A választások előtti feszült légkörben folytatódik a jelöltek közötti programharc, a vitában a  gazdasági témák és a riasztó előrejelzések kerülnek előtérbe, ami azt jelzi, hogy a demográfia kérdése lesz a legfontosabb kérdés, amellyel a következő kormányok szembesülni fognak.

Demográfia és választások

Az elmúlt hétvégén a választásokon győzelemért küzdő két legnagyobb párt  – a Polgári Koalíció és a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság párt  – programpárbajt vívott a gyűléseiken  – írja a Dziennik Gazeta Prawna. "A Polgári Koalíció 100 javaslatból álló csomagot nyújtott be, amelyek egy része a jelenleg kormányzók felelősségre vonásáról szól. A PiS ezzel szemben emlékeztetett korábbi eredményeire, megismételte a már megtett javaslatokat, és egy újat tett hozzá, ami elbillentheti a választási mérleg nyelvét. Ez a korkedvezményes nyugdíjakról szól, ami gyakorlatilag a nyugdíjkorhatárt fogja csökkenteni – olvassuk. A nyugdíjkorhatárra vonatkozó javaslatok különösen fontosak a Központi Statisztikai Hivatal új, "A népesség előrejelzése 2023-2060-ra" című jelentésével összefüggésben.  "Az ebből levont következtetések lehangolóak  – elöregedő társadalom vagyunk, csökkenő népességgel"  – írja a "DGP".  – A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) által bemutatott előrejelzés sajnos megerősíti azt a tendenciát, amelyet már évek óta megfigyelhetünk. Lengyelország nagyon rossz demográfiai helyzetben van, és  – ami a legnagyobb baj  – ez a drámai állapot tovább fog mélyülni. – mutat rá Krzysztof Tymicki, a Varsói Közgazdasági Főiskola Statisztikai és Demográfiai Intézetének szociológusa és demográfusa. – A népességfogyás  nyilvánvaló. A halálozások száma drámaian meg fog nőni, mert azok az emberek, akik az 1970-es és 1980-as évek baby boomja idején születtek,meg fognak halni. Helyettük nem fognak új gyermekek születni, mert nem lesz, aki megszülje őket. Lengyelország elnéptelenedik, és a lakosság el fog öregedni. Ez egy katasztrofális, de igaz  jövőkép. És ma a politikusok feladata, hogy  világosan kommunikálják ezt a problémát. Sajnos eddig egyetlen politikai párt sem foglalkozott ezzel, de előbb-utóbb kénytelenek lesznek"  – hangsúlyozza a szakértő, majd hozzáteszi: "A valóság mindannyiunkhoz el fog jutni, függetlenül attól, hogy ki lesz hatalmon". Lengyelország demográfiai  válságának van egy másik dimenziója is, amely az Európába irányuló bevándorlással kapcsolatos, és amely az EU Menekültügyi Ügynöksége szerint a közeljövőben gigantikus méreteket ölthet. "Csak az év első felében 517 ezer menedékkérelmet nyújtottak be 29 országban (EU, valamint Norvégia és Svájc). Ez a szám közel áll a 2015-ös és a 2015-ös rekordhoz, amikor a menekültek megugró száma szakadást okozott az EU-ban." – számol be a Rzeczpospolita. Amint azonban az újságírók rámutatnak, Lengyelországban a menekültek kevesebb mint 1 százaléka kér  menedékjogot. Más a helyzet azonban az Ukrajnából érkező menekültek esetében, akik közül még mindig naponta több tízezren érkeznek Lengyelországba a háború és az állam válsága elől menekülve. Mint a Varsói Egyetem kísérleti tanulmányának eredményei mutatják, az ukrán menekültek fele szeretne beilleszkedni a lengyel társadalomba, és sokan fontolgatják, hogy tartósan hazánkban maradnak. A felmérést idén júniusban és júliusban végezték ukrán és orosz nyelven, és csak menekülteket vontak be, nem pedig olyan ukrajnai bevándorlókat, akik a háború előtt érkeztek Lengyelországba. "A háború befejezése után a menekültek csaknem fele vissza kíván térni Ukrajnába. Tízből egy akar tartósan Lengyelországban maradni, 16,5 százalék pedig a háború befejezése után még egy ideig itt akar maradni. Minden ötödik ukrán még nem döntötte el, hogy a háború után mihez kezd az életével"  – számol be a Rzeczpospolita az  elemzésének eredményeiről.

Az infláció probléma a hatalmon lévők számára

A média másik fő témája jelenleg a gazdasági helyzet, és mindenekelőtt a Lengyel Nemzeti Bank által szeptember elején elhatározott kamatcsökkentés. "A monetáris politika ilyen hirtelen lazítására utoljára 2008 decemberében került sor, a globális pénzügyi válsággal kapcsolatos hatalmas bizonytalanság közepette. Ma már egyértelmű a lengyel gazdaság lassulása, de a második negyedév valószínűleg annak  mélypontját jelezte. Már akkor is nőtt a fogyasztói kereslet (megtisztítva a szezonális tényezők hatásától) az előző negyedévhez képest, ami a továbbra is gyors bérnövekedéssel együtt arra utal, hogy az árakra továbbra is erős felfelé irányuló nyomás nehezedik"  – számol be a Rzeczpospolita. – A Tanács az úgynevezett radikalizmus mellett döntött a monetáris politikában a fokozatos megközelítés helyett, amely a kamatlábak fokozatos  kiigazításából áll, amint a visszaesésre utaló jelek erősödnek. – kommentálja Jakub Borowski, a Credit Agricole Bank Polska vezető szakértője a napilapnak adott interjújában. Emlékeztetőül: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 augusztusában Lengyelországban az infláció 10,1 százalék volt éves szinten. A magas infláció és a bizonytalan gazdasági helyzet a hatalmon lévőket sújtja, mivel a költségvetési szféra egyes képviselői tiltakozásra szánják el magukat, aggódva fizetésük tényleges emelésének összege miatt. Mint a Dziennik Gazeta Prawna rámutat, jövőre csak a tanároknak garantált a béremelés (12,3 százalékos emelés). "A közszolgálati alkalmazottak és az egyenruhások viszont 6,6 százalékos, azaz az előre jelzett inflációval megegyező mértékű alapösszeg-emelésre számíthatnak. A különbözetet a javadalmazási alap emelése formájában pótolják, de ekkor még nincs garancia arra, hogy a közszférában dolgozók többet keresnek a garantált 6,6 százaléknál. Ugyanis ebből az alapból további álláshelyekre vagy kitüntetésekre is juthat pénz." – olvassuk. Bár a tüntetések egyelőre nem voltak tömegesek, a hatalmon lévők számára komoly figyelmeztetést jelentett, hogy egy hónappal a választások előtt a miniszterelnöki hivatal épülete előtt megjelentek az államháztartás szinte teljes, tág értelemben vett szférájának képviselői - az adóhivatalok, a büntetés-végrehajtás, a társadalombiztosítás, a bíróságok, az ügyészség, a tartományi hivatalok vagy a rendőrség munkatársai.