Mind Varsóban, mind Brüsszelben jelentős találkozók zajlottak az ukrajnai háború kapcsán, a hét eddigi legerősebb szolidaritási megnyilvánulásaival – összefoglaló.  

Pénteken rendezik Varsóban a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját A találkozó témája az Oroszország és Ukrajna körüli helyzet lesz.

Vlagyimir Putyin szerda este televíziós beszédében jelentette be a "donbászi különleges hadművelet" elindítását. Néhány órával később a Fehéroroszország által támogatott orosz csapatok észak és dél felől támadást indítottak ukrán célpontok ellen, és nemcsak az ország keleti részén, hanem Kijevben, sőt, Nyugat-Ukrajnában is bombáztak. Az első lengyel reakciókat adjuk közre.

A szülőknek joguk van tájékozódni a civil szervezetek által az iskolákban megtartandó tanórák tartalmáról, és végső soron megtiltani ezeket - így vélekedik a lengyelek 73 százaléka a wpolityce.pl hírportál vasárnap ismertetett felmérése szerint.

Kétnapos tanácskozást tartottak a Visegrádi Csoport és Franciaország parlamentjei külügyi bizottságának vezetői Budapesten. A megbeszéléseken az öreg kontinens keleti és déli biztonságpolitikai kihívásairól volt szó.

Az ukrajnai orosz támadás veszélye miatt kialakult válság két ország gyengeségét mutatta meg a legvilágosabban: Oroszországét, azaz a potenciális agresszorét, és Németországét, egy olyan országét, amely úgy tesz, mintha európai hegemón lenne, és talán még a világliga egyik szereplője is.

A lengyel Nemzetbiztonsági Iroda vezetője szerint a közelmúltban megjelent jelentések aggodalomra adnak okot az Ukrajna elleni támadás valószínűségével kapcsolatban

Megérkeztek az első reakciók az Európai Uniós Bíróság döntése után, ezekből szemezgettünk.

Dobogós helyre jutottak be a magyarok a lengyelek által leginkább kedvelt nemzetek között. A Visztula mentén lakó jóbarátokat a megkérdezettek 57 tünteti ki szimpátiájával, csak az amerikaiak (58%) és az olaszok (58%) büszkélkedhetnek valamivel jobb eredménnyel – derül ki a CBOS közvélemény-kutató központ legfrissebb felméréséből. Egy évvel ezelőtt a CBOS felmérésében a magyarok még  a negyedik helyen álltak.

Noha a tényt, hogy a kötet - Mátyás király hires könyvtárához tartozása okán - Magyarországon lenne a legmegfelelőbb helyen, egyik fél sem vitatja, az adományozás éles politikai  viták kereszttüzében áll a kulturális örökség eme nagyértékű tételének átengedése miatt. Az elkövetkező napokban várható fordulat az ügyben.

Az „Európai integráció jövője” és a „Digitizáció az EU-ban” a témája annak a két panelnek, amelyek a Sobieski Intézet illetve a W. Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet által közösen szervezett „Konferencia Európa jövőjéről” keretében lesz követhető hétfőn.