Az elmúlt napokat Lengyelországban Varsó és Kijev közötti feszült viszony jellemezte. A volhíniai mészárlás közelgő 80. évfordulója kapcsán erős szavak hangzottak el, amelyeket fokoztak a közelgő Visztula menti parlamenti választásokhoz kapcsolódó érzelmek. 

Ukrajna bocsánatot kér Volhínia miatt? Kemény szavak a politikusoktól

Az éles szóváltás Łukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője  kijelentésével kezdődött, aki az Onet honlapnak adott interjújában azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek bocsánatot kellene kérnie Lengyelországtól az ukrán nacionalisták által az 1940-es években Volhíniában elkövetett népirtásért. Mint Jasina kifejtette, az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot az 1943-as tragikus eseményekért. – "Ezt nem az ukrán állam tette, de Zelenszkij elnöknek, mint Ukrajnának mégis nagyobb felelősséget kellene vállalnia" – magyarázta a külügyminisztérium szóvivője. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit kellene mondania az ukrán elnöknek, kijelentette: "Azt, hogy bocsánatot kérek és kérem, kérjük, hogy bocsássanak meg. Ez a formula nagyon jól működik a lengyel-ukrán kapcsolatok esetében, és még mindig nincs belőle elég". "Elfogadhatatlan és szerencsétlen minden olyan kísérlet, amely az ukrán elnökre vagy Ukrajnára akarja ráerőltetni, hogy mit kell tennünk a közös múlttal kapcsolatban" – reagált  a közösségi médiában  Vaszil Zwarycz, Ukrajna lengyelországi nagykövete az interjúra. "A nagykövet bejegyzése negatív kommentek hullámát váltotta ki, többek között Witold Waszczykowski, a külügyminisztérium korábbi vezetője részéről, aki szerint az ukránok >>nem akarnak gesztusokat tenni Lengyelország felé, és ez probléma<<" – kommentálta a véleménycserét a Rzeczpospolita.

Az ukrán nagykövet a bírálatok hullámára válaszul törölte azt a Twitter-bejegyzést, amelyben elmarasztalta Lengyelországot, és közzétett egy másikat, amelyben magyarázatot adott szavaira. "A (...) bejegyzésem a külügyminisztériumi szóvivő szavaira reagált (...), aki egyenesen rámutatott, hogy mit kell tennie az ukrán elnöknek. A kommunikáció ilyen formáját helytelennek tartom" – hangsúlyozta Zwarycz, hozzátéve, hogy Kijev "nyitott a párbeszédre". A kapcsolatokban azonban továbbra is fennáll a feszültség, és a diplomata szavai valóban számos negatív megjegyzést váltottak ki a publicisták és újságírók, de a lengyel diplomáciai szolgálat képviselői részéről is.  – "Személy szerint nem vagyok híve a Twitter-diplomáciának" - nyilatkozta az elnöki hivatal nemzetközi politikáért felelős vezetője, Marcin Przydacz volt külügyminiszter-helyettes. – Az elmúlt napok egész lengyel-ukrán szóváltása olyan dolog, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Felgyülemlett érzelmek – ez nem volt helyénvaló" – mondta Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes. Varsó ugyanakkor következetesen tagadta, hogy tervezné az ukrán nagykövet kiutasítását.

 A 800 Plusz juttatással kapcsolatos vita

Nem kisebb érzelmeket váltott ki a vita a Jog és Igazságosság kormánya által bevezetett egyik kiemelt szociális juttatás – az úgynevezett 500 Plusz – összegének megemeléséről. A program, amely jelentősen hozzájárult a gyermekes családok anyagi helyzetének javításához, 18 éves korig gyermekenként 500 zloty nevelési támogatást garantál, függetlenül a család jövedelmétől. "Vasárnap (május 14-én - a szerk.) a 'Jog és Igazságosság Programkaptár' című kongresszuson Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke bejelentette, hogy >>az új évtől<< az 500 plusz juttatás 800 pluszra változik" – tudósít a Rzeczpospolita. "Erre válaszul Donald Tusk (a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője – a szerk.) azt javasolta, hogy a kérdést gyorsan és >>közösen<< szavazzák meg a Szejmben. – Elnök úr, ha Ön valóban segíteni akar a lengyel családokon, és nem ilyen választási játékot akar játszani, akkor a Szejmben közösen megtehetjük, hogy a lengyel gyermekeknek nyújtott juttatások felemelése a június 1-jei gyermeknapon, és ne 2024 szilveszterén valósuljon meg. – mondta Tusk Krakkóban, Jarosław Kaczyńskihez szólva". – olvassuk tovább.

– „A >>800 Plusz<< juttatás bejelentése és az ellenzék reakciói azt bizonyítják, hogy a választási kampány éles tavaszi időszakba lépett. Ez az összecsapás megmutatta a hatalmi oldalakat és azt, hogy milyen meglepetéseket tud okozni  Donald Tusk vezette Jog és Igazságosság párt, Szymon Holownia (az ellenzéki Lengyelország 2050 vezetője – a szerk.), Władysław Kosiniak–Kamysz (az ellenzéki Lengyel Néppárt vezetője – a szerk.) és a baloldal tevékenysége". – elemzi a helyzetet Piotr Semka a Do Rzeczy hetilap hasábjain. "Már most látszik, hogy a kampány manőverezésből fog állni. Ki kit mivel fog meglepni. Ki reagál gyorsabban és jobban az ellenfél akcióira. De a hosszabb tervben a kérdés más: melyik narratíva – a kormányé vagy az ellenzéké – reagál jobban a lengyelek jelenlegi félelmeire és aggodalmaira?" – teszi hozzá a publicista. Másrészt egyes újságírók és ellenzéki politikusok óvatosak az 500 Plusz juttatás felemelésének ötletével kapcsolatban, rámutatva az államot terhelő hatalmas költségekre. Mint a Dziennik Gazeta Prawna rámutat, a pénzügyminisztérium már hetek óta dolgozik a stabilizációs kiadási szabály módosításán, amely jövőre magasabb kiadásokat tesz lehetővé; a készülő kiadási szabály módosításai a jelenlegi megoldások korrekcióját jelentenék. Ezzel kaput nyitnak a Jog és Igazságosság párt választási ígéreteinek, köztük a kibővített 500 Plusz programnak az állami költségvetésbe való bekerülése előtt. "Csak a szülői támogatás 500-ról 800 zlotyra történő emelése közel 24-25 milliárd zlotyval többe fog kerülni a költségvetésnek. Ezen felül a gyermekek és a fiatalok, valamint a 65 év felettiek számára ingyenes receptre kapható gyógyszerek 1,5 milliárd zlotyba fognak kerülni. Több százmillió zlotyba kerül viszont az autópályadíj eltörlése a személygépkocsik számára" – sorolják a lap újságírói a kormánypárt további elképzeléseit.–  Ezek a javaslatok nem szerepelnek sem a konvergenciaprogram aktualizált változatában, sem az Európai  Bizottság tegnapi (május 15. – a szerk.) előrejelzésében. Ez azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb hiányunk lesz az EU-ban" – hangsúlyozza Sławomir Dudek, az Államháztartási Intézet elnöke a "DGP"-nek adott interjújában.