Lassan itt van a nyakunkon a Karácsony. Az ember ilyenkor kétségbeesetten keresi az ajándékötleteket szerettei számára. Mi a Wacław Felczak Intézetnél mi mást is javasolhatnánk magyar honfitársainknak, mint hogy vegyenek lengyel könyveket – magyarul. Jelen cikkünkben 13, az elmúlt két évben magyar nyelven is megjelent lengyel művet szeretnénk ajánlani Önöknek.
Witold Szablowski lengyel író és újságíró könyve öt diktátor asztalához ültet le bennünket – de ezúttal nem ám az irodai, a térkép- vagy éppen a tárgyalóasztalukhoz, hanem bizony az ebédlőihez, hogy aztán áttekintve az iraki Szaddám Huszein, az ugandai Idi Amin, az albán Enver Hoxha, a kubai Fidel Castro és a kambodzsai Pol Pot étlapját, velük együtt csámcsogva és szürcsölve, a szakácsaikkal diskurálva fedezzük fel életük e kevésbé ismert oldalait. Gasztronómia és diktatúra ilyen sajátos összhangot talán még egy könyvben sem alkotott, így nagy szeretettel ajánljuk a történelmi (és jelenkori) ínyenceknek a karácsonyi családi étkezések mellé.
A 18. század közepén Délkelet-Lengyelországban felbukkant egy fiatal, jóképű, karizmatikus zsidó, Jakub Frank. A Török Birodalom egyik városából, Szmirnából érkezett jövevény tanításai gyorsan megosztják a helyi zsidó közösséget. Egyesek eretneket látnak benne, mások megváltót - hamarosan elkötelezett híveket gyűjt maga köré, s arra jut, hogy a kereszténység (formális) felvételén keresztül vezet az út az üdvösséghez. Zsidó eretnekmozgalmában ezért katolikus egyházi vezetők és főnemesek is meglátják a fantáziát: Lengyelországé lehet a zsidók tömeges megtérítésének érdeme. Tokarczuk komoly előtanulmányok után, hét évig írta számára Nobel-díjat hozó nagyregényét, melynek szereplői egytől egyig történelmi figurák.
Andrzej Nowak történész és közéleti publicista az orosz-ukrán konfliktus megértése szempontjából is releváns témához nyúl: megpróbálja felvázolni az orosz neoimperializmus miben létét, eredetét, előképet és legfontosabb összefüggéseit. Nowak meggyőző érvekkel alátámasztva, elvi éllel mutat rá művében, hogy a jelenlegi orosz imperializmus erős civilizációs küldetéstudattal párosul, belpolitikai alapja pedig a szilárd paternalista állam és a totalitárius politikai berendezkedés. Jó szívvel ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék megérteni a mai orosz állam bel- és külpolitikájának mozgatórugóit.
Szent II. János Pál pápa karaktere igen népszerű Lengyelországban – a lengyel településeken bandukolva mindenfelé az őt ábrázoló festményekbe, szobrokba, neki állított emlékművekbe botlunk. Rengeteg könyvet, tanulmányt is írtak életéről. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést: lehet-e még róla valami újat mondani? Úgy néz ki igen, hiszen Jolanta Sosnowska lírai elbeszélésbe ágyazva közelről mutatja be azokat a helyszíneket és személyeket, amelyekkel és akikkel a pápa kapcsolatba került, ábrázolja, értelmezi munkásságának történelmi kontextusát, elemzi a szentatya zarándokútjain fölkeresett országok társadalmi és politikai helyzetét, kitér a Krisztusba vetett hit megvallásából fakadó nehézségekre és veszélyekre a világ különböző régióiban, végül pedig a pápa Lengyelország iránt érzett mély hazaszeretetétnek legszebb megnyilvánulásaiba is betekintést enged.
Józef Mackiewicz a 20. század egyik legjelentősebb lengyel írója volt, aki több művében is behatóan foglalkozott a kommunista Szovjetunió bűneivel. A Vatikán a vörös csillag árnyékában című könyvében a római katolikus egyház és a kommunizmus egymáshoz való viszonyát vizsgálja a második vatikáni zsinat utáni időkben. Elemzésében arra próbál rámutatni, hogy a vatikáni politika a kommunista ideológia és politikai terjeszkedés elől kénytelen volt meghátrálni az 1960-as évek végén.
A lengyel és a német identitás problémáiról több könyvet is író Magdalena Parys A mágus című regényében egy Berlinben élő lengyel újságírónőnek, Dagmarának a múlttal történő szembenézését mutatja be. Dagmara gyerekkorában elvesztette apját, aki a Szolidaritás tanácsadójaként tevékenykedő aktív ellenzéki volt és emiatt a kelet-német Stasi meggyilkolta Bulgáriában. A Stasi és a német kommunista párt egykori tagjai hosszú évekkel a rendszerváltás után Németországban újra hatalomra törnek, ugyanolyan gátlástalanul, mint régen és ez felébreszti Dagmarában az apja halála után rátörő, de az azóta eltelt időben is kissé alábbhagyó lelki gyötrelmeket. A tragédia tehát megismétlődik, de ezt csak akkor érthetjük meg, ha visszatérünk a múltba, és feltárjuk a titkokat.
Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költő lírájában az emberi, a természeti valóság töredékei közül ironikus pontossággal sejlik át a történelmi és biológiai kontextus. Szymborska érzékien írja verssé a világot, fanyar humorával fűszerezi, akárha herbateával ücsörögnénk az asztalkájánál: mesél kegyetlenségről vagy boldogtalanságról, és egy pillanatra elhallgatunk. Egy csendes, az ember elméjét új gondolatokra megnyitó téli estén tehát nincs is talán jobb olvasmány A növények hallgatása című verseskötetnél.
Ha már Karácsony, akkor a gyerekes családoknak is ajánljunk valamit – mondjuk Magdalena Zarębska Mese a Visztuláról című könyvét, amely amellett, hogy roppant szórakoztató, egyben tanítja is a kisgyerekeket, főleg történelemre és földrajzra, hiszen a mese köntösébe burkolva mutatja be Lengyelország leghosszabb folyóját, a Visztulát és annak útját a születésétől kezdve, egészen a Balti-tengerig.
Grzegorz Górny író és tudósító, valamint Janusz Rosikoń fotóművész közös könyvükben az eucharisztikus csodák nyomába erednek. Hét eseményt vizsgálnak meg történészek, teológusok és természettudósok segítségével, miközben kutatásaik eredményeit több tucat egyedülálló fotóval teszik az olvasók számára még színesebbé.
Bronka Nowicka szokatlan módot választott arra, hogy bemutassa a lengyel falusi életet és a közelmúlt történelmét: egy család négy generációján és az ő mindennapi használati tárgyaikon (például egy fésűn, egy teáskannán, a cipőkön, a gombokon, egy tükrön) vagy éppen a környezetükben megtalálható egyéb dolgokon (pl.: a köveken) keresztül, 48 rövid történetbe szőve láttatja velünk ezt a világot és a korszakot. A lengyel vidék szerelmeseinek és az ötletes írói megközelítéseket kedvelőknek nagyon ajánljuk ezt a művet.
Testvérintézetünk, a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával jelent meg magyarul Józef Mackiewicz Bevesszük Varsót című műve, mely az 1919 és 1921 közötti lengyel-szovjet háború és benne az ún. „Visztulai csoda” történetét mutatja be. A hadtörténelem iránt érdeklődők számára kötelező mű.
Świetlicki Tizenhárom című regénye tele van rejtélyekkel és szaftos társadalom kritikával. Az író Krakkó belvárosába kalauzol minket, ahol egy egykori népszerű gyerekszínész, a mindenki által mesterként ismert öregedő piás számára hosszú önpusztító évek után felcsillan a remény: egy varsói médiaügynökség óriási összeget kínál emlékiratai megírásáért. A hírnevét és méltóságát az előző rendszerben felejtő mester legszívesebben csak kikérné a következő vodkáját, és felvenné a zsíros tiszteletdíjat, ha lehetséges volna. Azonban a krakkói kocsmák és sikátorok, valamint a média és a politika korrupció, karrierizmus, pénzéhség és a hedonizmus által uralt világában, ahol egyesek még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, ez korántsem egyszerű.
Anna Krzton képregénye egyszerű, személyes, önéletrajzi ihletésű történet. Barátságról, kapcsolatokról, családi problémákról, depresszióról. Három barátnő, Iga, Aisa és Ania történetét követheti az olvasó a kamaszkori közös felfedezések örömétől kezdve, az iskola és munka életképein keresztül a jelenig. Megrendítő őszinteséggel mutatja be a szereplők életét felforgató mélypontokat, hogyan küzdenek meg saját démonaikkal, és hogyan kell a barátok után nyúlni, ha szükségük van rá. A magyar olvasók előtt javarészt ismeretlen lengyel képregényvilággal való ismerkedésre és kamaszkori olvasmánynak is kiváló a mű.
Újhelyi János Ábel