A VII. Európai Önkormányzati Kongresszuson, aprilis 11-12-én Lengyelország önkormányzatai, az állami közigazgatás, és az üzleti szféra képviselői vitatkoztak az önkormányzatok előtt álló kihívásokról, és a jövő legfontosabb kihívásaival kapcsolatban.

A közelmúltban bekövetkezett – világjárványokkal és menekültekkel kapcsolatos – válságokat nehéz lett volna előre látni. A városoknak azonban fel kell készülniük az ilyen helyzetekre, majd a lehető legjobb módon kell reagálniuk a közös érdek és a helyi közösségek érdekében.

Az elmúlt években a lengyel városokat két nehéz tapasztalat sújtotta: egy világjárvány és egy menekültáradat. Ehhez rugalmas fellépésekre van szükség – hangsúlyozták az első vita résztvevői.

- A reziliencia a rugalmasság egy speciális típusát jelenti, amely lehetővé teszi, hogy minden sokk után visszatérjen a kiinduló helyzethez, bár gyakran más formában, mint a válság előtt. A városi reziliencia koncepciója a város azon képességére vonatkozik, hogy képes-e kezelni a változásokat és az olyan pusztító eseményeket, mint a természeti katasztrófák, demográfiai és migrációs válságok, gazdasági problémák – határozta meg Rakuć-Kochaniak Izabela, a Veolia Polska Alapítvány elnöke a kiinduló fogalmakat a konferencia nyitóbeszélgetésén.

Az elmúlt években a lengyel városokat két nehéz élmény sújtotta – egy világjárvány és az ukrajnai háború okozta menekültáradat. – Ezek a válságok gyors és rugalmas fellépést követelnek meg a városoktól – hangsúlyozta Dorota Zawadzka-Stępniak, a Lewiatan Konföderáció Energiaügyi és Klímaváltozási Főosztályának igazgatója, aki a beszélgetést vezette. A válság tapasztalatainak felhasználását hangsúlyozta a vita bevezetőjében Urszula Pasławska parlamenti képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke is. – Ez az idő kihívás az önkormányzatok számára, hogyan találjanak vezetőket egy új civil társadalom kialakításához – kérte.

 

Mit változtatott a járvány

A felszólalók ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a városok nincsenek felkészülve a koronavírus okozta válságra. – Évekig azt hittem, hogy a válságkezelési tervek a valóságon alapulnak – emlékezett vissza a Słupska Krystyna Danilecka-Wojewódzka elnöke. Amit azonban semmilyen terv nem látott előre, a járvány. "Nagyon nehéz de ugyanakkor tanulságos élmény volt számunkra" - mondta.

A járvány, ahogy a vitázók hangsúlyozták, bizonyos értelemben felkészítette a városokat egy újabb válságra - az ukrajnai háború miatt indult menekültáradatra. Az önkormányzatok már így is gyorsan és rugalmasan tudtak reagálni. – A járvány idején sikerült egyfajta előrejelzést építeni az eseményekre, mert egy válság idején nem késhetünk el – mondta Michał Domaradzki, Varsó Biztonsági és Válságkezelési Irodájának igazgatója. - A háború kitörése után rögtön tudtunk lépni. Az első menekülteket február 27-én fogadtuk be. Az önkormányzat jól vizsgázott.

 

A jelenkor kihívásai

Hogyan támogathatják az önkormányzatok válságellenes akciói a magánvállalkozásokat? – Gyorsan kell reagálnunk a város igényeire – mondta Dalida Gepfert, a Veolia Energia Poznań SA igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója. - Fűtést és energiát biztosítottunk a menekülteknek szánt épületek számára. A Covid-19 esetében kicsit más volt a helyzet, mozgásban kell lennünk, ezért vannak készenléti terveink a betegség esetére.

Képesek vagyunk-e tehát önkormányzati dimenzióban is előrevetíteni a lehetséges válságokat? - Igen - válaszolta Kacper Nosarzewski, a 4CF partnere. - Számolni kell a különféle fenyegetésekkel, beleértve az egzotikusakat is. Tehát melyek ma a legkomolyabb kihívások? - Ésszerű menekült-asszimilációs programot kell készíteni - kérte Krystyna Danilecka-Wojewódzka. – Úgy, hogy elkerüljék a konfliktusokat - tette hozzá. A vita résztvevői rámutattak egy másik súlyos válságra is, amely nem fenyeget bennünket, hanem már most is zajlik, és következményei katasztrofálisak lehetnek: a klímaváltozásra. - El kell távolodnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a keleti eseményeknek fel kell gyorsítaniuk ezt a folyamatot. Cégem intenzíven készül erre – jelentette ki Dalida Gepfert. – Az önkormányzatok szintjén vannak energetikai lehetőségek, de aggaszt az országos politika, ami megkérdőjelezi a széntől való elszakadást – mutatott rá Krystyna Danilecka-Wojewódzka. – Nem félünk a merész döntésektől, egyre tisztábbá kell tennünk a levegőt – mondta Michał Domaradzki.

– Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az önkormányzatoknak a helyi közösséget kell szolgálniuk. És ezeknek a megoldásoknak mindenekelőtt e közösséget kell szolgálják - tette hozzá Kacper Nosarzewski.

Közlekedési igazságosság minden lengyel számára

Ahhoz, hogy Lengyelország minden lakosa hozzáférhessen a tömegközlekedéshez, nem elegendőek az infrastrukturális beruházások. A gyakoriság és az árpolitika is számít. A közlekedés legyen megbízható, kényelmes és környezetbarát – értettek egyet a vita résztvevői.

– A PiS-kormány a fejlődés motorjaként kezeli az infrastrukturális beruházásokat – hangsúlyozta Adamczyk Ádám infrastrukturális miniszter a „Közúti és vasúti közlekedés fejlesztése” című kormányprogramok ismertetésekor.

Mint hangsúlyozta, minden járásban megvalósul ez a fajta beruházás, hogy minden lengyel a lakóhelyéről bejárhasson munkába, iskolába, egészségügyi intézménybe stb.

Adamczyk miniszter a kormány által végrehajtott legfontosabb programokat említette. Kezdve a stratégiai és nemzetközi jelentőségű útvonalak beruházásaitól (például a Via Carpatia), a gyorsforgalmi útfejlesztési programon keresztül (amely a nyomvonal mentén elhelyezkedő önkormányzatoknak több előnyt biztosít, mint az autópályákat), a Helyi Közútfejlesztési Kormányalapig. Ez utóbbi az önkormányzatok hozzájárulásával együtt mintegy 70 milliárd PLN értékű projektet jelent majd egy évtizeden belül.

A vasutak területén is nagy beruházások valósulnak meg. Többek között megy pályaudvarok, pályahálózatok építésére, korszerűsítésére (nagyobb sebességhez igazítására) vagy kapcsolatok helyreállítására.

Adamczyk miniszter arról tájékoztatott, hogy 5 milliárd zlotyra emelik a helyi önkormányzatok támogatásának értékét a „Vasút+” program keretében. Folytatódik az buszvonalak fejlesztését célzó program is.

- Az infrastrukturális beruházások azonban nem elegendőek a közlekedési igazságosság eléréséhez - kommentálta a témával kapcsolatos vitát Michał Wolański, a Varsói Közgazdasági Főiskola munkatársa. – Az emberek mobilitását javító koherens rendszert kell kialakítani – hangsúlyozta. Mint rámutatott, manapság inkább igazságtalanságról lehet beszélni, például amikor a különféle tömegközlekedési szolgáltatások árairól van szó (például a nagyvárosi tömegközlekedési jegyek, illetve a rövid távú buszjáratok esetében). És akkor is, ha a tömegközlekedés elérhetőségéről és gyakoriságáról van szó. - Menetrendekről, árpolitikáról, különféle közlekedési módokhoz egy jegyről, stb. beszélünk. Ezt nem oldja meg egy újabb útépítés - jegyezte meg Wolański.

Mateusz Handel, Mikołów alpolgármestere viszont azt hangsúlyozta, hogy a város közlekedéspolitikájának legfontosabb célja, hogy a lakosságot a tömegközlekedés használatára ösztönözze. - Ennek elérése érdekében a szállítás legyen megbízható, megfelelő gyakorisággal, kényelmes és környezetbarát. A gazdasági szempontot is figyelembe kell venni – jegyezte meg Handel.

Mikołówban, a sziléziai metropolisz részeként a közös, összehangolt kommunikáció bevezetése és sok változás után ez lassan sikerül is. A polgármester azonban elismeri, hogy ez jelentős ráfordítást és beruházást igényel, például a vasút bevonása a városi közlekedésbe.