Nyilatkozatok sora igyekszik tisztázni a magyar álláspontot azután, hogy frissen kinevezett vezérkari főnök, Böröndi Gábor első médiaszereplése alkalmával megengedhetetlen mondatokat fogalmazott meg a II. világháború értelmezéséről.
„Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg - ha fogalmazhatok így - időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.” – mondta az M1 műsorában az altábornagy, amely több súlyos problémát is felvet. (a videón az inkriminált rész a 4. perctől látható)
Ezekre elsőként Sebastian Kęciek lengyel nagykövet hívta fel a figyelmet nyílt levelében: Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját "lokális háborúnak" nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal. (…)
Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről. Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését. Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak.
(…)Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni.
A levél teljes szövege itt olvasható
Novák Katalin államfő szintén reagált:
Fotó: twitter
„A hadsereg parancsnokaként és Magyaroroszág elnökeként tisztában vagyok vele, hogy a vezérkari főnöknek számos feladata van, például szembenézni az ukrajnai háború veszélyeivel és modernizálni a hadsereget. A történelmi vitákat és értelmezéseket pedig jobb, ha a történészekre hagyjuk” – írta Novák Katalin csütörtökön angolul a Twitteren.
A varsói magyar nagykövet, Kovács Orsolya Zsuzsanna lengyelül tette közzé állásfoglalását.
„A magyar kormány álláspontja világos: Lengyelország áldozat és károsult fél volt a II. világháború idején, amelyet Németország megtámadott és felosztották a nácik és a kommunisták, Németország és a Szovjetunió. Lengyelország a II. világháború legnagyibb áldozata”.
Az ügy a kormányinfón is előkerült, ahol sajtó képviselői kérdezték Gulyás Gergelyt, azután, hogy a tiltakozások mellett az ellenzék a vezérkari főnök lemondását követelte. A kancelláriaminiszter szerint a magyar kormány álláspontja: Lengyelország elszenvedője és áldozata volt a második világháborúnak. A vezérkari főnöknek nem kell lemondania a miniszter szerint, mivel a második világháború megítélése nem tartozik a feladatkörébe, a működését a feladatkörébe tartozó területeken kifejtett tevékenysége alapján ítélik meg.
Pénteken végül találkozó zajlott Sebastian Kęciek nagykövet és a vezérkari főnök között, amelyen az alábbi nyilatkozatot fogadták el.
A megbeszélés során megerősítették a nagy múltú magyar–lengyel kapcsolatok és a szolidaritás kiemelkedő jelentőségét, továbbá aláhúzták a közös szövetségbe tartozás és ennek margóján megfogalmazott célok és az együttműködés fontosságát.
Kęciek nagykövet nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a náci Németország és a Szovjetunió 1939-ben Lengyelország ellen irányuló, provokálatlan agressziójának áldozatául eső lengyel társadalmat érintő kijelentés nem volt helyénvaló.
Böröndi altábornagy világossá tette, hogy nem állt szándékában megkérdőjelezni azt, hogy Lengyelország a legfőbb áldozata és elszenvedője volt a II. világháborúnak. A Honvéd Vezérkar főnöke továbbra is prioritásként kezeli a NATO-n belüli együttműködés fejlesztését, valamint kifejezte a Lengyelországgal való kapcsolatok építése iránti elkötelezettségét.
A látogatást a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás, az egyetértő együttműködés és a közös prioritások erős kötelékének gondolatával zárták a felek.