2023 őszén, közel egy időben derült fény Lengyelország és Magyarország népszámlálási eredményeire. A számok megdöbbentőek voltak sokak számára - kiderült ugyanis, hogy még a korábbi évekhez képest is gyorsabban “hagyják el egyházaikat” a két ország lakosai. A hit elhagyása zajlik, vagy az intézményeké? Hogyan alakul az emberek viszonya a hithez és az egyházhoz? Ennek jártunk utána a számok tükrében.
Magyarországon a római katolikusoknál tapasztalható a legnagyobb visszaesés: a 2001-ben még 5 és fél millió fős közösség most 3 millió fő alá, 29%-ra esett vissza a tavalyi népszámlálás szerint. 2022-ben a reformátusok száma is egymillió fő alá csökkent, a kérdésre nem válaszolók aránya pedig szignifikánsan nőtt, közel 40%-ra a teljes társadalmon belül. Így a magukat valamely valláshoz, illetve felekezethez tartozónak vallók aránya 50% alá csökkent, a magyar keresztények tehát kisebbségbe kerültek.
Lengyelországban hagyományosan magasabb a vallásos emberek aránya, mint Magyarországon, a csökkenés azonban itt is jelentős: a római katolikus felekezet lélekszáma, amely 2011-ben a társadalom 87,5%-át tette ki, 2021-re több mint 6 millió fővel, közel 71%-ra csökkent. Eközben a kimondottan vallástalanok száma megháromszorozódott (mintegy 7%-ra), és 20% fölé nőtt a vallási hovatartozásukról nem nyilatkozó állampolgárok aránya. Ez több mint 10 millió, vallástalan vagy vallásáról nem nyilatkozó lengyel állampolgárt jelent, vagyis a teljes lakosság között négyből egyet.
A vallásos hit csökkenése nemcsak Magyarországon vagy Lengyelországban figyelhető meg: a European Values Study (EVS) alapján 1990 és 2018 között szinte valamennyi európai társadalomban csökkent az Istenben hívők, illetve a templomba járók aránya - ideértve a közép-európai országokat is. Kivételt ez alól csak Románia és Bulgária jelent, ahol mind a vallásos hit, mind a vallásgyakorlás emelkedése megfigyelhető volt az elmúlt 30 évben, sőt a társadalom jelentős többsége valamely felekezethez tartozónak is vallja magát.
A fiatalok is erősen távolodnak
A kutatások azt mutatják, hogy a magyar és a lengyel társadalom alapvetően különbözik egymástól, mégis hasonló folyamatokon megy keresztül. Lengyelországban az emberek többsége saját bevallása szerint keresztény hitű, a társadalom több mint 40%-a pedig rendszeresen templomba jár. Ezzel szemben a magyaroknak csupán szűk kisebbsége gyakorolja a vallás intézményes formáit, az Istenben való hit azonban kis mértékben növekedett a társadalomban a rendszerváltás óta.
A fiatalokat tekintve Lengyelország ugyan még mindig az élen jár, az idő mégsem a vallásnak kedvez: 2016-ban a 16-29 év közötti lengyelek közel 40%-a legalább hetente vett részt vallási szertartásokon (habár ez az arány a 90-es években még 70% körül volt), és minden második lengyel fiatal hetente gyakorolta az imádságot. Egy 2021-es állami felmérés szerint azonban a templomba járó fiatalok aránya Lengyelországban utóbb 25% alá csökkent, amiben szerepe volt a 2020-as világjárványnak is.
Ezzel szemben 2016-ban a magyar fiataloknak csupán egyharmada vallotta magát kereszténynek, alig 3%-a rendszeres templomba járónak, és csupán 16% mondta azt, hogy legalább heti rendszerességgel imádkozik. A pandémia hatásáról Magyarországon ráadásul keveset tudunk.
Egyéni hitrendszerek
Árnyalja a képet, hogy az EVS-hez hasonló kutatások alapján a felekezethez tartozás és életmódszerű vallásgyakorlás nincs teljes átfedésben magáról a hitről szóló számokkal. A magyar adatokból például az tűnik ki, hogy habár a keresztény tanoknak egyre kevesebb hitelt adnak az emberek (a pokolban például a válaszadók kevesebb, mint negyede hisz), az Istenben - mint felsőbb létezőben - való hit továbbra is magas, több felmérés szerint is 60% körüli arányt képvisel a magyar társadalomban.
Tükrözik ezt az elmúlt évtizedek hazai kutatásai is: azokban a felmérésekben, ahol a vallási hovatartozást nemcsak intézményes, egyházi keretben értelmezik, ott jelentősen csökken a magukat valamely felekezetekhez tartozónak vallók, és megnövekszik a “maguk módján vallásosak” aránya. Ez a társadalmi csoport – mely 2008-ban a magyarok közel 50%-át tette ki –, a népszámlálási adatokban ma feltehetőleg részben a felekezethez tartozók, részben pedig a nem válaszolók között oszlik meg.
A maga módján való vallásosság jelenségét Magyarországon a hetvenes évektől kutatják, e társadalmi csoportba tartoznak mindazok, akik - többnyire a kereszténységből merítve - maguk alkotják meg saját hitrendszerüket. Ennek formálásában jelentős szerepe lehet más vallások vagy irányzatok tanításainak, de éppúgy az egyéni élettapasztalatnak is. A maguk módján vallásosak körében mind az egyházakkal való kapcsolat, mind a különböző vallásos elemek jelenléte esetleges, az egyéni meggyőződéstől, illetve életviteltől függően eltérő.
A modern társadalom esete az Egyházzal
Habár Európa-szerte Lengyelországban csökken leginkább a vallási elkötelezettség az egyes generációk között, az emberek jelentős része itt is fontosnak tartja az egyéni hitét. A Pew Research Center 2019-es felmérése szerint a lengyelek 69%-a szerint Isten “fontos szerepet játszik az életükben”, ami dobogós helyezést jelent az európai népek között. A keresztény tanítások morális oldala azonban háttérbe szorul: a lengyel válaszadóknak kevesebb, mint negyede gondolta úgy, hogy az istenhit szükséges ahhoz, hogy valaki erkölcsös legyen, illetve helyes értékrendet valljon. Ráadásul az így vélekedők aránya a magasan kvalifikált és jobb anyagi helyzetű személyek esetén még a válaszok 30%-át sem éri el.
A lengyel katolikus egyház megítéléséről a lengyelek bő harmada pozitívan nyilatkozott, de közel ugyanennyi azoknak az aránya is, akik semlegesen, illetve akik kifejezetten negatívan vélekednek róla - vagyis az egyház társadalmi megítélése többségében nem pozitív. A fiatalok ebben a kérdésben kiemelten “rosszul” teljesítettek: a 18-29 év közötti embereknek közel fele kritikus az egyházzal szemben, és csupán 9%-a vélekedik róla pozitívan. Ráadásul az egyes társadalmi intézményekről szóló felmérés azt mutatja, hogy a katolikus egyházba vetett bizalom a teljes társadalomban a 2010-es évek végére lecsökkent, és 10 lengyelből alig 4-en nyilatkoztak úgy, hogy bizalmat táplálnak az egyház iránt.
Elmondhatjuk tehát, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban visszaszorult a felekezethez tartozás és a rendszeres vallásgyakorlat, amire nemcsak a népszámlálás, de tudományos felmérések is utalnak. Habár a lengyel társadalomban hagyományosan továbbra is magasabb a keresztények aránya, mint a magyaroknál, a folyamatok, különösen a fiatal társadalom körében, mindkét országban a szekularizáció irányba hatnak.
Jelen írásban nem beszéltünk az okokról, sem a következményekről. További gondolkodásra ad okot a tény, hogy habár az egyházi intézményektől és a keresztény tanoktól sokan elpártolnak, az Istenbe vetett hit továbbra is fontos szerepet játszik az egyének életében. A lengyel és a magyar társadalomban is legalább 60% körül alakul azoknak az aránya, akiknek jelent még valamit: Isten.
Katona Illés László
Források:
23. Vallási riport, 1991–2022: Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban
https://tarki.hu/sites/default/files/2022-12/457_472TRIP2022_MateTothRosta.pdf
Kościół katolicki w Polsce traci miliony wiernych. Nowe dane GUS
Megduplázódott a muszlimok száma Magyarországon az elmúlt húsz évben, miközben feleződött a katolikusoké
Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom
https://hvg.hu/gazdasag/20230926_nepszamlalas_eredmenyek_ksh_vallas_demografia
Tablice z ostatecznymi danymi w zakresie przynależności narodowo-etnicznej, języka używanego w domu oraz przynależności do wyznania religijnego
Wybrane tablice dotyczące przynależności narodowo-etnicznej, języka i wyznania - NSP 2011
'Christianity as default is gone': the rise of a non-Christian Europe
Europe’s Young Adults and Religion
Religious practice declines significantly in Poland, especially among young, finds study
Eastern and Western Europeans Differ on Importance of Religion, Views of Minorities, and Key Social Issues
Vallásszociológiai perspektívák
http://epa.oszk.hu/02900/02943/00063/pdf/EPA02943_kapocs_2014_4_55-63.pdf
Only 9% of young people in Poland view Catholic church positively, finds poll
Poles face a crisis of faith: not in God, but in the Catholic church
Almost 70% of Poles say God plays important role in their life, the second highest figure in EU
Further falls in religious belief and practice in Poland, finds study
Borítókép: Sergio Calleja/Flickr
Inside the Catholic Church (Papeete - Tahiti) | Sergio Calleja (Life is a trip) | Flickr