Lengyelország létrehozza "Európa legerősebb szárazföldi hadseregét" – magyarázza a védelmi minisztérium vezetője, Mariusz Błaszczak, rámutatva a Varsót fenyegető fő veszélyekre. A demográfia azonban a lengyel hatóságok ambiciózus terveinek útjában állhat, mivel a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint egyre kevesebb lengyel születik.
"Ez lesz Európa legerősebb szárazföldi hadserege"
A "Sieci" hetilap hasábjain Mariusz Blaszczak ugyanakkor azt bizonygatja, hogy bár Varsó nagy mennyiségű felszerelést adott Kijevnek, a lengyel hadsereget nem "fegyverezték le". – Támogattuk Ukrajnát, de nem a lengyel hadsereg gyengítésével, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon komolyan megerősítettük azt. A hiányosságokat korszerűbb berendezésekkel pótoljuk – magyarázza a miniszter. Mint a politikus az interjúban megemlíti, csak az elmúlt évben – a Szöullal kötött megállapodásoknak köszönhetően – a kormány és Andrzej Duda elnök harckocsikat, haubikokat és repülőgépeket szerzett be a lengyel hadsereg számára. – Ezek a felszerelések már megérkeztek, a katonák már gyakorolnak rajtuk. A lengyel gyakorlóterek már fel vannak szerelve K2 harckocsikkal, haubikokkal, és az év végére rendelkezésre állnak az első FA–50-es repülőgépek. Ezek a berendezések a legmodernebbek, amerikai szakemberek is tervezték, kompatibilisek az amerikai gyártással, és a mi terepviszonyainkhoz igazodnak, mivel Dél-Koreában is hasonlóak vannak – számolt be a védelmi minisztérium vezetője. Az interjúban Błaszczak azonban elismeri, hogy a jelenlegi demográfiai helyzet és a munkaerőpiacon tapasztalható nagy verseny miatt nem könnyű növelni a lengyel hadsereg létszámát. – De megoldjuk. Nagyon bíztatónak tartom a "Legyél a Köztársaság katonája" kampányunk (egy könnyített katonai toborzási program – a szerk.) hatásait. Nagyszerű emberek jönnek, akiket hazafias indítékok vezérelnek – hangsúlyozza a politikus, aki az interjúban kiemeli, hogy célja egy olyan hadsereg létrehozása, amely "elrettent minden potenciális agresszort". – Hogy egy darab lengyel földet se foglaljanak el, hogy egyetlen város se váljon "tisztogatás" áldozatává. Olyan, amely szükség esetén hatékonyan harcol, mert ha nem védjük meg magunkat, senki sem fog nagyobb mértékű segítséget nyújtani. Egy olyan hadsereg, amely a világ legerősebb hadseregétől, azaz az Egyesült Államoktól tanul – sorolja tovább Blaszczak. – Ez lesz Európa legerősebb, számos modern fegyverrel felszerelt szárazföldi hadserege. A NATO-ban, a világtörténelem legerősebb katonai szövetségében aktív hadsereg, amely lengyel földön, erős amerikai komponenssel működik együtt. További kapcsolódó beruházásokat hajtunk végre – hangsúlyozza a védelmi minisztérium vezetője. A minisztérium néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy tavaly rekordszámú, 13 742 katona lépett be a lengyel hadseregbe. Ez rekordot jelent a kötelező katonai szolgálat eltörlése óta.
Fogynak a lengyelek
A nemzetvédelmi miniszterhez hasonlóan azonban a média is rámutat arra, hogy Lengyelország jelenleg súlyos demográfiai válsággal küzd. "A második világháború óta először fordult elő, hogy kevesebb mint 300 000 lengyel gyermek született a Visztula mentén". – figyelmeztet címlapján a Dziennik Gazeta Prawna. "Ez még rosszabb forgatókönyv, mint a Központi Statisztikai Hivatal pesszimista előrejelzései" – hangsúlyozzák az újságírók. A Központi Statisztikai Hivatal múlt heti jelentése szerint ugyanis 2022-ben 305 000 újszülött született Lengyelországban, közülük 14 500 külföldi gyermeke. "A háború kitörése és a migráció miatt a külföldi születések száma 60 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szakértők szerint azonban ez még mindig nem fogja megmenteni a demográfiánkat" – olvashatjuk. Ahogy ugyanis Piotr Szukalski, a Łódźi Egyetem professzora rámutat, a külföldi születések száma még mindig alacsony, és ráadásul nem világos, hogy ezek a gyermekek Lengyelországban maradnak-e. Különösen, mivel túlsúlyban vannak az ukrán gyermekek, akiknek szülei a konfliktus befejezése után visszatérhetnek az országba. A KSH adataira hivatkozva Grzegorz Siemionczyk a Rzeczpospolita című lapban azt is hangsúlyozza, hogy a demográfiai válság miatt a nyugdíjkorhatárt meg kell emelni, "különben a nyugdíjasokra szegénység vár". "Ha a minimális nyugdíjkorhatár a mai szinten marad (nők esetében 60, férfiak esetében 65 év), néhány évtized múlva a legtöbb nyugdíjas legfeljebb a minimális ellátásra számíthat" – mutat rá az újságíró. "De a minimális ellátás terjedése elsősorban maguknak a nyugdíjasoknak jelent majd problémát, nem pedig a költségvetésnek. Ez a kihívás leginkább a nőket érinti. Ezért a felmérésben részt vevő 42 közgazdász 95 százaléka, akik részt vettek a >>Rzeczpospolita<< felmérésében a nyugdíjkorhatárról, úgy véli, hogy annak mindkét nem számára azonosnak kell lennie" – olvashatjuk tovább. Ahogy Marek Góra professzor, a Varsói Közgazdasági Főiskola professzora elmagyarázza, a nők alacsonyabb nyugdíjkorhatára nemcsak anakronizmus, hanem mindenekelőtt az ő érdekeik ellen hat. – Egyre inkább felismerik, hogy ez a nők alacsony nyugdíjához vezet. Azt ritkábban ismerik fel, hogy ez a férfiakhoz képest rövidebb karrierlehetőségeik miatt korlátozza lehetőségeiket a munkával töltött életük későbbi szakaszában – teszi hozzá a közgazdász.