Pontosan harminchárom évvel ezelőtt - 1991. február 15-én - írta alá Visegrádon a lengyel és a csehszlovák elnök, valamint a magyar miniszterelnök a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködéséről az európai integráció megvalósítása érdekében szóló nyilatkozatot. A visegrádi csoport nemcsak a regionális együttműködés fejlesztését, hanem az Európai Unióba és a NATO-ba való integrációt is segítette.
Az 1991-es szerződés aláirása
Fotó: Péter Antall - Antall-család archívum , CC BY-SA 3.0
A Visegrádi Háromszögnek nevezett társulás megalakítását célzó delegációk találkozójának helyszínét gondosan választották ki. Visegrádon találkoztak ugyanis 1335-ben, majd 1338-ban is Magyarország, Lengyelország és Csehország királyai.
Az 1991-es csúcstalálkozón a visegrádi várban Lengyelország és Csehszlovákia elnöke és Magyarország miniszterelnöke nyilatkozatot írt alá a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködéséről az európai integráció megvalósítása érdekében. A visegrádi háromszög országainak küldöttségei megállapodtak abban is, hogy a közeljövőben feloszlatják a KSGST-t és a Varsói Szerződést. Megállapodtak abban, hogy a regionális együttműködés célja a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság teljes helyreállítására, a parlamenti demokrácia kiépítésére, valamint a piacgazdaságra való áttérésre való törekvés lesz.
Az úgynevezett visegrádi háromszög Csehszlovákia felbomlása után 1993. január 1-jén átalakult Visegrádi Csoporttá (V4), amely a mai napig Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából áll.
A regionális együttműködés platformja az Európai Unióba és a NATO-ba való integrációt is segíteni hivatott. Ez a régió országainak jövője szempontjából kulcsfontosságú politikai cél egy évtized alatt megvalósult. 1999. március 12-én a Missouri állambeli Independence-ben Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország hivatalosan is felvételt nyert a NATO-ba. Szlovákia 2004. március 29-én csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez. 2004 óta valamennyi V4-es ország az Európai Unió tagja is lett.
1999 óta a visegrádi csoport csúcstalálkozóit rendszeresen, évente többször tartják: a V4-országok kormányfői évente legalább kétszer, az elnökök pedig legalább egyszer találkoznak.
2000 óta létezik a Nemzetközi Visegrádi Alap is, amely több mint 2000 ösztöndíjat finanszírozott, és több mint 6500 nem kormányzati szervezet, helyi önkormányzat, tudós és művész projekt megvalósítását támogatta a V4-országokban, valamint a keleti partnerségben és a Nyugat-Balkánon.
A visegrádi csoport soros elnökségét július 1-jén veszi át egy ország, és a következő év június 30-ig tölti be. Jelenleg a Cseh Köztársaság tölti be a V4-ek elnökségét. A következő lengyel elnökség 2024. július 1-jén kezdődik és 2025. június végéig tart, amikor Magyarország veszi át a csoport vezetését.