Az elmúlt több mint egy évtized magyarországi történéseit összegző „Hajrá. Magyarország 2010-2022" című könyv bemutatójára április 21-én került sor a Felczak Intézetben, Barthel-Rúzsa Zsolt a Századvég Alapítvány alelnöke, Faragó Csaba külügyi igazgató valamint Andrzej Klarkowski szociológus, politikai tanácsadó részvételével.

A bemutatott könyv célja, hogy a lengyelországi olvasók számára egy átfogó képet adjon Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális eseményeiről, és, hogy egyfajta kontextust teremtsen a jelen történéseihez, tisztázzon számos félreértést tények és kutatások felhasználásával.

A beszélgetés kezdetén a résztvevők megismerhették a Századvég Alapítvány történetét és jelentőségét, egészen a kezdetektől, mikor még csak Századvég folyóiratként volt ismert, viszont már akkor is rendszerváltás korabeli politikai élet meghatározó részeként volt jelen. Barthel-Rúzsa Zsolt azt is megemlítette, hogy az alapítvány Európa szinten is egyedülálló munkát folytat, a határokon kívül is végeznek kutatásokat, amikben akár 30 ezer résztvevőt is megkérdeznek.

Később érintve lettek a kiadványban is megjelenő témák, a nemzeti érdekek előtérbe helyezése az uniós politikában, valamint a nemzeti értékek védelme, ami mint egy közös pont van jelen Magyarország és Lengyelország kapcsolatában. Ez a politikai irányzat ráadásul kivetíthető a Visegrádi 4-ekre is és megemlítették a résztvevők, hogy habár a V4-ek közt sok a közös, ellentétek is akadnak, de az adja ennek a csoportosulásnak az erejét, hogy a tagországok ezeket az ellentéteket megbeszélik és elfogadják.

Andrzej Klarkowski következő kérdése a gazdasági helyzetre, azon belül is a magyarországi keresetek témájára fókuszált. A válaszból kiderült, hogy a magyar kormány célja egy munkaalapú társadalom létrehozása és manapság aki szeretne munkát az talál is; munkanélküliség helyett inkább munkaerőhiány jellemzi Magyarországot. A nemek közti bérkülönbségekre reagálva pedig a résztvevők megtudhatták, hogy a nők helyzete is folyamatosan javul bérek tekintetében, amin a kormány családtámogatási politikája is jelentősen segít, valamint azt is, hogy sokszor a bérek emelése helyett különböző támogatásokkal, adókedvezményekkel próbálják növelni az életszínvonalat Magyarországon.

A beszélgetés végén természetesen szóba került az aktuálpolitikai helyzet is, több résztvevő az ukrán orosz háborúval kapcsolatos kérdést tett fel a beszélgető feleknek, akik válaszukkal rávilágítottak arra, ami a könyvnek is a célja: hogy tisztázzon számos félreértést, valamint bővebb információt szolgáltasson bizonyos témákról. Barthel-Rúzsa Zsolt megnyugtatta a résztvevőket, hogy a hírekkel ellentétben Magyarország is mélységesen elítéli a háborút és, hogy az ország minden egyes szankciót támogat az Európai Unióval egyetemben.

Ezek után még rávilágított arra a tévhitre is, hogy csak Magyarország folytatna gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal vagy Kínával, elmondta, hogy ez egy az egész Uniót érintő ’probléma’, ráadásul sok más ország még komolyabb gazdasági kapcsolatban az említett országokkal mint a magyarok. Végezetül még a Visegrádi Négyek jövőjéről is szó esett, ahol a magyar felek elmondták bizakodva tekintenek a jövőbe, és tudják most is hogy különböző nemzeti sérelmeket nem a széthúzásra kell használni, hanem a közös építkezésre.

Béres Dávid