A kormány álláspontja a migrációval kapcsolatban változatlan. Mi a határok lezárása mellett vagyunk – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki. Mint hozzátette, Lengyelország nem fog beleegyezni a kényszermigrációba, és nem fog fizetni azért, mert nem fogad be migránsokat.
A miniszterelnököt pénteki sajtótájékoztatóján kérdezték az EU Tanácsa által csütörtökön elfogadott tárgyalási álláspontról a migrációs szabályozás reformjával kapcsolatban. Az ún migrációs paktum tartalmazza a „kötelező szolidaritás” rendszerét.
Lengyelország, akárcsak 2018 júniusában tette, nem most sem fogja hagyni – amíg Jog és Igazságosság kormányon van – hogy az embercsempészek diktálják az Európai Unió feltételeit. Kiállunk a határok lezárása mellett, így a déli határon is, nem enegdjük át a nagy migrációs tömegeket – jelentette ki.
Az Európai Tanács ülésén minden bizonnyal szó lesz erről a témáról, ahogyan ez már számos alkalommal szóba került. Annak ellenére, hogy akkor határozott kisebbségben voltunk Csehországgal és Magyar Köztársasággal, Magyarországgal, mégis a mi hangunk érvényesült. Ezért aztán most annál is inkább így teszünk. Amíg a PiS-kormány folytatja tevékenységét a migrációpolitika terén, nyugodt vagyok az eredményt illetően – hangsúlyozta. (…) Természetesen nem csak a kényszermigrációt, egyes kvóták felosztásával kapcsolatos kényszert sem engedjük meg, hanem a migránsok be nem fogadása után kötelező büntetést sem – tette hozzá a kormányfő.
Mint hangsúlyozta, "a PiS-kormány a nyugalom, a béke, a biztonság és a józan ész pártján áll ", „Lengyelország pedig megmutatta hatékonyságát, mind az ukrajnai háborús menekültek millióinak befogadásával, mind a fehérorosz határon mesterségesen előidézett válsággal szemben.
„Képzeljük csak el, hogy ha engedtünk volna Lukasenko, Putyin illetve a Polgári Platform néhány tagja (akik akkoriban a határon futkorásztak) nyomásának, – akkor most nem tudnánk betölteni azt a szerepet, amit betöltünk: stabilitást nyújtunk, szavatoljuk Lengyelország biztonságát az ukrajnai konfliktus idején – szögezte le.
Az Európai Bizottság által javasolt „kötelező szolidaritás” rendszerének lényege, hogy bár „soha egyetlen tagállam sem lesz kötelezve a relokációra”, „meg lesz határozva az áthelyezések minimális éves száma azokból a tagállamokból, ahol a legtöbb ember belép az EU-ba, azokba az országokba, amelyek ennek kevésbé vagy kitéve ennek”. Ezt a számot 30 000-ben határozták meg. - A pénzügyi hozzájárulás minimális éves mértékét 20 000 euróban határozzák meg. Ezek a számok szükség esetén növelhetők, és olyan helyzetekkel is számolnak, hogy egy adott évben nincs szükség szolidaritásra – olvasható a Tanács közleményében.
A döntést Luxembourgban a tagországok belügyminiszterei többségi szavazattal többórás egyeztetés után hozták meg, többségi szavazattal. Az uniós belügyminiszterek megállapodtak a büntetésekről is, (22 ezer euró/migráns) azon az országok számára, amelyek nem akarnak külföldieket fogadni. Lengyelország és Magyarország ellene szavazott, Bulgária, Málta, Litvánia és Szlovákia tartózkodott.
A „migrációs paktum” számos olyan kérdést fed le, amelyek kulcsfontosságúak az egyes tagállamok biztonsága és pénzügyei szempontjából. Az ilyen fontos döntéseket az Európai Tanácson mindig a kormányfők hozták meg – vétójoggal. Eközben most a „migrációs paktumot” teljes egészében az Európai Tanácson kívül folytatták, és egy miniszteri ülésen fogadták el, ahol nincs vétójog, és megszületik az ún. minősített többség. Lengyelország ellenzi ezt az eljárási módot az Európai Unió döntéseivel, mert egy ilyen mód elfogadása gyakorlatilag megszüntetné a vétójogot – elemezte a helyzetet Beata Szydło volt minisztereénök, EP-képviselő.
A háború kezdete óta több mint 12,5 millió ukrán menekült lépte át a lengyel határt. Lengyelországban tetőt találtak a fejük felett, biztonságot és békét. Az EU akkor 45 €/fő "kínált" nekünk. Ma az EU 2000 migránssal akar "gazdagítani" bennünket, különben 40 millió eurós bírságot kell fizetnünk. Nevetséges! – kommentálta Bogdan Rzońca, a PiS európai parlamenti képviselője is.
Fotó: Paweł Supernak/PAP