Back to top
redakcja2 küldte be 15.10.2023 időpontban
A lengyel választási rendszer titkai – Marcin Paladével beszélgettünk
Polityka

Marcin Palade politológussal, választási elemzővel beszélgettünk.

Palade szerint szoros a tét, mivel nagyon apró, 0,2%-os változások is megváltoztathatják az eredményt. Ha meg akarjuk érteni a lengyel választási rendszert és annak működését, nagyon fontos megértenünk, hogy a történelmi Lengyelország határai levetülnek a politikába is. A történelmi Lengyelország részei a mai Lengyelországban keleten vannak, amely a jobboldal fő bázisa, miközben a nyugati, háború után megszerzett terület az ellenzéket preferálja. 1939-ig a társadalom harmada nem lengyel volt, ez rányomta az eredményt a politikára is. Ez a helyzet 1945 óta nem áll fenn, a németeket kitelepítették, a keleti területekről lengyelek települtek nyugatra, Lengyelország egységes, ugyanakkor a politikai reflexek ugyanazok maradtak. Jelenleg egyetlen kisebbségi képviselő van Lengyelországban, a német kisebbség képviselője, azonban „a KO is erős német befolyás alatt áll, a német kisebbség képviselője és KO között nincs különbség, mindkettő a német érdekeket képviseli”. Az 1922-es választási eredmények térképén a legsötétebb színnel jelzik a jobboldalt és jól látszik, hogy az 1997-es választáson szinte ugyanazt látjuk. Nyolc évtized alatt semmi sem változott. „A területeken a társadalmi struktúra nem változott, ahol erős volt a jobboldal, ott ma is erős. Az Osztrák-Magyar Monarchia a legjobboldalibb, a középső orosz fennhatóság alatt álló területek jobboldaliak, a porosz területek kevésbé. A helyzet világosan mutatja, hogy minden adott, az emberek mentalitása maradt a helyén” – mondta Palade. Érdekes ezzel kapcsolatban a nyugat-kelet megosztottság, egyfajta felosztás is: Kelet-Lengyelországban kevésbé vesznek fel hitelt és ha fel is vesznek pontosan fizetik; nyugaton nagy a hitelezés és késnek a törlesztőrészletekkel.  Keleten mindig erősebbek az érettségi vizsgaeredmények, nyugaton gyengébbek. Keleten sokkal kevesebb a válás, mint nyugaton; keleten alacsonyabb a bűnözés, mint nyugaton.

A képen szöveg, térkép, Acélkék látható

Automatikusan generált leírás

A képen festmény, térkép, művészet látható

Automatikusan generált leírás

A 2020-as lengyel elnökválasztás eredményei az Osztrák-Magyar Monarchia, az Orosz Cárság és a Porosz Birodalom határaira vetítve (kék: Andrzej Duda / sárga: Rafal Trzaskowski)

Lengyelországban arányos a választási rendszer: 5% a bejutási küszöb, 8% a koalíciós küszöb, 3% a támogatási küszöb. este kilenckor zárják a szavazóhelységeket, 31 ezer szavazókörben minden egyes bizottság elkezdi a számlálást, majd az információ Varsóba áramlik, a 41 körzeti iroda mellett, ahol osztják a mandátumokat. 68 ezer szavazat 1 mandátum. Lengyelországban a D’Hondt-módszert alkalmazzák, amely a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik kevésbé arányos módja, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben. A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét és így tovább. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. Ez alapján érdekesség, hogy a legnagyobb körzetnek számító Varsóban elég egy körzetben 4%-ot elérni, hogy mandátumot szerezzen egy párt, miközben a legkisebb körzetben 12% kell, hogy mandátumra váltsák.

Palade szerint alig kettő hónapja úgy tűnt, hogy a PiS és a Konfederacja többségben van, most azonban teljesen nyitott a helyzet, egy-egy mandátum dönthet. A Konferedarcja esetében külön érdekesség, hogy bár 1%-kal mérhetik alul, nagy a problémája, mivel főleg a fiatal férfiak szavaznak rá, akik nehezen mobilizálhatóak, „vasárnap vannak a választások, szombaton megy a mulatozás, nehéz elmenni másnaposan szavazni”.

A külföldön élő lengyelek szavazatai a varsói választási körzetbe érkeznek, a 2019-es eredmények alapján pedig a KO és a Lewica nagyon vezet ebben a választói körben. Idén rekordszámban jelentkeztek választásra, 604 ezer ember járulna külföldön az urnákhoz. Ilyen nagy érdeklődés sosem volt, ennek a rétegnek pedig a 90%-a fog szavazni, ami 550 ezer plusz szavazat a varsói körzetbe. A becslések szerint ennek a 70%-a liberális szavazat lesz. Palade elmondta, hogy a felmérések szerint PiS az elmúlt négy évben elveszítette minden ötödik szavazóját, a KO 10%-ot szerzett, miközben a kisebb pártok fej-fej mellett haladnak.

231 mandátum kell a kormányzáshoz, Palade számításai szerint a PiS 197-et szerez, ez alapján 34 mandátum kell majd a hatalomban maradáshoz. Érdekesség, hogy sem a PiS-nek, sem a baloldali koalíciónak nincs többsége, a legfontosabb tehát a Konfederacja eredménye, amely akár 40 mandátumot is elérhet és nélküle sem a jobb, sem a baloldal nem lesz fölényben. A Konfederacja esetében van egy nemzeti és van egy jobboldali-liberális irány: a nemzeti a PiS-t támogathatja, miközben a baloldal nem akar kormányra kerülni a Konfederacja koalíciós támogatása árán sem.

Palade szerint a kiélezett helyzetben a PiS hibája, hogy a kampányban csak a keményvonalas szavazókkal foglalkoztak és nem fordítottak figyelmet a bizonytalanokra, akik „Brüsszelezéssel és oroszozással nem érik be és a pénztárcájuk alapján szavaznak, miközben a PiS a biztonsággal kampányol, ahelyett, hogy a gazdasági sikereket emelnék ki”. Palade szerint PiS nyolc éve van hatalmon, elfáradt, nincs üzenete, nincsenek ötletek, „Lengyelországban ez a hízott macskák pártja a köznyelvben, akik megszedték már magukat, megtollasodtak”.  A politológus kiemelte, hogy a kormánypárt most fél, hogyan tud koalíciót kötni egy szélsőjobboldali párttal. Szerinte a PiS a 2015-ös üzenetekkel kampányol, azóta Lengyelország nagyon megváltozott, a pandémia és a háború után az emberek nemcsak a biztonságra, hanem a nyugalomra is vágynak, a PiS pedig forradalmi hevületben él, ami nehezen vonzza be a bizonytalanokat.

Szerinte az exit poll felmérések nem lesznek pontosak, nehéz megmondani most mi lesz, hiszem a polarizáció olyan nagy, hogy sokan eltitkolják a valós véleményüket. Éjfélkor, 1 órakor lesz majd egy előzetes eredmény, azonban nagyon hosszas lesz a választási szavazatszámlálás és még jön a népszavazás is. Mindez rekord részvételi arány mellett.