Back to top
redakcja2 küldte be 11.10.2023 időpontban
Lengyelország választ
Polityka

Ezen a héten egy nagyon fontos választás elé nézünk Közép-Európában — Lengyelország dönt a jövő irányáról!

 

A lengyel választópolgárok 2019 után ismét döntés elé néznek vasárnap. Négy éve a konzervatív, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyert, abszolút többséget szerezve. Bár a párt párszor megingott az évek során, mégis erős és kormányképes maradt a sorozatos válságok ellenére is (pandémia, gazdasági válság, háború Ukrajnában). Jelenleg a közvélemény kettő blokkot oszt fel, a „jobboldalt“, amelyben a PiS és a Konfederacja szerepel — előrevetítve egy jövőbeli koalíciós kormányt —, valamint a „demokrata ellenzéki pártok“, amelyek a Civil Koalíció (KO), a Lewica, valamint a Harmadik Út (Trzecia Droga). Hogy a jobbodlal mitől ne lenne demokrata ezen megközelítés szerint, arra választ nem kapunk — de ezt a leegyszerűsítő narratívát rakjuk is félre. Nézzük meg, mit mondanak a számok!

2019-ben a PiS 43,6%-kal futott be az első helyre, amellyel 235 helyet nyert el a sejmben (lengyel parlament), miközben 231 hely kell a többséghez. Ez nem elsöprő, hanem kifejezetten szoros győzelem, amely a lengyel választásokra általában jellemző. A jelenlegi felmérések átlaga szerint a PiS 33-38% közé érhet be, míg a KO 28-33% körül hozhat — ennek értelmében legyen bármi is a végeredmény, szinte biztosra mondható, hogy koalíciós kormányzásra kell készülni.

A Kantar / TVN október 2-4 között készült felmérése szerint a PiS 188 helyet szerezhet, amely messze van a 231-től. A lehetséges koalíciós partnere a Konfederacja, amely a felmérés alapján elnyert 27 székkel még mindig nem tud kormányképes erőt adni. A Harmadik Út, azaz a centristák még lehetnek egyfajta megoldás a kormányképes többség felé. A mellékelt ábrából hamar kiderül, hogy egy lehetséges KO-Lewica-Trzecia Droga koalíció összejöhet, amennyiben a KO-t nem robbantják szét, valamint erősebb a kormányváltás vágya a kormányzókészség vágyánál.

Kép forrása: Europe Elects facebook oldala

Ugyanakkor a jelenlegi számok nagyon mást mutatnak. Az Ipsos október 6-10-e között készült felmérése szerint a Jog és Igazságosság stabilan vezet, miközben az ellenzék enyhén csökken. Ebből kifolyólag elmondható, hogy vasárnap minden szavazat számít, mivel öt nappal a választások előtt egyik irányba sincs áttörés. A jelenlegi számok alapján tehát elmondható, hogy a választás kimenetele valószínűleg az utolsó pillanatokig kérdéses lesz, senki sem lehet biztos a győzelemben. Az Ipsos kutatása szerint a PiS 36 százaklékkal vezet, amely egy változatlan érték a legutóbbi felmérésükhöz képest. Őket követi a KO, akik egy kicisit visszaestek. A szélsőjobboldali Konfederacja közben feljött 9%-ra, miközben a Lewica és Trzecia Droga egyaránt 8%-on áll. A bizonytalanok aránya 9 százalék — az ő döntésük pedig nagyon fontos a kimenetel szempontjából! A választásokon növekedett a biztosan résztvevő szavazók aránya, a lengyelek 64%-a fog az urnák elé járulni, további 6% pedig inkább részt vesz a szavazáson. Ez összesen 70% lenne, amely rekord részvétel lenne az újkori Lengyelország történelmében. A biztos pártválasztók körében a PiS továbbra is 36%-on áll, azonban az az enyhe tendencia megfigyelhető, hogy a KO és a Lewica választói nagyobb mértékben mobilizálódnak, mint a Konfederacja szavazók.

 

Kutató

Dátum

Minta
(fő)

PiS

KO

Lewica

Trzecia Droga

Konfederacja

         

IPSOS

okt. 6–10

1,000

36%

28%

8%

8%

9%

 

Ahhoz, hogy az eredményt mandátumokra fordítsuk le, a nettó százalékokat bruttó százalékokká kell alakítani, azaz elhelyezni a bizonytalan szavazókat. Az Ipsos felmérésben megkérdezték, hogy amennyiben nem tudják még kire szavaznak, kire van nagyobb esély? A válaszadók 29%-a mondta, hogy a PiS-t választaná, miközben a PiS-től eltérő pártra 44% szavazna. 27 százalék pedig még mindig nem tudja. Az Ipsos statisztikusa megoldották a problémát: 29% megy a PiS-hez, 44% osztódik az egyéb pártok között arányosan, amíg 27% arányosan az összes párt között. Az így történt szimuláció alapján egy október 10-i választási eredményre a következőképpen néz ki: PiS 39,56%, KO 30,83%, Konfederacja 9,91%, Lewica és Trzecia Droga 8,81%. Ha ez lenne a választás végleges eredménye, akkor mandátumokra átszámítva szilárd többsége lenne egy hipotetikus PiS-Konfederacja jobboldali koalíciónak, amely együttesen 251 mandátumot szerezne meg, a KO—Lewica—Trzecia Droga 208 mandátumával szemben. A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy minimális — egy százalékponton belüli — elmozdulások elegendőek ahhoz, hogy a mandátumeredmény körülbelül döntetlen legyen. A legjobb, hogy a felmérés 2-3%-os hibahatárral számol.

Felmerül a kérdés: hogyan lehet egy ilyen felmérést értelmezni? Érdemes-e? Utóbbira a válasz természetesen az igen, az első kérdés azonban bonyolultabb. Jelenleg elmondható, hogy nem több millió, hanem több tízezer vagy százezer szavazat dönti el, hogy végül ki alakíthat kormányt. Érdekesek a tendenciák: a három előző Ipsos mérést összevetve a bizonytalanok száma először nőtt, majd csökkent 14%-ről a mostani 9%-ra. A kampány dübörög, a politikai realitások pedig változnak. A KO által szervezett Millió szív felvonulása Varsóban — amelyen egyes felmérések szerint 300-650 ezren vettek részt — akár mobilizáló erővel is bírhatott volna az ellenzék számára, de nem lett eredménye a számokban. A Konfederacja és a PiS a választások fele közeledvén enyhe erősödést tudhat be, amely sorsdöntő lehet számukra. Szeptemberben még a Lewica erősödött, azonban mostanra a baloldal is vesztett és beállt egy szintre a centrista Trzecia Drogaval. A tendenciák azt is jelzik, hogy a KO—Lewica—Trzecia Droga összeadott eredménye előzte a jobboldalt szeptemberig, amikor egy kicsi fordulat következett be a PiS-Konfederacja javára (45% vs 44%). Érdekesség továbbá, hogy az októberben eddig készült 13 közvélemény-kutatáson alapuló választási előrejelzés szerint a PiS és a Konfederacja, valamint a KO—Lewica—Trzecia Droga trió közötti eredmények egyenlősége holtversenyt eredményezhet a mandátumok tekintetében is.

Végső következtetések? A PiS a kampány első szakaszában erősödött, majd megtorpant, de viszonylag magas szinten áll. A KO-ra az ellenkező jelenség érvényes: folyamatosan szerzett támogatottságot, amely stabilizálódott, de az áttörés elmaradt. A Lewica és Trzecia Droga támogatottsága viszonylag stabilnak tűnik, de még mindig túl alacsony ahhoz, hogy az ellenzéki koalíció többséget szerezzen. A Konfederacja egy kétszámjegyű eredmény körül egyensúlyoz, de a kampány dinamikája nem alakul túl kedvezően a párt számára — ugyanakkor a szélsőjobboldali pártokat jellemzően alulmérik.

Mi következhet még? A kampány utolsó hete a legingadozóbb választás előtti időszak főleg, hogy volt választási vita, amelynek hatásait még nehéz mérni. Szinte biztos, hogy a PiS fogja a legtöbb szavazatot kapni, de hogy mekkora lesz Jaroslaw Kaczyński pártjának előnye, és hogyan oszlik meg a többi párt között a támogatás, az még kérdéses. A kimenetelt egyértelműen a mozgósítás fogja eldönteni — mint minden választást. Érdekes ebben az esetben a választői rétegek megvizsgálása: a PiS esetében az idősebb kor nemtől függetlenül nagyobb támogatottásgot jelent. Márpedig az idősek szavazói hajlandósága nagyobb, mint a fiatalabb generációké. Érdekesség, hogy a PiS a 60 év feletti nők körében 48%-on, a 60 év feletti férfiak körében 57%-on áll. Ugyanilyen összefüggés van a vidéki és kisvárosi lakosok, valamint a nagyvárosok szavazói között: a vidéki területeken és a legfeljebb 20 ezer fős városokban a PiS 41%-os támogatottságra számíthat, amíg a 20 ezer főnél nagyobb városokban a PiS támogatottsága az Ipsos felmérésében 29 százalék. Minél magasabb a részvétel az első csoportban és minél alacsonyabb a második csoportban a 2019-es választásokhoz képest, annál valószínűbb, hogy a PiS jó választási eredményt érhet el. Ezt azonban csak a szavazás napján fogjuk látni!

(via Ipsos, Kantar, Europe Elects)

HB