Lenka Zlámalová publicisztikájában a régiós mintaországnak tekintett Csehország gyászos eredményének okaira keresi a választ az Echo hetilapban.

„Egyedülálló ország vagyunk. Olyan trendek zajlanak itt, amelyek gazdaságilag nehezen magyarázhatók. Az egyik általában kizárja a másikat. Egymásnak mondanak ellent. Nálunk mégis működnek. Az eredmény jelenleg a legnagyobb életszínvonal-csökkenés egész Európában.” – fogalmazza meg a problémát a szerző.

A szerző az alábbi adatokkal illusztrálja a rendkívüli „teljesítményt”: 2023 első negyedévében a a reáljövedelem 6,7 százalékkal csökkent, vagyis amit egy ember keresett, átlagosan 6,7 százalékkal vásárolhatott kevesebbet, mint egy éve. Európában jelenleg csak Németországban (2,3%) és Szlovákiában (4,9 %) volt negatív e mutató, az összes többi európai országban emelkedtek a reálbérek, Magyarországon épp a legnagyobb mértékben (17,9 százalékkal), de Lengyelországban is (11,9% volt a növekedés.

A szerző sorra vesz egy sor különös mutatót: Míg az összes többi fejlett nyugati országban az emberek gazdagodnak, a csehek egyre szegényebbek, úgy, hogy közben a kontinens egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátája az övék (3,4%). Az alacsony munkanélküliségnek persze fel kellene húznia a béreket, Csehországban azonban mégsem ez történik.

Hogy miért? Nézzük meg a cégek bevételeit, javasolja a szerző: Mit csinál egy vállalat a bevétellel? 1. Profitként hasznosítja, 2. Bért fizet belőle 3. Adózik. És mi a helyzet Csehországban? Az ország régóta azon helyek közé tartozik, ahol a legnagyobb rész a vállalatok profitjára megy el. Ellentétben például Svájccal, ahol a létrehozott hozzáadott érték 58 százaléka megoszlik a munkavállalók között. Az állam részesedése európai viszonylatban átlagosnak mondható. A csehországi cégek jövedelmezősége tavaly a gazdasági lassulás és a magas infláció ellenére elérte a 47 százalékot. Az egyik fő oka annak, hogy rekord magasra emelkedtek az árak, az volt, hogy a cégek lényegesen többet emeltek árat, mint amennyire a költségeik emelkedtek. Megengedhették maguknak. Az emberek annak ellenére vásároltak, hogy az árak emelkedtek. Azt azonban nem láttuk, hogy az emberek most, a rekordinfláció korszakában ne tudnának magasabb fizetésekről tárgyalni.

Saját magunkat okolhatjuk tehát a rekord inflációért és az életszínvonal csökkenéséért – állítja az újságíró. Amiatt, ahogy hogyan viselkedünk vásárláskor és munkahelyen. Élvezve a rekordmagas árakat, és nem úgy reagálva rájuk, hogy egyszerűen nem a csehek nem vesznek olyan dolgokat, amelyek nem pusztán alapvető szükségletek, például élelmiszer vagy lakás. A vásárlás folytatásával lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy emeljék az árakat. Ugyanez igaz a munkahelyekre is. Ha elviselik az életszínvonalunk csökkenését a rekordalacsony munkanélküliséggel és a munkaerőhiánnyal, akkor nincs nyomás a vállalatokra a béremelésre.

A csökkenő reálbérek és az alacsony munkanélküliség nehezen összeegyeztethető rekordjainak második lehetséges magyarázata a jövedelem egy részének a szürkegazdaságba történő átcsoportosítása. Egyes cégek úgy döntöttek, hogy nem emelik hivatalosan az emberek fizetését. A bevétel azonban megfelelhet nekik a rendszeren kívül. Vagy éppen ellenkezőleg, hivatalosan fizetnek nekik különféle nem pénzbeli juttatásokat, amelyek közvetlenül nem szerepelnek a fizetésükben.

A szerző levezeti, hogy Európa legmeredekebb életszínvonal-zuhanása miatt ez várhatóan jelentősen hozzájárul az infláció mérsékléséhez. Ez megint csak gazdaságilag természetes lenne. Ha az emberek reáljövedelme alacsonyabb, akkor kevesebbet fognak vásárolni. A kereskedők eladásai csökkenni fognak. És természetesen nyomást fognak gyakorolni rájuk, hogy ne emeljék tovább az árakat. De ez sem történik meg. Valójában az emberek kevesebbet vásárolnak. Az eladások esnek. De az árak még mindig lényegesen gyorsabban emelkednek, mint más országokban.

A Cseh Nemzeti Bank néhány hónapja figyelmeztetett, hogy itt bérinflációs spirál indulhat el. Ez azt jelenti, hogy a továbbra is nagyon magas árnövekedés több éves csökkenés után nyomást gyakorolna a bérek növekedésére. Ez azonban nem történt meg. Legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. Az infláció fokozatosan csökken. Jelenleg hosszú hónapok óta először ért el egyjegyű számot: 9,7 százalékot. Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia után még mindig az ötödik legnagyobb áremelkedés az egész Európai Unióban. Az árak lassabban csökkennek, mint azokban az országokban, amelyek néhány hónapja megelőzték a cseheket.

Az egyes területek részletes áttekintése azt mutatja, hogy a reálbérek mindenhol csökkennek. Egy kivétellel: ez az energiaipar, amely tavaly a válságnak köszönhetően az elmúlt évtizedek egyik legzsírosabb éve volt.

Borítókép forrása: Wallpaper flare