annak, hogy a baloldali erők oly erősen támadják Lengyelországot".

Ahogy Skubiś atya hangsúlyozza, ezért is kell emlékeztetni Lengyelországra, amely védi a hagyományos,  alapvető értékek világát.. –  Ezért hívjuk  fel a lengyeleket arra, hogy "térjetek vissza Lengyelországba, és mentsük meg mindazt, ami Lengyelország" – teszi hozzá az atya.

Gazdaság a lockdown után

A média és a tudományos központok alaposan kutatják a gazdasági helyzetet, amely még mindig nehéz a többhetes gazdasági lockdown után, amire tavasszal került sor. Jelenleg az un. Válságellenes Pajzs kormányprogram által támogatott lengyel cégek megőrzik a likviditásukat. Ahogy a  Dziennik Gazeta Prawna írja,  a lengyel cégek 2020-ba jó "fizetési morállal" léptek be – a partnerek felé időben elszámoló vállalkozók  aránya 2019 végén 78,7 százalék volt. A járvány kitörése rontott  ezen a képen – de nem annyira, hogy aggodalomra adott volna  okot. Az idei első negyedévben az időben fizető cégek száma 3 százalékponttal csökkent 2019 végével összehasonlítva. – írja a „DGP”. –  Megtették a magukét a biztosítók és a  bankok lépései is. Elnapolták a hitelek  visszafizetését, átstrukturálták a kötelezettségeket, vagy nagyobb rugalmasságot tettek lehetővé a kliensek számára a fizetések átütemezésében – magyarázza az újság által idézett Grzegorz Kwieciński „Madrid június 21.-én feloldotta a beutazási tilalmat a schengeni országokból, épp időben, hogy megmentse a turistaszezont. De a tömeg helyett, ami ebben az időszakban el szokta önteni  Costa del Solt, a Baleár-szigeteket, a Kanári-szigeteket, üresség van. A németek és az angolok félnek a COVID-19 vírus által leginkább érintett országba utazni.  Ezekben a bizonytalan időkben nem akarnak túl sok pénzt sem kiadni nyaralásra. Spanyolország számára, amely a GDP több mint 13 %-át a turizmusból nyeri, ez dráma. De hasonló tragédiát él át Olaszország, Görögország és Portugália"  – olvassuk a  „Rzeczpospolita" hasábjain. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéséből az derül ki, hogy Közép-Európában sokkal enyhébb lesz a válság.  Lengyelországban 4,6 százalékkal, Magyarországon 3,1 százalékkal, Csehországban 6,5 százalékkal  esik vissza a gazdaság. Ezek az országok nemcsak sikeresen védekeztek a járvány ellen,de kevesebb adósságuk, versenyképesebb  gazdaságuk,kedvezőbb struktúrájuk is van – olvassuk.

Válaszul többek között  Dél-Európa  nehéz helyzetére, Franciaország és Németország gyors megállapodásra törekednek az újjáépítési alap és az EU többéves pénzügyi keretének tekintetében.  Néhány nappal a német  uniós elnökség megkezdése (július 1.) előtt Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök találkozott Berlin mellett, Mesebergben, hogy megvitassák mindenekelőtt az európai a járvány által  kiváltott válság idején a gazdaság támogatását érintő kérdéseket.

A vezetők  már május 18.-án egy 500 milliárd eurós  speciális alap létrehozását kezdeményezték. Majd az Európai Bizottság által bemutatott újjáépítési program, a  „Next Generation EU”

felemelte a tervezett összeget 750 milliárd euróra (függetlenül az EU többéves, 1,1 billió euró értékű költségvetésétől – adja meg elemzésében a Keleti Tanulmányok Központja. Miként néz majd ki végezetül  a támogatási program? Erről fognak határozni az európai országok vezetői az Európa Tanács rendkívüli ülésén július 17-18.-án.