Back to top
redakcja2 küldte be 27.12.2021 időpontban
Stabilitás és teljesítmény – a magyar és a lengyel kormány az élen
Polityka

A Nézőpont Intézet Közép-Európa elmúlt egy évét áttekintő elemzése eredményei megerősítették, hogy a kormányzati stabilitás és a kormányzati teljesítmény összefügg egymással. Az olyan világméretű válságokban, mint a koronavírus-járvány, különösen nagy szükség van jó teljesítményre. Azok az országok tudtak jó kormányzati teljesítményt felmutatni a régióban, amelyek stabil alapokon működtek. A magyar és a szerb kormányok a legstabilabbak Közép-Európában, s a lengyel kormányteljesítmény a legjobb 2021-ben.

 Fotó: nezopont.hu

A kormányzati stabilitást a kormányfő és kormánytagok állandóságán, a parlamenti többség stabilitásán, a kormány alkotmányos intézményekhez fűződő viszonyán, valamint a kormányok társadalmi támogatottságán keresztül értékelték. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmányos intézmények közötti harmónia vagy a parlamenti kormánytöbbség állandósága növeli a stabilitást, még akkor is, ha a kormány összetétele változik is.

A kormányzati teljesítmény indikátoraiként a gazdasági növekedés és a munkanélküliség 2021-es makrogazdasági mutatóit használta az elemzés, valamint az államadóssági ráta alakulását vette figyelembe. Ezeken felül a koronavírus elleni oltás arányát vizsgálja a jelentés, mivel ezen mutatók alakulása közvetlenül a kormányzati felelősségi körbe tartozik. Az eredmények azt mutatják, hogy a közép-európai régióban a politikailag stabilabb kormányok voltak eredményesebbek a leálló gazdaság újraindítása, a veszélybe kerülő munkahelyek megvédése, az elengedett államadósság stabilizálása, illetve az oltási program hatékonyságát illetően.

 

A közép-európai régió legstabilabb kormányai Magyarország, Szerbia és Horvátország. Sem belső konfliktusok, sem erős kihívók nem veszélyeztetik hivatalban maradásukat. A 12 vizsgált ország közül 5 országban történt kormányváltás idén. Ausztriában kétszer, Romániában és Szlovákiában egy alkalommal, ciklus közben bukott meg a kormányfő, míg Csehországban és Bulgáriában a választások után alakult új kabinet. További három országban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban ugyan nem volt kormányváltás, a kormánykoalíciókat belső konfliktusok terhelik és a parlamenti többség fenntartása folyamatos nehézséget okoz.

Lengyelországról az alábbi összefoglalót írja az elemzés:

A Jog és Igazságosság (PiS) Andrzej Duda 2020 nyári, a kormányzat működőképességéről döntő elnökválasztásokon aratott győzelme után kezdhetett valódi kormányzásba. A tavaly ősszel kirobbant utcai demonstrációk idén is fel-fellobbantak, de a kormánynak sikerült megállítania, majd idén tavaszra visszafordítania a korábban tapasztalt népszerűségvesztést. A koalícióból ugyan kivált a centrista Megegyezés (Porozumienie), de ennek stabilizáló hatása volt. Hiába egyensúlyoz a parlamenti többség küszöbén a PiS, a régióhoz képest így is inkább stabilnak mondható a kormány helyzete. Ennek egyik oka az ellenzéki erők rivalizálása. A PiS hagyományos kihívója, a Polgári Platform (PO) idén elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy egyértelműsítse a legerősebb ellenzéki párt pozícióját, amihez Donald Tusk visszatérésére is szüksége volt. 

 Fotó: nezopont.hu

 

Az elemzés teljes egészében letölthető a NÉZŐPONT INTÉZET oldaláról.