Back to top
redakcja2 küldte be 31.12.2021 időpontban
Szilveszterkor lengyel pezsgőt? Ez már nem science fiction!
Kuchnia

Az elmúlt években reneszánszát élő lengyel borkultúra immár a pezsgőt is felfedezte magának. Ma már kockázat nélkül állíthatjuk: immár a Visztula mentén is állítanak elő olyan habzóborokat, amelyek büszkén megállják a helyüket neves francia társaik mellett.

 

Oldalunkon már korábban is értekeztünk arról, hogy Lengyelország, amely évszázadokkal ezelőtt komoly borfogyasztási kultúrával rendelkezett a nemesi udvarokban, hosszabb szünet után újra nyit a borkultúra felé. Noha a közvélemény elsősorban vodkaivó nemzetnek gondolja a lengyeleket, a valóságban éppen kiváló söreikből fogyasztanak a legtöbbet, és az utóbbi években a kulturált és minőségi borfogyasztás számai is ütemesen emelkednek. Nem véletlen, hogy a világ borszakértői a legjelentősebb és a legnagyobb potenciállal rendelkező piacok között tartják számon Lengyelországot világszerte.

A pezsgő, amióta csak a XVIII.század elején megjelent a piacon, hamar kedvelt lett a lengyel főúri asztaloknál is. A gyakran ördögi italnak nevezett ritkaság - a felpattanó parafa és a felrobbanó palackok miatt, amelyek nem bírták a bor nyomását - a pezsgő a szalonok királyává vált.

Ahogy Jędrzej Kitowicz, III Ágost uralkodásának krónikása a XVIII század alkonyán leírja, a királyi udvarban „olykor, nagyon ritkán, a magyar nedű után érkezett a legfontosabb, a pezsgőbor” Az általa említett lakomákon a pezsgő volt az egyik legdrágább bor, az ára többszöröse volt a többi borénak. Ennek ellenére, egy Radziwiłł herceg által szervezett redout során közel ezer üveget ittak meg ebből a nemes italból. Talán a lengyelországi pezsgőfogyasztás ilyen látványos megnyilvánulásai okozták, hogy a hazánkba látogató utazók körében olyan megjegyzések hangzottak el, hogy a lengyelek úgy isszák a pezsgőt, mint mások az almabort. Amint azonban Lengyelország eltűnt a térképről, majd a két háború közti újjászületés időszaka után újabb háború, majd a kommunista diktatúra következett – mindez pedig évszázadokkal vetette vissza a borkultúra fejlődését a Visztula mentén.

Ma azonban a lengyel bor-reneszánsz mellett pedig egyre gyakrabban újra megjelenik az ünnepi események főszereplője, a pezsgő is. Csak az idei évben közel egymilliárd złotyt, azaz csaknem 80 milliárd forintot költöttek a buborékos italra a lengyelek, a növekedés évek óta kétszámjegyű, és ez elmúlt néhány év forgalma alapján kijelenthető az is, hogy immár nemcsak a szilveszter éjfélkor, hanem az év minden hónapjában fogyasztják azt, ráadásul nemcsak proseccót, hanem valódi pezsgőt, amelyből a minőségi darabok ára bőven meghaladja a száz złotyt palackonként. A piaci szereplők kutatásai szerint az olcsóbb prosecco 20-as, 30-as rajongói egyres szívesebben nyúlnak a pezsgő felé, így annak népszerűsége biztosan nőni fog az elkövetkező években.

Ezt a tendenciát vették észre a lengyel bortermelők, borászok is, akik számára a minőségi alkoholos italok készítése nemcsak hazafias tett, vagy egyéni ambíció, de immár jelentős üzlet is. Ráadásul a jó pezsgő alapanyagául szolgáló illatos-savas szőlőfajták termeléséhez ideális viszonyokat biztosít az éves csapadékmennyiség és a hűvös klíma is.

 

Nem csoda hát, hogy megérkeztek az első fecskék: több kisebb és nagyobb pincészet kísérletezik vele egyre nagyobb sikerekkel. A krónikák szerint az első úttörő egy mazóviába tévedt francia volt, aki 2009-ben vásárolt azért szőlőt Łódź mellett, hogy ott egyszer majd pezsgőt készítsen, ám ő közel tíz éven át kísérletezett vele. Az elsők egyike a Smykań pincészet volt, amelyik az cidergyártás után kapott rá az ötletre, ám a pezsgőjük olyan volt, mint Colombo felesége – mindenki beszélt róla, de senki sem látta. Azt a 700 palackot, amely néhány éve Vinnicában évente készült, mind a termelők, mind a barátaikkal itták meg az agroturisztikai farmjuk vendégei. Őket követték a Kępa Wiślicka pincészet munkatársai, akik a 2010-es évek elején indították be az első kísérletet, majd becsatlakozott a lubusi Miłosz pincészet is – ez a régió a lengyel borkészítés hagyományos központja.

Idén azonban már ott tartunk, hogy a lengyel szaksajtó több mint egy tucat pincészet termékeiből tud válogatni, akik között vannak, akik hagyományos, kézi-forgatásos technológiával, mások, tankpezsgős érleléssel, megint mások pedig a legkorszerűbb technológiákat is latba véve készítik italaikat a messzi északi Szczecin környékétől a Kárpátok, vagy a Szudéták legközelebbi lejtőiig – egy azonban közös bennünk: szeretettel és gondossággal készültek, így még a magyar pezsgőbarátoknak is érdemes tenni egy próbát velük. Mélyen a zsebbe kell nyúlni érte, de megéri.

Pezsgőben gazdag Óévbúcsúztatót, és élményekben gazdag boldog Új Esztendőt kívánunk!