A 2023-as év vége azoknak a tárgyalásoknak a jegyében telik,  amelyek eredményeként Lengyelország pénzt kap az EU Újjáépítési Alapjából. Az új év hajnalán a média azt elemzi, hogy mi vár ránk a következő hónapokban, miközben a politikusok a kormánytáborban – hasonlóan mint Magyarországon  – a Nemzeti Újjáépítési Terv pénzének kifizetéséért küzdenek.  

Mi vár ránk 2023-ban?

Az év végén hagyományosan azt vizsgálják a közvéleménykutatók hogy a lengyelek mit várnak a következő időszakban. Az RMF FM hírszolgálat és a Dziennik Gazeta Prawna napilap számára készített széles körű felmérésben a válaszadók egyértelműen jelezték, hogy mitől tartanak a legjobban. A legnagyobb félelmet az jelenti, ami Ukrajnával történt, vagyis a hadi cselekmények eszkalálódása  – ezt a választ a megkérdezettek 45,4 százaléka jelölte meg.

Az infláció növekedésével kapcsolatos aggodalmak (25,9 százalék) és a "politikai viták" szintén a leggyakrabban választott válaszok között szerepeltek – 13 százalék – ami a választási időszakban indokolt (a lengyel parlamenti választások 2023 őszén lesznek).  – A kampány de facto már zajlik, így könnyű következtetéseket levonni. Rendkívül brutális lesz, különösen az ellenzék részéről. Minél nagyobb az esélye a PiS győzelmének, annál erősebb érzelmekkel fogunk találkozni  – kommentálja a Do Rzeczy hasábjain Józef Orzeł  filozófus és volt parlamenti képviselő.

A szakértők a lengyelek 2023-as valóságát előre jelezve azonban a "gazdasági paradoxonok évéről" beszélnek.  A Rzeczpospolita elemzésében olvashatjuk, hogy – a lengyelek félelmeivel összhangban –  2023-ban is a magas infláció marad hazánkban a  legnagyobb gazdasági probléma. "A közgazdászok is a GDP stagnálására számítanak, de ez csak látszólagos jelenség lesz. – Paradox módon 2023 valószínűleg a gazdasági fellendülés éve lesz" – véli Piotr Kalisz, a Citi Handlowy bank vezető közgazdásza. Paradox módon, mert első ránézésre 2023 az elmúlt három évtized egyik leggyengébb éve lesz." – olvashatjuk. A közgazdászok szerint az infláció várhatóan jövő év februárjában kezd csökkenni, de a csökkenés üteme bizonytalan. A lengyelek számára döntő fontosságú, hogy a szakértők mindenekelőtt "az élelmiszerárak emelkedésének megszűnését" várják. – Tekintettel a magas referenciaérték bázisra és arra a tényre, hogy az élelmiszeripari nyersanyagok világpiaci ára stabilizálódik, sőt csökken. Az olajárak esetében meglehetősen lapos pályát feltételezünk, ami azt jelenti, hogy éves dinamikájuk csökkenő lesz. Ugyanez igaz az energiaárak dinamikájára is" – magyarázza Jakub Borowski, a Credit Agricole Bank Poland vezető közgazdásza a Rzeczpospolitának adott interjújában. A Rzeczpospolita arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2023-as költségvetésben nem szerepelnek az energiapajzsra vonatkozó rendelkezések – a költségvetés nem rendelkezik olyan intézkedésekről, mint például az infláció elleni pajzs –, noha a kormány már bejelentette, hogy jövőre meghosszabbítja az élelmiszerek nulla áfáját. Ugyanez vonatkozik a 14. nyugdíj kifizetésére is. "Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2023 választási év, és >>ajándékokra<< lehet számítani a vezetéstől" – olvashatjuk.

Feszült kapcsolatok Brüsszellel. Lengyelország harcol a Nemzeti Újjáépítési Tervért

Az év végén a Lengyelország és az Európai Unió közötti kapcsolatok is intenzívebbé váltak, ez pontosabban a Brüsszel által a "jogállamisággal" kapcsolatban Varsóra gyakorolt nyomás és az Európai Bizottságnak a lengyel igazságszolgáltatásba való beavatkozási kísérletei miatt kialakult vita. Mert bár Lengyelország egymás után éri el a "mérföldköveket", még mindig nem tudni, hogy mikor érkeznek hozzánk az uniós források. Ez a vita már hónapok óta húzódik. Az elmúlt hetekben több találkozóra is sor került Szymon Szynkowski vel Sęk európai ügyekért felelős miniszter és Vera Jourova, az Európai Bizottság helyettes vezetője között, amelyek eredményeként december közepén benyújtották a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény parlamenti módosító javaslatát.  A projektet (...) az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy megfelel az úgynevezett "igazságügyi mérföldköveknek", így elfogadása a Nemzeti Újjáépítési Terv  forrásainak megszerzéséhez vezető utat jelenti, ugyanakkor az értékelések és észrevételek alapját is képezi. Ez egy normális konzultációs folyamat, semmi rendkívüli nem történik. – kommentálja a DGP-ben folytatott beszélgetésben Szynkowski vel Sęk. Jelenleg konzultációk folynak a tervezetről a kormányzó táboron belül, valamint tárgyalásokra kerül sor az ellenzékkel és Andrzej Duda elnökkel, aki határozottan kifejezte kételyeit a módosítás azon rendelkezéseivel kapcsolatban, amelyek sértik az ő előjogait vagy az alkotmányt.

 – Úgy vélem, hogy nemcsak lehetőség, hanem az egész politikai osztály nagy felelőssége is, hogy olyan megoldást fogadjunk el, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tavasszal a Nemzeti Újjáépítési Tervből forrásokat kapjunk" – hangsúlyozza Szynkowski vel Sęk miniszter, kiemelve, hogy "az elmúlt két hónapban elért haladás ígéretes, bár természetesen még hosszú út áll előttünk". A kormánypárt elnöke, Jarosław Kaczyński is beszélt a Gazeta Polska oldalain a projektet övező kételyekről. –  Ez a kérdés komoly viták tárgya Lengyelországban (...) A törvény (a Legfelsőbb Bíróságról – a szerk.) életbe lépése valószínűleg, de nem biztosan (az úgynevezett mérföldkövek – a szerk.) teljesítésének minősülne, de a hatásai Lengyelországban rendkívül rombolóak lehetnek – magyarázta a Jog és Igazságosság elnöke. – Nemcsak az igazságszolgáltatásra, hanem az egész államapparátusra nézve is, és árthat Lengyelországnak abban a tekintetben, hogy a 2021–2027-es költségvetési perspektívából igénybe vegye a  fő alapokat. – hangsúlyozta Kaczyński. Az interjú további részében a politikus kitért a bírói kinevezések aláásásának lehetőségére. – Ugyanezeknek a kételyeknek adott hangot Andrzej Duda elnök is, ezért ez a törvény pontosításra és további konzultációkra szorul – mondta a politikus.