Fellegek gyülekeznek az illegális bevándorlók befogadásával kapcsolatos kötelező szolidaritási megállapodások megtörésére irányuló lengyel-magyar erőfeszítések felett. Az uniós politikusok csütörtökről péntekre virradó éjszakai, mintegy hétórás vitája a migrációs csúcstalálkozót követő írásos következtetések körül forgott.

A csütörtökről péntekre virradó éjszaka Brüsszelben zajló éjszakai vitákat Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor ellenállása uralta, a lengyel és a magyar ellenállás próbált bot lenni a küllők között a migrációs reform törvényhozási folyamatában. A 27 EU-tagország 25 többi vezetője ugyanis támogatta a csúcstalálkozó utáni tervezetet. Az ügy a menekültügyi és migrációs reformprojekttel szembeni ellenállásra vonatkozik. Lengyelország és Magyarország már június elején tiltakozott annak javasolt, az EU Tanácsa által elfogadott változata ellen. Akkor még másik négy ország tartózkodott.

Fotó: Radek Pietruszka / PAP

Mateusz Morawiecki miniszterelnök azzal a határozott elhatározással érkezett tegnap Brüsszelbe, hogy megvétózza a kötelező áthelyezési mechanizmust. Határozottan kijelentette, hogy a PiS-kormány nem fog beleegyezni az illegális bevándorlók befogadásával kapcsolatos zsarolásba. Változtatásokat javasolt a 2021-2027-es uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatokban. Lengyelország azt szeretné, hogy az EU költségvetésének felülvizsgálata során vegyék figyelembe az Ukrajnából érkező menekültek szükségleteit, megfelelő források elkülönítésével erre a célra. A lengyel tervezet abból indul ki, hogy az EU migrációs és menekültügyi politikájának a tagállamok szuverén jogán kell alapulnia, hogy saját koncepciót alakítsanak ki. Az országoknak önállóan és függetlenül kell eldönteniük, hogy kit fogadnak be területükre. Orbán a Politico szerint azt mondta, hogy nem tud egyetérteni a migrációval kapcsolatos következtetésekkel, ha azok nem tartalmazzák azt a rendelkezést, amelyet Lengyelország a migrációs kérdések konszenzusával kapcsolatban követelt.

A „migrációs szolidaritás” értelmében a relokáció, azaz a menekültek meghatározott csoportjainak befogadása teljes mértékben helyettesíthető legyen pénzzel. A projekt szerint az uniós országok 2026-tól évente legalább 30 000 embert fogadnak be. Ebben a menekültáradatban Lengyelországnak kb. kétezer embert kellene befogadnia. Ha a készpénz-egyenértékes opciót választják, ez körülbelül évi 40 millió eurós kiadást jelentene az ország számára. A hírek szerint Brüsszel felajánlotta azt is, hogy ezen új szabályozás első éveiben Lengyelország akár teljes mentességre is számíthat az Ukrajnából érkező menekültek befogadása miatt.

Pénteken az Európai Tanács elnöke, Charles Michel dönt a további lépésekről. A "Die Welt" értesülései szerint három változat lehetséges: a migrációs kérelmek vitája elhagyhatja az ülést és felfüggesztésre kerülhet, új szabályokat jelenthetnek be olyan formában, amelyet csak 25 ország támogat, vagy maga Charles Michel javasol új változatot. .

A Politico forrásai szerint Olaf Scholz német kancellár "elfogadhatatlannak" minősítette a lengyel követeléseket.m A patthelyzet azt jelenti, hogy az EU vezetői a teljes migrációs részt egyszerűen kihagyhatják végső nyilatkozatukból – zárul a brüsszeli portál cikke.

Orbán Viktor péntek reggeli kommentárja szerint az Európai Bizottságnak arra kell választ adnia, hogy hova lett a pénz, és ki a felelős azért, hogy két és fél, három év alatt a pénzügyi csőd szélére sodorták az Európai Uniót. A Kossuth Rádiónak arról is beszélt, az Unió veszít a versenyképességéből, hatalmas gazdasági bajok vannak. Elfogyott a pénz, ezért akarnak folyamatosan hitelt felvenni, majd azt a pénzt is „rossz" célokra használják fel, ez adósságcsapdába kergeti a tagállamokat - tette hozzá.

Tegnap éjszaka migrációs háború zajlott a tárgyalóteremben, a költségvetés kérdését péntek délelőtt vesszük elő - nyilatkozta Orbán Viktor Brüsszelből, mondván: mindenki erre a vitára készül.

Válaszolt arra is, hogy a brüsszeli Politico migrációs lázadásként írta le a csütörtöki helyzetet az uniós tanácskozáson. ”Szabadságharc volt, nem lázadás” - jelezte Orbán Viktor, aki felidézte azt a megállapodást, hogy a migráció kérdésében csak teljes egyetértéssel lehet elfogadni javaslatokat. Ennek ellenére nemrégiben "puccsszerűen" átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, ami a kötelező migránskvótákról szól. Minek hozunk megállapodásokat, ha nem tartjuk be?

Olyan szabályokat fogadtak el, amely szerint több mint 10 ezer migránst kell befogadnia Magyarországnak évente. Ebből egy migránsgettó lesz. Nem áll szándékunkban végrehajtani ezeket a döntéseket - tette hozzá.

A tárgyalások előtt Andrzej Duda is nyilatkozott ebben az ügyben. „Mivel az EU demokratikus államok közössége, azok pedig elismerik a nép akaratát, egy ilyen népszavazás [a kötelező relokációról] legitimitást jelent a lengyel vezetés számára, hogy annak eredményeit az ország álláspontjaként mutassák be” – mondta egy interjúban az államfő, és hozzátette: „Minden nyomásnak van értelme, és egy év múlva választások és új Európai Bizottság lesz”.

„Törökország nem uniós ország, mégis rengeteg segítséget kapott, amikor Szíriából fogadott menekülteket. Lengyelország az EU tagállama, és mégsem kapott ilyen támogatást. Ezért bátran kijelenthete: úgy gondolom, hogy az EB tisztességtelenül viselkedik, és a kezdetektől fogva harcol a jelenlegi lengyel vezetés ellen. Ez nagyon szomorú, mert ennek nem szabadna megtörténnie, megszeg minden európai szabályt és a tisztesség szabályait (…) Az Európai Bizottságban nincs tisztesség, és soha nem is volt. Nem vagyok jó véleménnyel róla." – jelentette ki.

Forrás: MTI, wp.pl. wpolityce.pl