Back to top
redakcja2 küldte be 06.10.2021 időpontban
Aktuális kérdések biztonságunkról a varsói biiztonságpolitikai fórumon
Polityka

A napokban zajlik a régió egyik legfontosabb kül- és biztonságpolitikai találkozója, a Warsaw Security Forum. Az eseményről tudósítunk, alább az első nap összefoglalója olvasható.

 

A Fekete-tengeri térség biztonsága

 Varsói Biztonságpolitikai Fórum első napjának első külügyminiszteri panelje a Fekete-tenger térségének biztonságpolitikai kihívásairól szólt.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a hibrid és kiberhadviselés említése mellett emlékeztetett arra is, hogy a hagyományos fenyegetések (pl. terrorizmus) is jelen vannak a térségben. A NATO keretében megvalósított együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy Törökország Közép-Európával és a Balkánnal is együttműködjön - előbbire a Három Tenger Kezdeményezés, a V4-ek, illetve a lengyel-román-török külügyminiszteri egyeztető fórum ad keretet. A Fekete-tenger mentén Ukrajna és Georgia támogatása, illetve a kapacitásépítés továbbra is fontos- fejtette ki.

Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba azon véleményének adott hangot, hogy a belarusz államiság teljes feladásával járhat az orosz-belarusz közeledés, egyben felhívta a figyelmet a Zapad-hadgyakorlatok kiterjedésével járó fenyegetésre. Kijev számára a belarusz helyzet változásának egyik következménye, hogy aktívan kell ellenőrizzék a belarusz-ukrán határt (az illegális migráció szempontjából is).

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a transzatlanti együttműködés kommunikációs aspektusaira, illetve a kiszámíthatóságra hívta fel a figyelmet, említést téve az ezen a területen megjelent amerikai kommunikáció hiányáról, mely pl. az Északi Áramlat 2 kapcsán mutatkozott meg.

           

 

Reakciók Minszk politikájára

Bécs és Varsó szerint elítélendők a fehérorosz kormánynak az ellenzékkel szembeni lépései, akárcsak az, hogy Minszk külpolitikai eszközként próbálja felhasználni a  menekülteket - jelentette ki Alexander Van der Bellen osztrák elnök az Andrzej Duda lengyel államfővel közös sajtóértekezleten. Úgy értékelte: a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzet "egyáltalán nem csillapodik, sőt, ellenkezőleg". A lengyel államfővel együtt elutasították "a fehérorosz kormánynak az ellenzékkel szembeni magatartását", és elítélendőnek találták azt is, hogy "a (minszki) rezsim a külpolitika eszközévé próbálja tenni (...) a menekültek kihasználását".

Duda megállapította: a fehérorosz hatóságok "lényegében kilökik a lengyel határra" a repülőgépekkel Minszkbe szállított migránsokat. Hangsúlyozta: Lengyelország "a lehető legjobban" teljesíti határvédelmi feladatát. Felidézte: a migránsok számára Varsó humanitárius segítséget ajánlott fel Minszknek, amely ezt nem fogadta el. „A segélyt szállító teherautókat hosszú ideig várakoztatták a fehérorosz határon - idézte fel az augusztus végi lengyel kezdeményezést, és felelőssé tette Fehéroroszországot a Lengyelországba átjutni próbáló bevándorlók szenvedéséért.

    Elmondta továbbá: "nagy megelégedéssel" fogadná, amennyiben az osztrák kormány úgy döntene, hogy csatlakozik a Három Tenger Kezdeményezés alapjához. Az említett alap a közép- és kelet-európai országok érdekeit összehangoló kezdeményezés (amelynek Ausztria is tagja) gazdasági pillérét képezi.

Duda a rendezvényen Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikussal találkozott, ez alkalomból kifejezte támogatását a fehéroroszok számára demokratikus törekvéseikben. Cichanouszkaja pedig a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzet kapcsán támogatta Lengyelországot.

    Cihanouszkaja a fórum egyik pódiumbeszélgetésén újabb szankciókat szorgalmazott Minszkkel szemben, akárcsak egy nemzetközi törvényszék felállítását, amely a jövőben elszámolna a Lukasenka-rezsim tisztviselőivel.

 

Kitüntetés Alekszej Navalnijnak

Alekszej Navalnijnak ítélték oda idén a Szabadság Lovagja díjat a konferencián, a kitüntetést a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus nevében a hozzá közelálló ellenzékiek, Vlagyimir Milov és Leonyid Volkov vették át. A díjat a szabadság, az igazságosság és a demokrácia fejlesztésében szerzett érdemekért ítélik oda évente.

    A köszöntőbeszédet mondó Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök - akinek 2016-ban adományozták a Szabadság Lovagja díjat - leszögezte: Navalnijt "üldözték, kihallgatták, verték, megmérgezték és bebörtönözték" azért, mert kiállt "a totalitarizmus irányába tartó önkényuralom ellen". "Mi is a vétke? Békésen élt alapvető jogával a szólásszabadsághoz, szembeszállva a rohamosztagosokon, az erőszakon és a gyilkosságokon alapuló rezsimmel" - jelentette ki Ilves.

 

Nyugat-Balkán

- Nem egyfajta hátsó udvarként, hanem olyan kulcsfontosságú területként kell tekinteni a Nyugat-Balkánra, amely nélkül nem lehet teljes sem a transzatlanti, sem az európai integráció - szögezte le a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Varsói Biztonsági Fórumon. A külügyminiszter a NATO következő stratégiai koncepciójával foglalkozó panelbeszélgetésen kijelentette, nem biztos abban, hogy a nyugat-európai országok teljes mértékben tisztában vannak a térség biztonságának és stabilitásának jelentőségével. Ennek szerinte egyik oka az lehet, hogy nem ismerik kellőképpen a régiót, amelytől messze vannak földrajzilag.

Ellentmondásosnak nevezte, hogy miközben az Európai Unió nem lép előre az integrációs folyamatban, nyugati kollégái gyakran panaszkodnak arra, hogy külső szereplők, például Oroszország, Kína, Törökország vagy Szaúd-Arábia megpróbálja kiterjeszteni a befolyását a régióban.     "Hogyan akarjuk megnyerni a játszmát, ha nem lépünk pályára?" - tette fel a kérdést. "A világpolitikában nem létezik vákum, ha az EU nem képes integrálni a térséget, akkor egyértelműen lesznek olyanok, akik ezt megteszik" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter az eseményen méltatta, hogy a NATO már három térségbeli országot felvett a soraiba, ami szerinte hatalmas eredmény. "Sajnos az EU sokkal lassabb ebben a tekintetben" - mondta.

    Ezt követően felhívta a figyelmet az illegális bevándorlási hullámok veszélyeire, különös tekintettel arra, hogy az egyik legfontosabb migrációs útvonal a Nyugat-Balkánon halad keresztül.     Emlékeztetett arra, hogy egyes szövetségesek az afganisztáni kivonulással párhuzamosan afgánok ezreit helyezték el a térségbeli államokban. Mint mondta, attól tart, hogy ők nem estek át teljes körű biztonsági ellenőrzésen, hiszen ha ez megtörtént volna, akkor feltehetőleg rögtön a végső célországukba szállították volna őket.

 

Közép-Európa a következő évtized nyertese lehet

A regionális együttműködésnek köszönhetően Közép-Európa a következő évtized nyertese lehet - jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője a Három Tenger Kezdeményezéshez (HTK) tartozó országok parlamentjeinek fiatal képviselői találkozóján.

    Nacsa Lőrinc - idézve a konferencián elhangzott felszólalásából - kijelentette: az Európai Unióban "ma a gazdasági lehetőség és növekedés neve: Közép-Európa". A koronavírus-járvány utáni, aktuális gazdasági adatokra utalva kiemelte: a kelet-közép-európai térség már elérte a válság előtti szintet, míg Nyugat-Európában még hónapokra lehet szükség ehhez.

"A változó geopolitikai és világgazdasági helyzetben a térség államainak erőt, versenyképességet és teljesítményt kell felmutatniuk" - mondta. Versenyelőnnyé vált az itt tapasztalható biztonság, politikai stabilitás és a gazdasági növekedés - állapította meg.

    Ugyanakkor - mint mondta - az eddig ki nem használt lehetőségeket újra kell gondolni, nemcsak tervezni kell, hanem meg is kell valósítani a terveket, valamint regionálisan kell gondolkodni sok kérdésben, ehhez pedig partnerségre, infrastruktúra-fejlesztésre és a közös pontok megtalálására van szükség.

 

Forrás: MTI, saját információ