A Waclaw Felczak Intézet által szervezett Visegrádi Nyári Akadémia első napjának egyik legizgalmasabb beszélgetése volt Közös érdekérvényesítés az Európai Unióban című kerekasztal, amelyen magyar részről Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter; cseh részről Jaroslav Kuchyna, a CEVRO Intézet elemzője; szlovák-magyar részről pedig Csáky Pál, felvidéki magyar politikus, volt EP-képviselő, miniszterelnök-helyettes vett részt, Mernyei Ákos, az NKE nemzetközi főigazgatójának moderálásában.

Mernyei Ákos az elején kiemelte, hogy a közös érdekérvényesítés az Európai Unióban mindig is fontos kérdés volt, annak lehetőségei pedig eltérnek, mivel a különböző államok különböző logika mentén szerveződnek szövetségekbe. Visegrádi Négyek történelmének első nagy szakasza 2004-ig, az európai uniós csatlakozásig tartott. A kérdés adott: mi volt ott a helyzet?

Bóka János elmondta, hogy akkoriban a közép-európai országok a szuverén nemzetállami létüket visszanyerve hogyan tudták a lehetőségeiket kihasználni, ugyanakkor a nyugat európai tapasztalat ennek az ellentétje. „Ott a szuverén nemzetállami lét egy kockázatos dolog volt, Európa békéjét és biztonságát pedig az szolgálja, ha a szuverén nemzetállamot korlátozzuk és meghaladjuk” – mondta a miniszter, kiemelve, hogy évtizedeken keresztül nem volt nemzeti szuverenitás a régióban, ezért 1989-ben soha nem látott távlatot kaptak az országok a szuverén nemzetállami léttel. Bóka szerint a közép-európai gondolkodás alapja, hogy a szuverén nemzetállami létet az európai integrációban lehet kiteljesíteni, az EU integráció pedig ennek a lehetősége és nem ellenfele. „Egy olyan európai integrációt kerestek, ami ezt a lehetőséget megadta, és ezt az EU-ban látták” – mondta Bóka a V4-es országokról.

„Végig csináltam ezt a folyamatot – a történet eleje Csehszlovákiával kezdődött, és Szlovákiával ért véget” – kezdte mondandóját Csáky Pál, veterán, tapasztalt politikusként. Elmondta: 1992-ben mindenki egy csehszlovák polgárháborútól tartott, akkoriban még Párkány és Esztergom között egy 1944-ben berobbantott híd állt, szimbolizálva az akkori külkapcsolatokat, az elszigeteltséget. Mint ismeretes, a várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000–2001-ben építették újjá. Ez azonban Csáky elmondása szerint nem volt könnyű, ugyanis hosszas megbeszéléseket követően egy tollvonással intézte el a híd felújítását. „Nagyon komoly előrehaladás történt, folyamatosan fejlődtek a kapcsolatok” – mondta, hozzátéve, hogy az EU tagság egy óriási érték, nagyon kell rá vigyázni, úgy, mint a V4 együttműködésre. „Elementáris matematika, hogy négy szavazat több mint egy, négy vélemény erősebb, mint egy – erre vigyázni kell és fejleszteni kell” – mondta az ex politikus, rámutatva, hogy ez az együttműködés sosem volt automatikus, magától értetődő, sérülékeny jellegéből fakadóan. Hozzáfűzte: nagyon fontos, hogy képviseljük magukat és azt, ami szerintünk fontos Európában is, mert lehet, hogy nyugaton ezeket az értékeket olykor nem tudatosítják. Megosztott egy műhelytitkot is, miszerint Csehszlovákia felbomlásánál komoly félelem volt, hogy Szlovákia kiesik az európai integrációból, és ez bár az EU bővítésen nem látszott, a NATO bővítésen igen, mivel Szlovákia csak 2004-ben csatlakozhatott ellenben a másik három visegrádi országgal, akik 1999-ben csatlakoztak a katonai szövetséghez. „Vigyázni kell erre az értékre, be kell mérjük mi a veszély, mi a probléma és azt kell orvosolni” – mondta Csáky, aki szerint a britek rossz választ adtak, mivel nem kilépni kell az EU-ból, hanem belülről erősíteni azt.

Kuchyna elmondta: sosem fordult elő, hogy mind a négy országban ideológiai szempontból egyforma kormány legyen, ezért nagyon fontos az együttműködés és nagyon fontos egymás meghallgatása. „Közös emlékünk az orosz agresszió és az ahhoz kapcsolódó kegyetlenség” – mondta, hozzátéve, hogy a V4-et nem kell intézményesíteni, közös érdekek és értékek kellenek, nem pedig egy intézmény, mert annak rögtön ellenzéke van. „Jelenleg a közös érdekünk az orosz agresszió elleni fellépés és a biztonság megteremtése, azonban ebben Budapest más utakon jár” – mondta, rámutatva, nemcsak az orosz veszély áll fenn: szintén még probléma a „zöld őrület”, amelyben Közép-Európa egy atompárti blokkot tudna alkotni. A szakértő szerint nem az számít, hogy mit mondott Antall József vagy Václav Havel, hanem az, hogy együtt legyünk, beszélgessünk, a Visegrádi Együttműködést államtalanítani kell, hogy személyek, érdekek és értékek kapcsolják össze – ez a fiatalság küldetése.  

Bóka szerint a V4 együttműködése az Európai Unión belül alapvetően sikeres.  „Érdekképviseleti szövetségként tekintek rá, aminek az a célja, hogy a közös érdekek és értékek mentén hasonló pozíciót teremtsen az EU intézményekben” – mondta, rámutatva, hogy a siker oka az, hogy a V4 egy eredményorientált együttműködés, politikai és gazdasági eredményeket akarnak látni a tagállamok, legyen az infrastruktúra, közös jólét vagy egyéb fejlesztés. Bóka szerint a V4 esetében nem cél a tagállamok fölötti intézkedés, a hatalom újjászervezése vagy delegációja, ezzel elletétben a közös jólét és biztonság erősítése a cél. „Ez a felfogás nem egyezik minden EU tagállam és intézmény érdekével, hiszen az EU integráció válságok sorozata, amelyek az intézményeket erősítik, a tagállamokat pedig derogálják” – mutatott rá, ezzel ellentétben a „V4-ek az együttműködés céljának a problémák megoldását tekintik”, miközben értelmezhetjük ezt olykor másként, az alapvető cél adott, ez pedig mindig összefogja tartani a V4 országait.

Csáky Pár feltette a legfontosabb kérdést: mit akarunk Visegrádtól? Mire van esély és mire nincs? „Ha bárki azt gondolja, hogy a V4 politikai ellensúly lesz Brüsszellel vagy más hatalmi központtal szemben, arra a csehek és a szlovákok nemet fognak mondani” – mondta, kijelentve, hogy a V4 egy lobbicsoport lehet, amely gazdasági érdekeket érvényesít. Csáky elmondta, hogy Szlovákiában kettő nagy autógyár van, az egyikben az első, a másikban a harmadik helyen vannak a magyar beszállítók, a gazdaság utat tört magának, „legyen még kétszer annyi sáv az M1-es autópályán a kamionok számára”. További példákat is hozott: Magyarország és Szlovákia között összekötötték az energetikai rendszereket, villanyáram és gáz interkonnektor már van, új hidak épülnek, határon átívelő munkavállalás, gazdasági integráció zajlik nap mint nap. Elmondta: a cseheknek sincs más alternatívája, mint a közép-európai út. „Okosakat lehet mondani Prágában, de a németekkel való együttműködés nem perspektíva Csehországnak, az irány a V4, mivel hatalmas a gazdasági függőség a németek irányába” – mondta Csáky, aki szerint a szellemi értékeket is meg kell őrizni, nemcsak a gazdaságit megteremteni.

A volt miniszterelnök-helyettes szerint ugyanakkor a Visegrádi Együttműködés nagyon billeg, van, ami 20 másodperc alatt veszélybe sodorhatja. „Az oroszokkal való viszony egy ilyen téma, a háború ugyanakkor nem fog örökké tartani, a pillanatnyi diszharmónia el fog tűnni, a történelmet távlatokban kell látni, a pillanatnyi nehézségeken pedig felül kell emelkedni” – foglalta össze a helyzetet Csáky, aki elmondta: a régiót egységben és komplexitásában kell látni, empátiával és sikeresek leszünk.

„Hogyha valaki úgy gondolja, hogy a Visegrádi Négyek egy brüsszeli lobbicsoport lesz az téved” – kontrázott Kuchyna, kiemelve, hogy az első migrációs hullám idején egy hullámhosszon pendültünk, ott volt először tényleges súlya a V4-eknek, Magyarország pedig elvégezte a munka dandárját, a csehek csak a magyarok farvizén eveztek. A cseh szakértő szerint napjainkban ez a közös álláspont már nem áll fenn, a cseheket az ukrán menekültek nem zavarják, de mostanra kezd nyugtalanság kialakulni, mert bizonyos fasiszta hangok agitálnak az ukránok ellen. Kérdés, hogyha ez sikerrel jár, az ukrán munkaerő pótolható-e? Kuchyna válasza az, hogy nem, az EU pedig nem az, amiben lenni akartunk a csatlakozásunkkor, minden megállapodást követően más és más lett az EU. „A nemzetek Európáját akartuk, de az EU jelenleg bekúszik az ágyainkba” – mondta.

Bóka, mint miniszter a V4-es koordinációról is szólt pár szót. Elmondta: a V4-eses egyeztetések rendszere nagyon bonyolult, technikai és politikai szinten is zajlanak, a legtöbb kérdésben, ami a Tanácsban felmerül (EiT), ott a szakdiplomaták egyeztetéseket folytatnak és bevett gyakorlat, hogy a V4 szakminiszterek a tanácsüléseket megelőzően vagy mellette egyeztetnek. „Mindezeket politikai egyeztetések is lekövetik” – mondta, hozzátéve, hogy ezeknek az egyeztetéseknek a gyakorisága az elmúlt néhány évben alábbhagyott, de évtizedeket megélt ez a gyakorlat, vannak eredményei és van rá igény. „A magaspolitika nézeteltérései nincsenek kihatással a V4 mechanizmusokra” – zárta a panelt a miniszter. 

 HB

Az esemény képei (Fotó: Tóth Tibor)