Június 4-én, az ellenzék vezére, Donald Tusk hívására összellenzéki demonstrációra került sor a lengyel fővárosban. A koreográfiájában leginkább a magyar békemenethez hasonló rendezvény célja az ellenzéki tábor mozgósítása volt, és apropóját az orosz befolyást vizsgáló törvény adta – politikai elemzők szerint ugyanakkor kérdés, hogy ezt a politikai tőkét sikerül-e konkrét szavazatokra fordítani.
Az első szabad választások évfordulójára időzített rendezvényt a már említett törvény okozta ellenzéki felháborodás váltotta ki. Az orosz befolyás vizsgálatának hírére a hosszú hónapok óta megosztott ellenzék szinte egyként felsorakozott Donald Tusk mögött. A szervezők és a főváros szerint félmillió, kormánypárti források szerint 150 ezer fő vett részt a meneten. A hol komoly, hol vicces, hol pedig kifejezetten trágár feliratokkal és jelszavakkal menetelő felvonulók többek között azt skandálták az elnöki palota előtt, hogy Duda "ülni fog", és bíróság elé kell idézni őt.
Donald Tusk többek között Lengyelország és népe iránti szeretetéről, valamint a szolidaritás és a demokrácia iránti elkötelezettségéről, valamint a „boldog Lengyelország” eljövetelébe vetett hitéről beszélt. "Ha ellenzitek a hazugságot, a korrupciót, a lopást és a magas árakat, akkor a PiS ellen vagytok." – mondta. „Semmi sem állíthatja meg ezt a hullámot, az óriás felébredt. A győzelemhez vezető első lépés az, hogy megismerd saját erődet."
Morawiecki miniszterelnök úgy kommentálta az eseményt: viccesnek tartja, hogy a politika öreg rókái kormányellenes felvonulást szerveznek, miközben spontán tiltakozásról beszélnek. Magát a felvonulást egyébként a "demokrácia szépségéhez" sorolta, és a "PO és néhány egyéb ellenzéki párt támogatóinak" tüntetéseként írta le. Azzal vádolta Tuskot, hogy a szabadság védelmezőjeként tüntette fel magát, miközben például leverte a bányászok tiltakozását.
Ha Donald Tusk és az egész ellenzék teljes politikai tevékenysége az agresszió növeléséből és újabb sértő jelzők osztogatásávól áll, akkor még ha 100-200 ezren is összegyűlnek, az sem ad semmit. Nem született ott tegnap semmi - értékelte prof. Ryszard Legutko.
Ez lesz a legnehezebb, legbrutálisabb választási csata 1989 után - mert most a legnagyobb a tét (...) A harc a jövőért, hazánk szuverenitásáért, fejlődéséért folyik. Vagy Jarosław Kaczyński tábora és a gazdag, gazdaságilag és katonailag erős, ambiciózus és magabiztos Lengyelország felépítésének iránya uralkodik tovább, vagy visszatér a 2015 előtti helyzet: a lengyel állammal és nemzeti vagyonnal szembeni hanyagsás, az egyszerű emberek lenézése, a külső érdekek kiszolgálása, milliók nyomorúsága – fogalmazta meg az idei választás tétjét Tomasz Poręba EP-képviselő.
Több politikai elemző ugyanakkor rámutatott: a szavazóbázis lelkesítése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindez az októberi választásokon is érezteti majd a hatását. Egy friss, a tüntetéssel egyidőben készült mérés alapján a PiS a szavazatok 36%-ára, a Polgári Koalíció 29,8, a Szymon Hołownia és a Parasztpárt 12,4, a Konföderáció 11,8, a Baloldal pedig 9,5 százaléknyi szavazatra számíthatna a biztos pártválasztók körében.
Andrzej Duda államfő egyébként két nappal a demonstráció előtt módosító csomagot nyújtott be a törvényhez, amely szerint: 1) a bizottságba nem kerülhetnének parlamenti képviselők, kizárólag szakértők, 2) a fellebbezést és a megállapítások szentesítését nem közigazgatási bíróság végezne, valamint 3) törlésre javasolt bizonyos szankciókat, hogy a bizottság inkább csak nyilvánosan kijelenthesse az illetőről, hogy orosz befolyás alatt cselekedett-e, és ezért „nem képvisel szükséges garanciákat a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”.
Borítókép: Paweł Supernak/ PAP