Back to top
redakcja2 küldte be 25.06.2024 időpontban
Alig van megtakarításuk a lengyeleknek
Ekonomia

A Business Insider tegnapi összeállítása uniós statisztikák alapján számol be arról, hogy állnak megtakarításaikat illetően az európaiak. E statisztika a meglévő vagyonelemeket méri, és nem a fogyasztás alapján próbál a gazdagságra következtetni. Lengyelország meglepően rosszul szerepel a listán, míg Csehország az élen jár.

A Credit Suisse és a UBS svájci pénzintézetek közgazdászai nemrég publikálták a globális vagyonról szóló jelentésüket, amely a 2022-es adatok alapján kimutatta, hogy lehet, hogy nemcsak kétsebességes, de többsebességes Európáról lehet beszélni. Az EU országai természetesen mind valamilyen mértékben növekednek és gazdagodnak,  mégsem állíthatjuk, hogy ne lenne hatalmas a szakadék az egyes országok között.

A régió országai a lista alsó sávjában

A jelentés szerzői "vagyon" alatt a háztartások által birtokolt ingóságok és ingatlanok (főként lakások) értékét értik, levonva azok adósságait. Ez alapján az uniós országok rangsora szerint az EU szegénységi pólusai Kelet-Európában és a Balkánon vannak, az egy felnőttre jutó legtöbb vagyonnal rendelkező nemzet több mint tízszer gazdagabb, mint a legszegényebb. A legkevésbé gazdag ország, Románia egy felnőttre jutó átlagos vagyonát a közgazdászok 42 000 euróra becsülik, míg egy átlagos  luxemburgi akár több luxusautót is vásárolhat.

Lengyelország (50086 EUR)a 27-ek alsó sávjában foglal helyet Magyarországgal (56361 EUR) és Szlovákiával (58998 EUR) együtt. A csehek ugyanakkor messze elhúztak a régiótól, a sereghajtó több mint duplája 85843 EUR áll a rendelkezésükre.

A legnagyobb uniós ország, Németország csak a hetedik helyen áll a rangsorban Franciaország és Svédország mögött. A vagyon tekintetében viszont messze rávernek a régió országaira, még a régiós nyertes cseheknél is háromszor több vagyonnak, átlagosan 243 ezer eurónak örvendenek.

A World Wealth Reportból az is kiderül, hogy a világ más részeivel összehasonlítva az EU tagállamai nagyon jól állnak a vagyonukkal. A romániai szintről például csak álmodhat Törökország, ahol az átlagvagyon 17 ezer euró körül van. Bosznia-Hercegovina vagy Szerbia viszont fejenként 32 000 euróról beszél.

A jelentést hamarosan 2023-as adatokkal frissítik majd, ebben a lengyelországi bérek és ingatlanárak gyors növekedése miatt jobb eredményekre számíthatunk Lengyelországot tekintve. De ez még mindig a fellendülő országok sávja – a súlyos történelmi örökség és egyéb tényezők miatt a szakértők szerint az ország a lassú vagyonfelhalmozás szakaszában van.

A medián és az átlag aránya kicsit kedvezőbbé teszi a képet

Lengyelországban az átlag nem sokkal magasabb, de nagyon nagy különbséget láthatunk e mérőszám és a medián között. ha összehasonlítjuk az egy főre jutó átlagos vagyont a mediánnal, vagyis azzal a középső értékkel, amelynél az állampolgárok fele kevésbé, a másik fele pedig gazdagabb.

A medián Lengyelország esetében mindössze 19,2 ezer euró, ami kevesebb, mint a fele az országban mért átlagnak. Ebben a tekintetben Románia és Bulgária mögé szorul a rangsorban, ezzel zárva az uniós országok halmát.

Hogyan oszlik meg a lengyelek vagyona? A polgárok mintegy 23 százalékának van 10 000 eurónál kisebb vagyona. Ha csak ezt a statisztikát vennénk figyelembe, tíz másik országban, köztük a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, sőt még Svédországban is magasabb az e küszöb alatti polgárok aránya. Ugyanakkor csak minden tizedik lengyel büszkélkedhet 100 000 eurónál nagyobb vagyonnal, ami más országokhoz képest rendkívül gyenge eredmény.

Összehasonlításképpen Romániában a polgárok közel 34 százalékának van 10 000 eurónál kisebb vagyona. Körülbelül 58 százalékuk 10 és 100 ezer euró közé esik, a fennmaradó 8 százalék pedig meghaladja a 100 ezer eurót. Bulgáriában ez az eloszlás majdnem azonos.

Az elszegényedés veszélye kevéssé fenyegető

Az Európai Statisztikai Hivatal nemrégiben szintén összegezte a 2023-as évet, és úgy becsülte, hogy az EU-ban 94,6 millió embert (a lakosság 21 százalékát) fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye.

Az Eurostat magyarázata szerint ez azokra az uniós lakosokra vonatkozik, akik olyan háztartásokban éltek, amelyek a következő három állapotból egyet vagy többet tapasztalnak: a szegénység veszélye, az alapvető anyagi szükségletek súlyos és tartós kielégítésének hiánya, vagy olyan háztartásban élnek, ahol a családtagok számára nehéz munkát találni.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek aránya 2023-ban az egyes uniós országokban eltérő volt. A legmagasabb értékeket Romániában (32 százalék) és Bulgáriában (30 százalék) regisztrálták, ami megfelel a korábban bemutatott vagyoni adatoknak. Lengyelország azonban lemaradva, Spanyolország (27 százalék) és Görögország (26 százalék) mögött. Lengyelországban a szegénység kockázatának kockázata az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Másrészt a legalacsonyabb arányt a Cseh Köztársaságban (12 százalék), Szlovéniában (14 százalék) mérték, Finnországban és éppen Lengyelországban  16 százalékot regisztráltak. Ez azt jelentené, hogy a lengyeleket érinti viszonylag a legkevésbé a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Vagy legalábbis maguk a polgárok így vélekednek.

A legnagyobb országok közül Németország figyelemre méltó - az uniós átlag szintjén van, ami azt jelenti, hogy a lakosság mintegy 21 százalékát fenyegeti a szegénység.

Borítókép: laurakgibbs/Flickr

https://www.flickr.com/photos/38299630@N05/