Néhány héttel a parlamenti választások előtt az újságok és az internetes portálok naponta beszámolnak a kormány és az ellenzék új elképzeléseiről, hogy segítsék a politikusokat a választók megnyerésében. Ugyanakkor azonban a közvélemény-kutatások és a kutatóközpontok adatai azt mutatják, hogy a lengyel gazdaság lélegzethez jutott. Hogyan befolyásolja ez az októberi választások kimenetelét?
Választási ígéretek és viták
A jelöltek beszédeiben megjelenő témák köre – a politikai spektrum minden oldaláról – rendkívül széles, de a média és a választók figyelmét gyakran maguk a jelöltek is felhívják magukra. "A választási listák regisztrálásának határideje szeptember 6-a, de a legtöbb párt már most nyilvánosságra hozta, hogy kik szerepelnek majd rajtuk. Mindenekelőtt azért, mert a jelöltek nevei vonzzák a média figyelmét, és a mai politikában minden egyes megjelenés aranyat ér" – írja Rafał Ziemkiewicz a Do Rzeczy című hetilapban.
Mint az újságíró rámutat, egyes jelöltek már a mandátumért folytatott küzdelem kezdetén, abban a pillanatban elveszítik helyüket a listán, amikor elkezdik ismertetni nézeteiket. Jana Shostak lengyel-fehérorosz aktivista, aki a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Koalíció bizottságából indult volna a parlamenti választáson (a Zöldek pártjának ajánlására), akkor vesztette el a listán elfoglalt helyét, amikor kifejezte támogatását az abortusz legalizálásának gondolata mellett a terhesség teljes időtartama alatt (a jelöltet azonban a Baloldali Párt azonnal a listájára vette). Egy másik ellenzéki jelölt, az antiklerikális filozófus és publicista, Prof. Jan Hartman eközben elvesztette helyét a baloldal választási listáján, amikor "választási kampánya" kezdetén felszólalt a ... pedofilok védelmében.
Kevesebb vita van a harmadik ciklusért küzdő Jog és Igazságosság párt jelöltjeivel és javaslataival kapcsolatban, amely a "Biztonságos jövőt a lengyeleknek" választási jelszót adta ki. "A kormányzó tábor a kampány fő témájának hosszú keresése után a biztonság szempontját tűzte ki célul" – írja a Dziennik Gazeta Prawna. Ugyanakkor, mint a lap rámutat, a kormányzó tábor választása indokoltnak tűnik a lengyelek biztonságérzetéről szóló új kutatások tükrében. A DGP számára készített felmérésben a megkérdezettek nem kevesebb, mint 27,1 százaléka jelezte, hogy "Lengyelország veszélyben van" az Oroszország és Fehéroroszország felől érkező potenciális fenyegetés miatt, míg a válaszadók 64,6 százaléka ezzel ellentétes véleményen volt.
Eközben a legutóbbi választási felmérések szerint a kormánypárt folyamatosan vezet az ellenzékkel szemben. Ha a következő napokban tartanák a választásokat, a Piackutató és Társadalomkutató Intézetnek a Rzeczpospolita napilap számára készített felmérése szerint a PiS a szavazatok 33,4 százalékát szerezve nyerné meg azokat, míg a második helyen álló Polgári Koalíció a szavazatok 27,2 százalékát szerezné meg. Mivel azonban a Jog és Igazságosságnak nem lenne elég szavazata az önálló kormányalakításhoz, a versenyben a harmadik, a szavazatok 12,4 százalékát a felmérésben megszerző szélsőjobboldali Szövetségnek jutna a döntő szavazat. Emlékeztetőül: az elnök döntése értelmében a parlamenti választásokat október 15-én tartják.
Recesszió és a lengyel vállalatok problémái
A lengyel gazdaság helyzetéről szóló információkból sincs hiány a címlapokon. "Az első félévben 110 500 vállalat függesztette fel tevékenységét. Sok iparágban ez már kb. 70 százaléka az egész 2022-es évre vonatkozó eredménynek. Az ok? A szakértők nem kételkednek: a gazdaság nem jut levegőhöz". – olvashatjuk a Rzeczpospolita oldalain. "A felfüggesztett vállalkozások számában tükröződik az infláció és a vállalkozók költségeinek csökkentése." – a Dun & Bradstreet Poland üzleti információkat szerző ügynökség által a napilap számára gyűjtött adatok szerint. "Összességében a felfüggesztett vállalkozások száma az első félévben az egész 2022-es év összes vállalkozásának 66 százalékát teszi ki.– Ez azt jelenti, hogy ha a növekvő tendencia a következő hat hónapban is folytatódik, akkor a felfüggesztett vállalkozások száma 2023 decemberében meghaladja a 220 ezret, és 30 százalékkal magasabb lesz, mint 2022-ben. – értékeli Tomasz Starzyk, a Dun & Bradstreet Poland szóvivője" – olvasható a továbbiakban. A Dziennik Gazeta Prawna szintén kedvezőtlen adatokról számol be, rámutatva, hogy az ipari termelés júliusban 2,7 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, szemben a júniusi 1,1 százalékos csökkenéssel. "Csalódást okozott a vállalati szektorban az átlagbérek növekedési üteme is, amely éves szinten 10,4 százalékos volt, és 2022 februárja óta a legalacsonyabb. A bérek ismét lassabban nőnek, mint az infláció, de a közgazdászok szerint ez átmeneti jelenség, mivel a bérnyomás nem csökken, miközben az infláció csökken" - írta a továbbiakban a napilap.
A DGP ugyanakkor arról számol be, hogy az Állami Munkaügyi Felügyelet 2022-re vonatkozó jelentésében úgy becsüli, hogy a munkavállalókat illegálisan foglalkoztató munkáltatók aránya közel negyedével fog növekedni. "Az adatok még az ellenőrzések szempontjából is aggasztóak. Például a munkaszerződés megkötésének vagy a feltételek időben történő megerősítésének elmulasztásával kapcsolatos jogsértések száma 140 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az illegálisan dolgozók teljes száma éves szinten több mint 70 százalékkal nőtt, miközben az ellenőrzöttek száma csak a felével emelkedett" – olvasható a közleményben. "Miért ilyen mértékű a növekedés? Ennek okai az ukrajnai háború, az infláció és a munkaerőköltségek megugrása, beleértve a tavalyi minimálbér duplájára növekedését is" – mutatnak rá az újságírók.