Feszült viszony Kijev és Varsó között, újabb médiajelentések az úgynevezett vízumügy kapcsán, valamint Agnieszka Holland új, a lengyel egyenruhásokat támadó filmjével kapcsolatos választási zűrzavar – ez az, amivel a lengyel média foglalkozik kevesebb mint három héttel a választások előtt.

Feszültség az EU-ban, Varsó a vízumügyről

Lengyelország egyike azoknak az országoknak, amelyek korlátozták az ukrán gabona behozatalát, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy feloldja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó embargót – válaszul Kijev panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a három ország ellen. "A feszültség a volt szövetséges Lengyelország és Ukrajna között villámgyorsan eszkalálódik, a kormányok rálicitálnak a fenyegetésekre" – írja a Rzeczpospolita. A feszültség  Kijev–Varsó–Brüsszel között már hetek óta tart, és az ukrán és a lengyel hatóságok közötti romló kapcsolatok arra szolgáltak, hogy az ellenzék kemény támadásokat intézzen a Jog és Igazságosság kormánya ellen. Néhány héttel a választások előtt a hatalmon maradásért küzdő Jog és Igazságosság pártnak is reagálnia kell az úgynevezett vízumbotránnyal kapcsolatos – nemzetközi és belföldi – vádakra. Az ügyre Piotr Wawrzyk, a külügyminisztérium helyettes vezetőjének hirtelen lemondása után derült fény a médiában, aki – többek között a Rzeczpospolita beszámolója szerint – állítólag részt vett egy olyan eljárásban, amelynek során ázsiai és afrikai migránsok pénzért, megfelelő ellenőrzés nélkül, gyorsított ütemben kaptak lengyel vízumot.  Az ellenzék korrupcióról beszél, és azt állítja, hogy több százezer kiállított dokumentum gyanús, miközben a hatalmon lévők biztosítanak róla, hogy ezek a vádak túlzóak és politikai felhangjuk van. "A vízumkiadással kapcsolatos korrupció nem csak a lengyeleket érdekli. Az uniós partnerek magyarázatot követelnek". – írja a Rzeczpospolita, beszámolva  arról, hogy az uniós országok magyarázatot követelnek Varsótól a vízumbotrány kapcsán. "A lengyel vízumok feljogosítják az embereket arra, hogy szabadon mozogjanak az egész schengeni térségben, így mind az EB-nek, mind a többi uniós fővárosnak van oka a beavatkozásra" – olvashatjuk. A média ugyanakkor arról számol be, hogy bár a vízumok körüli szabálytalanságok ügye érdekli a lengyeleket, nem valószínű, hogy olyan döntő tényező lenne, amely elősegítené az ellenzék hatalomra kerülését. "A vízumügy nem izgatja különösen a tömegek fantáziáját" – jelenti a Dziennik Gazeta Prawna egy közvélemény-kutatás alapján, amely szerint minden negyedik lengyel nem hallott az ügyről, és a megkérdezettek közel 40 százaléka úgy véli, hogy az ügy nem befolyásolja a Jog és Igazságosság megítélését. – A téma, amely az egész ellenzéket lázba hozza, a bizonytalanok számára már kevésbé fontos, sőt a Jog és Igazságosság támogatói számára már nem is fontos – magyarázza a közvélemény–kutatásokat elemezve Marcin Duma, a Piac– és Társadalomkutató Intézet vezetője az Rzeczpospolitának adott interjúban. Hasonló véleményt fogalmazott meg a krakkói Pedagógiai Egyetem Filozófiai és Szociológiai Intézetének szociológusa, Dr. Bogdan Więckiewicz, aki rámutat, hogy az üggyel kapcsolatban már megszülettek az első személyi döntések. – Nem gyanítom, hogy az egész ügynek jelentős hatása lesz, különösen azért, mert csak az egyik oldal – a Polgári Koalíció – exponálja ezt a témát erőteljesen, és próbál ügyet csinálni belőle. Ami azonban a hallott tényeket illeti, a vízumok száma nem volt nagy, ami természetesen nem változtat azon a tényen, hogy minden szabálytalanságot ki kell vizsgálni, és a vétkeseket meg kell büntetni" – magyarázza a szakértő a Nasz Dziennik című lapnak adott interjúban.

A lengyel rendezőnő a lengyel egyenruhás szolgálatokat támadja

A "vízumügyhöz" kapcsolódó érzelmeket azonban – a médiában és a közösségi médiában – elfedte az Agnieszka Holland által rendezett "Zöld határ" című film bemutatója. A művésznő szerint a film a lengyel-fehérorosz határon, a 2021-es migrációs válság idején kialakult "valós" helyzetet meséli el. A film az illegális bevándorlók, a lengyel aktivisták és a határőrök szemszögéből mutatja be a határon történteket, utóbbiakat azonban negatív színben tüntetve fel. Bár a film premierjére csak szeptember közepén került sor, a produkció már hónapok óta nagy port kavart, köszönhetően annak, hogy Agnieszka Holland nyíltan bírálta a kormányt, és a film készítésében a Jog és Igazságosság párt elleni támadásairól ismert hírességek is közreműködtek. Ahogy Jakub Maciejewski a Sieci című hetilapban rámutat, ez egy Lengyelországra nézve negatív felhangokkal bíró produkció, amely a bevándorlókat művelt és jó embereknek mutatja be, a lengyeleket pedig a legrosszabb színben tünteti fel, mint a nácikat a haláltáborokban. "Az egész hangzásvilág, a felvételek, a fény és a díszlet a német koncentrációs táborok képkockáit idézi. Ahogy a >>Zöld Határ<< egyenruhás katonái civilek tömegét tolják át a fehérorosz oldalra, szögesdrótot látunk, az éjszakát megvilágító reflektorokat, harapós kutyákat, amelyek véresre harapdálják a menekülteket, és lengyel szadistákat, akik agyonverik őket. Az Auschwitzhoz való hasonlóság nem véletlen. Miután évtizedekig >>lengyel koncentrációs táborokról<< beszéltek, a nyugati néző most azt a csalóka érvet kapja, hogy nemcsak történelmi jelenségekről, hanem állítólag a jelenről is szólt. A lengyeleket tehát itt a lehető legrosszabb oldalukról mutatják be" – olvashatjuk. A produkcióval szembeni érzelmek a politikai színtéren sem hiányoznak, amit jól példáz Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szeptember elején tett megjegyzése a Twitteren: "A Harmadik Birodalomban a németek propagandafilmeket készítettek, amelyekben a lengyeleket banditáknak és gyilkosoknak mutatták be. Ma ott van nekik erre Agnieszka Holland...". Válaszul a varsói bíróság megtiltotta a miniszternek, hogy a rendezőről és munkásságáról beszéljen, a bűnös rezsimekkel való állítólagos párhuzamosságok kapcsán. A határozat az ügyben folyó eljárás jogerős befejezéséig marad érvényben.