A magyar államfő lemondása kapcsán megvizsgáltuk, hogyan néz ki az elnöki kegyelem intézménye Lengyelországban, hány alkalommal, és milyen esetekben gyakorolták azt a Visztula mentén – sok különbséget és számos tanulságot találtunk.

Egy olyan, a feudalizmusból, a királyi előjogok óta velünk maradt intézmény, mint az elnöki kegyelem rendre felkavarja az indulatokat a politikai életben: az elmúlt hetekben folyamatosan téma volt lengyel földön is. Míg Magyarországon Novák Katalin tavaly tavaszi döntésének napvilágra kerülése okozott földrengésszerű változást, az év elejét Lengyelországban Kamiński és Wąsik kegyelmének ügye, letartóztatása, majd újbóli kegyelme körüli hajcihő töltötte ki.

A lengyel szabályozás

Elöljáróban egy fontos különbség: a lengyel köztársasági elnök intézménye erősebb mandátumot jelent a Lengyel politikai rendszerben a közvetlen választásból eredő erős mandátum valamint a rendelkezésre álló eszközök miatt. Éppen ezért, amikor olyan helyzet áll elő, mint most, amikor az államfő és a kormány eltérő politikai irányból érkezik, sokkal nagyobb politikai feszültség keletkezik.

A jogintézményt Lengyelországban is az Alkotmány garantálja. 139. cikke szerint: „A köztársasági elnök gyakorolja a kegyelmi jogot. A kegyelmi jog nem gyakorolható nem alkalmazható az Állambíróság (Trybunał Stanu) által elítélt személyekre.”

"A kegyelmi aktus nem változtatja meg a bíróság ítéletét, és nem kérdőjelezi meg az elítélt bűnösségét. A kegyelmi eljárás célja annak megállapítása, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően történtek-e olyan különleges események az elítélt életében, amelyek miatt a kiszabott büntetés túlzottan szigorú volt. A kegyelmi jog alkalmazásakor az elnök figyelembe veszi a kegyelmi eljárásba bevont más szervek véleményét és javaslatait, azaz az ügyet elbíráló bíróság álláspontját, a börtönigazgatóság véleményét és a főügyész következtetéseit" - magyarázza honlapján az elnöki hivatal.

A kegyelem alkalmazásának joga ugyanakkor a magyar szabályozástól különbözően az elnök személyes alkotmányos jogköre, amelyet közvetlenül az államfő gyakorol. A kegyelmi jog alkalmazásáról - a kegyelem megadása vagy megtagadása - kizárólag az elnök dönt, az aktus mentesa miniszterelnök ellenjegyzésének szükségessége alól. A kegyelmi aktus, mint elnöki előjog, nem képezi ellenőrzés tárgyát.

Elnöki rekordok Lengyelországban

Általánosságban elmondható, hogy a lengyel államfők sokkal szívesebben nyúlnak a kegyelem eszközéhez.

Andrzej Duda elnöki tevékenysége a kegyelmi jog tekintetében a következőképpen alakult:

2023 - az elnök 14 személy esetében alkalmazta a kegyelmi jogot, 72 személy esetében pedig elutasította azt,

2022 - az elnök 8 személlyel szemben gyakorolta a kegyelmi jogot, 66 személlyel szemben pedig elutasította,

2021 - az elnök 7 személy esetében gyakorolta a kegyelmi jogot, 71 személy esetében pedig elutasította azt,

2020 - az elnök 18 személy esetében gyakorolta a kegyelmi jogot, 80 személy esetében pedig elutasította,

2019 - Az elnök 22 személy esetében alkalmazta a kegyelmi jogot, 84 személy esetében pedig elutasította,

2018 - Az elnök 15 emberrel szemben alkalmazta a kegyelmi jogot, 130 emberrel szemben pedig elutasította,

2017 - Az elnök 22 emberrel szemben alkalmazta a kegyelmi jogot, 85 emberrel szemben pedig elutasította,

2016 - az elnök 17 emberrel szemben gyakorolta a kegyelmi jogot, 152 emberrel szemben pedig elutasította,

2015 - az elnök 7 emberrel szemben alkalmazta a kegyelmi jogot, és 33 emberrel szemben elutasította.

Duda ugyanakkor még így is messze elmaradt a rekordertől, aki abszolút értelemben, tehát a kegyelmek teljes számát tekintve nem más, mint Aleksander Kwaśniewski. Relatív értelemben, tehát a rendelkezésre álló hivatali idővel összehasonlítva ugyanakkor a Harmadik Köztársaság  első államfője, Lech Wałęsa az.

Aleksander Kwasniewski elnök (a Lengyel Köztársaság elnöke 1995 és 2005 között) 4302 személynek adott kegyelmet, 2639 személynek pedig megtagadta a kegyelmet,

Lech Wałęsa elnök (a Lengyel Köztársaság elnöke 1990 és 1995 között) 3454 személynek adott kegyelmet, és 444 személynek tagadta meg a kegyelmet,

Bronislaw Komorowski elnök (a Lengyel Köztársaság elnöke 2010 és 2015 között) 360 embernek adott kegyelmet, 1544 embernek pedig megtagadta a kegyelmet,

Lech Kaczyński elnök (a Lengyel Köztársaság elnöke 2005 és 2010 között) 201 személynek adott kegyelmet, és 913 személynek tagadta meg a kegyelmet.

A leghíresebb esetek

Az egyik legvitatottabb kegyelemre 1993. október 18-án került sor. Lech Wałęsa elnök a kegyelmi törvényt alkalmazta két maffiafőnökkel szemben szemben. Az 1990-es évek legrettegettebb bandája, a pruszkówi maffia vezérét, Andrzej Banasiakot, alias "Fülemülét"-t részesítette kegyelemben, aki akkor ugyan megmenekült, de később több alkalommal újra börtönbe került, jelenleg is ismét ítéletre vár.

 Hasonlóan hírhedt volt egy lengyel gyökerekkel rendelkező svájci bankár, Peter Vogel kegyelme is. Őt rablógyilkosságért ítélték el, és 25 év börtönbüntetésre ítélték. Aleksander Kwasniewski elnök 1999. július 7-én kegyelmet adott neki.

Aleksander Kwasniewski elnök megkegyelmezett Zbigniew Sobotka volt belügyminiszter-helyettesnek is. Erre 2005. december 16-án került sor. Az elnök 3,5 év börtönbüntetést egy évre csökkentette, azt is két évre felfüggesztve. Az ítélet az úgynevezett Starachowice-ügyben született, amely a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumból származó titkos információk kiszivárogtatására vonatkozott olyan személyek számára, akiket bűnügyi kapcsolatokkal gyanúsítottak.

A rendkívül indulatokat váltott ki az az elnöki kegyelem, amelyre 2009. december 8-án került sor. Akkor Lech Kaczyński elnök három testvérnek - Miroslaw, Tomasz és Krzysztof Winknek - adott kegyelmet. Őket a wlodowói lincselés ügyében ítélték el, egy önbíráskodási perben, amelyben egy, a falubelieket zaklató visszaeső bűnözőt vertek agyon.

Andrzej Duda ideje alatt nagy vitát váltott ki, hogy 2020-ban kegyelmet kapott Jan Śpiewak városi aktivista, akit 2019-ben 5000 zloty pénzbüntetésre és 10 000 zloty kártérítésre ítéltek Bogumiła Górnikowska ügyvédnő, Zbigniew Ćwiąkalski volt igazságügyi miniszter lányának rágalmazása miatt. Śpiewak nyilvánosan bírálta Górnikowskát az egyik varsói bérház reprivatizációjával és 2008-2011 közötti tevékenységével kapcsolatban, amikor az épület tulajdonosának - mint kiderült, 1959 óta halott – meghatalmazottja és gyámja volt.

Furcsa rekorddal büszkélkedhet a megkegyelmezettek között Jerzy Jachowicz újságíró és publicista. Neki ugyanis két alkalommal is megkegyelmeztek:  Bronislaw Komorowski elnök 2012-ben, Andrzej Duda elnök pedig 2023-ban. Mindkét esetben a kegyelmi aktus egy rágalmazás miatt hozott ítéletre vonatkozott.

Andrzej Duda hivatali ideje is felmerült egy, a pedofíliával kapcsolatos ügy. Egy, a lánya ellen pedofil cselekményekért elítélt, iszákos, zaklató férfi ügyében, Andrzej Duda 2020. március 14-én nyújtott elnöki kegyelmet, igaz, nem a börtönbüntetésre vonatkozólag, hanem a távolságtartási végzés miatt. Az elnök ezt akkor úgy magyarázta a Twitteren, hogy az ügy csak egy távoltartási végzésre vonatkozott. A többi büntetést már régen végrehajtották (nem történt de facto nemi erőszak). Az áldozat, aki már évek óta felnőtt, és az édesanyja, maguk kérték a távoltartási végzés feloldását, mivel gyakorlatilag egy házban éltek az elítélttel, aki ráadásul el is tartotta őket. A kérést a bíróság és a főügyészség is támogatta.

Borítókép: Flickr