Budapest gyors - avagy mit olvastak a magyarok az elmúlt héten
2020, május 18-24
Viszonylagos belpolitikai csendesség
Kedden a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői megszavaztak egy, a titkosszolgálatokat érintő törvényjavaslatot, amely szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egy kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizheti az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”. Bizonytalan, hogy ez a gyakorlatban a tartalmat vagy a forgalmat fogja-e jelenteni, a törvényjavaslat szövege hibás lehetett – írta az Index, miközben a szerző Dezső András éppen elhárította a megalapozatlan ellenzéki kritikákat szerdai, Ez tényleg inkább hiszti, mint okkal rettegés című cikkében. Azt is tárgyalta Dezső, hogy az ellenzék soraiból hiányoznak a valós kül- vagy biztonságpolitikai szakértők – így nem tudják szakmai okokkal kritizálni a többféle nemzetbiztonsági szolgálatok (TEK, TIBEK, NVSz) munkáját egy terheléses támadás során könnyítő intézkedést.
A kormány szintén kedden visszavonta az egyszer használatos műanyagok betiltását a járványhelyzetre és a munkahelyek megőrzésére hivatkozva – jelentette aznap az MTI.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány felszámolja a tranzitzónákat, amelyek még 2015-ben jöttek létre az országon átvonuló menekültek elszállásolására, menekültügyi kérelem benyújtása nélkül is biztosítva az országban való tartózkodást. A megszüntetést az Európai Bíróság ítéletét tiszteletben tartva hajtja végre a kormány. A miniszter pozitívan beszélt a digitális munkarendről az iskolákban, amelyekben június 2-től kiscsoportos diák-tanár konzultációk megtartásának lehetőségéről is értekezett, június 16-tól pedig a táborozásokat is kilátásba helyezte, akár ottalvós rendszerben.
A kormányinfó kezdi visszanyerni fontosságát a koronavírus elleni küzdelmet irányitó operatív törzs napi megszólalásaival szemben, a sajtó újra a miniszterelnöki tárca és a kormány sajtótájékoztatójára figyel.
Az álhírekkel szemben továbbra is keményen fellép a magyar rendőrség, a héten egy kamuoldalt szüntettek meg: általában rejtélyes utcai halálesetekről és „eltitkolt” gyógymódokról számolt be az oldal, kattintás-vadász módon.
Vendéglátás, születés és halál a budapesti utcán
Pénteken Győri Boldizsár részletezte pár példát bemutatva a budapesti vendéglátás egyik problémáját a centrista Azonnalin. A járványkorlátozások feloldásával párhuzamosan rendkívül nehéz a kocsmáknak, éttermeknek a teraszengedélyek beszerzése, lassú a fővárosi kerületek bürokráciája. Még május 15-én jelent meg Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester Budapest Restart nevű javaslatcsomagja, aminek 5. pontja a biztonságos vendéglátás. Az ebben a pontban beharangozott rugalmas, átmeneti szabályok megalkotása még ígéret maradt. Így jogosan állíthatta az Azonnalinak nyilatkozva egy VII. kerületi üzletvezető: “ne reklámozzák, hogy ők (értsd: a kerületi városvezetések) most mennyire megsegítik a kisvállalkozásokat.”
Az Index számolt be a rendőrségi police.hu alapján arról, hogy vasárnap, az este folyamán a Készenléti Rendőrség két járőre, Papp Benjámin főtörzsőrmester és Berkes Alexandra őrmester segített világra egy csecsemőt a budapesti Blaha Lujza tér villamosmegállójában. A koraszülött Noel és édesanyja is jól van. Péntek hajnalban ezzel szemben egy kevésbé örömteli esemény is történt: egy verekedés közben két fiatalt megkéseltek a budapesti Deák Ferenc téren, mindketten belehaltak sérüléseikbe. Az elkövetőt még aznap letartóztatták.
Miért nem nyílnak a határok Lengyelország felé?
Illés Gergő szerdán számolt be a koronavírus-járvány sziléziai berobbanásáról. A kicsi és sűrűn lakott Szilézia bár gazdaságilag nagy áldás Lengyelország számára, most mégsem az – a bányászok körében meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, a szénbányák pedig nem állhatnak le. A megoldás a tömeges tesztelés, legalábbis a lengyel kormány jelenleg ezt csinálja. Illés szerint a V4 részéről Lengyelország felé a sziléziai bányákban kialakult helyzet miatt nincs tervben határnyitás.
Molnár Csaba az ellenzéki Indexen pénteken a közép- és kelet-európai országok és a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok eredményeit firtatta a koronavírus-járvány első hulláma alatt, a látszólag jobb keleti eredmények okán. A cikk középpontjában a legjobban teljesítő Görögország áll, ahol az állami szektor sokéves csődjével szemben a szakértelem életeket mentett - a korai lezárás volt a jobb járványkezelés kulcsa. Ezzel összhangban a kormányközeli Magyar Hírlap címlapján számolt be ugyanerről: Európában az egyik legsikeresebb volt a magyar járványügyi védekezés.
Külkapcsolatok
Az egy éve hivatalban lévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy mivel a magyar miniszterelnök keresi vele egy találkozás lehetőségét, kész vele találkozni és aláírni egy memorandumot a biztonsági helyzetről és a történelmi hagyományok kölcsönös tiszteletben tartásáról. Már csak a találkozás is évek óta a legnagyobb diplomáciai esemény és eredmény lehetne a két ország között. Zelenszkij hivatali idejéről, a találkozó kérdéséröl a jobboldali média, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet számolt be a legteljesebben, utóbbi az ukrajnai nyelvtörvény esetleges enyhülését is előrevetítve.
A múlt hét folyamán Londonba, Zágrábba, Ottawába és Washingtonba új nagyköveteket neveztek ki – jelentette a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Kultúra
Május 18-an került bemutatásra a Rózsavölgyi Kiadó gondozásában az angol-kanadai Alan Walker Chopin életrajza (Fryderyk Chopin: A Life and Times, 2018), magyar fordításban. A Líra FB-oldalán Nyáry Krisztián irodalomtörténész beszélgetett Fejérvári Boldizsárral, a könyv fordítójával; aki beszámolt arról, hogy a kötet lengyel fordítójával, Petneky Noémivel is együttműködött. Kis kiegészítés, de a könyvről Adam Zamoyski történésznek rossz véleménye volt annak megjelenésekor: szerinte az angol nyelvű verzióban szereplő lengyel források fordításai nem pontosak, Chopin levelei hibásan vannak közölve, amellett, hogy szerinte az összegzés unalmas is. A magyar verzióban tartalmi javítás valószínűleg nem történt, a lengyel fordítás még várat magára.
Június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja
Budapesten június 4-én délután 16:30-kor, Trianon századik évfordulóján a tömegközlekedés egy percre le fog állni, hogy a főváros ezzel emlékezzen meg a Magyarországtól elcsatolt területekről - ezt FB-oldalán írta Karácsony Gergely főpolgármester. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is közleményt adott ki csütörtökön, hogy ugyanabban az időben országszerte szólaljanak meg a harangok. A közleményben hangsúlyozták a társadalmi indítványozást, és hogy „aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.” A reformátusok is hasonló döntést hoztak.
Biró Bence