Budapest gyors - avagy mit olvastak a magyarok az elmúlt héten
2020. június 1-7.
A hét jelszava: Trianon
Az 1920. július 4-i trianoni békeszerződést az oda delegált két magyar küldött 16:32-kor írta alá. A 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napjának számító emléknapon, 16:30-tól az államhatárokon túlnyúló és vallási felekezeteken átívelő magyar nemzet túlélését bizonyítva minden nagyobb magyarországi egyház templomaiban (katolikustól a magyar ortodoxig) megszólaltak a harangok, Budapesten és Székesfehérvárott pedig egy percre a tömegközlekedés is megállt.
Nemcsak június 4-e, hanem az egész hét Trianonról szólt a magyar médiában – sokféle megemlékezés történt.
Magyarország megítélése a térségben
Kedden jelent meg a Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométere, amiből kiderült, hogy sokat javult a szomszédos országok Magyarország-képe, és hogy Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról: a szlovák megkérdezettek 78%-a válaszolt így a nevezett intézet kérdésére. Azt is közölték, hogy tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt, de Romániában és Szerbiában rosszabb adatokat regisztráltak. Eközben Magyarországon minden szomszédos állam megítélése javult, bár van honnan javulni: 2019-ben a magyar megkérdezettek csak 33%-a szólalt meg pozitívan Romániáról, idén ez 3%-kal emelkedett. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra - írta az intézet az MTI-nek.
Június 2-a, magyar–szlovák kapcsolatok aranynapja
A keddi nap Ivan Korčok szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter budapesti látogatása és Igor Matovič szlovák miniszterelnök a pozsonyi várban 100 meghívott felvidéki magyar előtt elmondott beszéde miatt kivételesen harmonikusnak számít a két nemzet történelmében. A külügyi találkozóról Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentett, ebből szemlézett a Magyar Nemzet és a 444.hu is. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint mindkét ország sikeresen védekezett a világjárvánnyal szemben, a repatriációban együttműködni is sikerült és “közösen teszünk lépéseket a normalitás irányába.” A gazdasági kapcsolatok mellett “…a magyar kormánynak a felvidéki magyar közösség sorsa szívügy; szerencsére úgy tűnik, ez nemcsak a magyar, de a szlovák kormány esetében is így van.” – fejezte ki magát Szijjártó, majd még később hozzátette azt is: “…közös sikertörténeteket kell építeni, mert ezek adják a legjobb alapot ahhoz, hogy a korábban kialakult nehéz kérdéseket is a siker reményével tudjuk megoldani.”
Korčok olyan fontos dolgokat hangsúlyozott válaszában, minthogy az új szlovák kormány “mindent elkövet annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek jogait védelmezzük, identitásuk, kultúrájuk és nyelvük megőrzését segítsük, és a Szlovák Köztársaság tanúsította a kormányprogramjában, hogy a nemzeti kisebbségek érdekében is dolgozni fog.” A szlovák külügyminiszter a látogatás dátumáról is szólt, ami “két nappal egy nagy évforduló, Trianon évfordulója előtt” jöhetett létre. Korčok szerint bár a két ország véleménye eltérő erről a történelmi eseményről, “de a mi felelősségünk, hogy a történelem ne válasszon el bennünket egymástól, még ha esetleg nem is mindig köt össze. Ez felelősség a polgárainkkal szemben.”
Igor Matovič miniszterelnök is ennek a felelősségnek a jegyében beszélt a pozsonyi várban a megjelent 100 magyar vendég előtt. “Sziasztok, kedves barátaim!” – kezdte magyarul, majd folytatta szlovákul beszédét. A közös történelem és közös haza elismerése mellett a 20. század viszontagságairól is szólt: “Emberi szempontból teljesen értem, hogy a trianoni döntéssel kapcsolatban sokan a mai napig szomorúságot és bánatot éreznek.” Amellett, hogy a szlovákiai magyarságot a legközépeurópaibb közösségnek nevezte, beszédében a jövőre koncentrált: “…ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a szlovákok segítették Budapestet építeni, úgy vagyunk ma gyakran szemtanúi annak, hogy a pozsonyi építkezéseken […] magyar szót hallani. Nyomd a maltert, Pista, – hallottam nemrég az egyik építkezésen itt nem messze, a pozsonyi várnál. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert. Építsük együtt Szlovákiát közösen. Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük a közös Európánkat.” Szó esett a kulturális életről, szlovák nyelvoktatásról – Matovič a kezét nyújtotta “a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében.” A miniszterelnöki beszédet az egyik szlovákiai magyar médium, a Körkép (korkep.sk) jelentette meg először magyar fordításban. A kispolgári-közéleti ujszo.com már a meghívott politikusok véleményeit, a reflex24.sk pedig regionális alapon, három a lévai járásból meghívott politikus gondolatait közölte.
A magyar kormány a beszédet gesztusnak értékelte, Matovič pedig budapesti látogatásra készül.
Az alakuló jó magyar–szlovák kapcsolatokat az vetette vissza kissé, hogy a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) tíz tagja egy memorandumot nyújtott át a találkozó végén Matovičnak, amiben a világi és egyházi önigazgatás is szerepelt. A memorandumot Matovič “a tenyerébe való beleköpésként értelmezte, az MKP prominens tagja, Berényi József sem értékelte ezt jól időzített cselekedetnek. Az ellentét feloldásán az sem segít, hogy később, június 4-én a Via Nova, az MKP ifjúsági szervezete Somorja/Samorín település szlovák helységnévtábláját a magyar trikolórral és a “Vesszen Trianon!” jelszóval fedte le.
Trianon100 – értelmezési kényszer
Június 4-én minden nyomtatásban megjelenő magyar napilap címlapjára tette a 100. évfordulót, csak az értelmezések és az orientáció különbözött: a többség a múltra, egyesek a jövőre koncentráltak. A személyes tapasztalatok és megemlékezések domináltak, több videóinterjú és podcast is született – ebben a politikai közép hírfogyasztását kiszolgáló Azonnali jeleskedett: egy a Spotify-on is elérhető podcast-ben határon túli magyar fiatalokat szólaltattak meg Trianonról, Magyarországról, saját életükről, kettős állampolgárságról.
A Trianon100 történelmi kutatócsoport honlapján (trianon100.hu) a magyarországi középiskolás diákok és történelemtanárok véleménykutatása jelent meg, ami alapján Trianon mindennapi, velünk élő témából történelemmé kezd válni a fiatal középiskolások számára. A Mandineren (mandiner.hu) eközben egy animációs sorozat debütált, amely a fiatalok nyelvén kívánja bemutatni, miért és hogyan történt az első világháborút lezáró békerendszer – a magyar nyelvű fiatalságnak ez a sorozat hasznos lesz, de a nemzetiségek történeti neveinek következetes használata (tót, rác, oláh a szlovák, szerb és román helyett) az eddigi szempontot nem írja felül.
Színes hírek
Június 1-jén a kormánypárti Magyar Nemzet újra Tusk megszólalásaival foglalkozhatott, ugyanis a politikus most a cseh Respektnek adott egy interjút, amiben a személyes, eredetileg pozitív Orbánhoz fűzödő viszonyáról beszélt, amely később megromlott. Tusk túlontúl cinikusnak nevezte a magyar kormányfőt. A Respekt a Fidesz néppárti helyzetéről is kérdezte őt: Tusk szerint a magyar kormánypárt az Európai Néppárton belül jelenleg hosszúra nyúló karanténban van. A Nemzet névtelenül megjelent cikkének végén Szijjártó Péter az FB-on a cikkhez fűzött véleményét is közölték: “Donald Tusk vezetése alatt az Európai Néppárt folyamatosan távolodik az eredetileg képviselt értékeitől, folyamatosan veszít erejéből és befolyásából.”
A Deák-téri kettős gyilkosságot követő szimpátiatüntetés által felkorbácsolt cigányellenes hangulat egyik negatív eredménye lehet, hogy Budapesten másodjára rongálták meg a cigány holokauszt emlékművét – erről a zsidó akibic.hu számolt be, egy cigány önkormányzati képviselő videója alapján. Ugyanez az oldal azt a történelmi tényt hangoztatta a trianoni évforduló kapcsán, hogy az elcsatolt területeken élő zsidók a 20-as, 30-as években magyarnak vallották magukat a létrejövő új államalakulatokkal szemben.
Budapesten közben a közlekedés járványhelyzet előtti szintjének visszaállásával egyre több problémát okoz a Karácsony Gergely főpolgármester által a belvárosban ad hoc-módon kibővített biciklisávok forgalomkorlátozó szélessége. A jobboldali média a főpolgármester ötletét tovább kritizálja, a Magyar Hírlap címlapot szánt erre – miközben az autósok idővel egyszerűen figyelmen kívül fogják hagyni a frissen felfestett sárga vonalakat.
A koronavírusjárványnak köszönhetően a belföldi turizmus fel fog értékelődni – ebben az egyik női magazin, a femina.hu nyújtott segítséget olvasóinak, ugyanis Vágó Júlia a baranyai Kánt, egy egységes paraszti stílusban konzervált sváb falucskát mutatott be röviden. Kán németajkú település volt, amit a német lakosság 1945-ös kitelepítése után maradék lakossága is elhagyott, ma üdülőfalu.
Kultúra és egyház
Kovács Dániel művészettörténész az Építészfórumon háromrészes cikksorozatban foglalkozott azzal, hogy értelmezhető-e Trianon mint építési program. A cikksorozat második, június 5-i részében (Nagyobbat álmodók) az irredenta építészet létezését kérdőjelezte meg. Cikkében nemcsak a hazai és határon túlra került magyar, hanem a Monarchia kisebbségeit képviselő építészekkel is foglalkozott. Kovács Trianon társadalmi és stílusbeli hatásait részletezi, de az irrendenta építészetet nem tekinti létező stílusirányzatnak a két világháború között: sokrétű stílusok versengtek a historizáló, a népi és a modern között terjedő skálán, a katolikus templomok esetében pedig hiányzott a központi szándék. Ezzel szemben a Horthy-korszakban emelt budapesti református templomok nevei rendszerszerűek, politikai allúziókat tartalmaznak: Magyar Feltámadás Temploma, Horthy Miklós Emléktemplom, Hazatérés Temploma.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közben, június 3-i bejelentése alapján, a június 14-i Úrnapjával kezdődően visszavonja március 17-i rendelkezését, amely felmentést biztosított a vasárnapi szentmisén való kötelező részvétel alól.
Biró Bence