Miután a köztársasági elnök aláírta, kihirdették, és szerdán már életbe is lépett a törvény „a Lengyel Köztársaság belbiztonságára gyakorolt orosz hatások tanulmányozására” létrehozandó Állami Bizottságról, amely a 2007-2022 közötti időszak eseteit vizsgálja majd. A törvény tárgya, hatálya és kihirdetésének ideje is alaposan felkavarta a közvéleményt kül- és belföldön egyaránt.
A törvény szerint a Bizottság kilenc tagból áll majd, akiket a Szejm nevez ki és bocsát el (a tagok névsora az elkövetkező hetekben várható). A testület vizsgálati illetve ügyészi jogkörrel is rendelkezik majd - végső soron akár 10 évre is megfoszthatja az adott személyt a közpénzkezeléssel összefüggő közfeladatok ellátásától, és a vizsgálat eredményét az erkölcsi bizonyítványba is bejegyeztethetik. A grémium bármilyen intézménytől bekérheti az összes dokumentumot, beleértve a bírósági aktákat vagy az érzékeny adatokat is. Minden dokumentuma titkos lesz - bár üléseit és ítéleteit már nyilvánosan fogják megtartani. A Bizottság feloldhatja az előtte tanúskodó tanúkat az állami titoktartás alól, kivéve a gyónási titkot. A Bizottság ítéleteit majd a bíróságok fogják verifikálni és szentesíteni.
Az ellenzék értelmezésében a törvény, amelyet a sajtó túlnyomó része lex Tusknak nevez, több ponton is alkotmányellenes, és politikai fegyverként lesz használatos. Az ellenzéki sajtó azonnali közös listaállítást követel, Donald Tusk pedig – akit potenciálisan súlyosan érinthet az intézkedés - vasárnapra tiltakozó nagygyűlést hirdetett Varsóba.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az "orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény miatt, amely felhasználható a szabad és tisztességes lengyelországi választások megzavarására" - mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője. "Osztjuk a sok megfigyelő által kifejezett aggodalmat, miszerint az orosz befolyás vizsgálatára bizottságot létrehozó törvény felhasználható az ellenzéki politikusok jelöltségének megakadályozására megfelelő törvényes eljárás nélkül", és ezáltal "olyan visszaélésekre ad lehetőséget, amelyekkel befolyásolható lesz a választás legitimitása."
„Nem végeztek alapos jogi elemzést az amerikaiak. A törvény nem teszi lehetővé a jelöltállítások blokkolását a választásokon” – vágott vissza Marcin Przydacz, az Elnöki Hivatal külügyi vezetője, majd hozzátetette: „legfeljebb arról lehet szó, hogy valaki az eljárás és a bírósági ellenőrzés után nem foglalhat el olyan hivatalt, ahol közpénzek felett rendelkeznek”.
Nem egészen értem szövetségeseink reakcióját. Nem tudom, hogy ellenzéki politikusok tévesztették meg őket, vagy a fordítási hibák miatt – vagy csak valaki nem pontosan értelmezte a passzusait – jelentette ki Andrzej Duda egy szerdán megjelent interjújában.
A törvény nem maradt visszhang nélkül az Unióban sem. A lengyel hírügynökség, a PAP beszámolt arról is, hogy az a Bizottságot "nagyon aggasztja" a köznyelvben "Lex Tusk"-nak nevezett rendelkezés. Az Európai Bizottság vizsgálja az ügyet, és amennyiben kétségei merülnek fel, azonnali intézkedni fog – jelezték a brüsszeli illetékesek.
Przemysław Czarnek oktatási miniszter reagált az uniós nyilatkozatokra: kommentárjában leszögezte , hogy a bizottság kinevezése csak a lengyel állam biztonságára gyakorolt orosz befolyás vizsgálatára szorítkozik, és döntő fontossággal bír a demokrácia és a jogállamiság szempontjából Lengyelországban. A hazugságokon alapuló hisztéria arra enged következtetni, hogy az orosz befolyás abszolút gigantikus, az Európai Unióban sőt - ne adj isten - az Egyesült Államokban is - jegyezte meg. „Miért szól ebbe bele az Európai Bizottság, ha már második napja tarta a vita az EP-ben? Csak és kizárólag azért, mert ott erős az orosz befolyás” – tette hozzá.
Kép forrása: Pickpik