Reggeltől késő estig nem hagy alább a folyton megcsörrenő telefonok hangja, és a beszélgetések szokásosnál nagyobb zaja. A Varsói Powiślén található Keleti Tanulmányok Intézetének Alapítványa a krynicai Közgazdasági Fórum következő, már 29. kiadására készül. Szeptember elején (3–5.) ez a Szandeci-Beszkidekben fekvő fürdőváros ismét Európa eme szegletének legnagyobb konferenciájának színhelyévé válik. A szervezők akár ötezer vendég érkezésére készülnek, akiknek – becslések szerint – 40%-a külföldről érkezik a fórumra. Sok szomszédunk is eljön – Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából vagy Magyarországról. Nagy küldöttség várható Nagy Britanniából, valamint vendégek érkeznek az északi országokból, a Balkánról és a Kaukázusból. Krynicát a távolabbi helyek – India vagy Afrika országainak küldöttei is meglátogatják.
A holnap Európája. Erős, azaz milyen?
Az idei Gazdasági Fórumot „A holnap Európája. Erős, azaz milyen?” jelmondattal készítik elő. Ez a kérdés manapság különösen releváns.
A kontinensünk jövőjéről különböző elképzelések vannak – például a „régi” Unió néhány politikusa által magasztalt kétsebességű Európa elképzelése, amellyel a lengyel kormány nem ért egyet. Lehet-e még mindig konszenzust találni ebben a kérdésben? Az európai struktúrák gyengülésének kísértete egyre jobban körvonalazódik – már ez év október 31-én elhagyja a közösséget az Egyesült Királyság. Az öreg kontinensen nő az euroszkeptikus pártok erőssége, és az USA és Kína közötti kereskedelmi háború ténnyé vált. A kontinensünk legnagyobb ökonómiája, a német gazdaság lelassul. Sok a válság, a kérdés csak az, hogyan kell azokat orvosolni.
„Európa erejét csak a közös hangja tudja megmutatni. Az alapvető kérdésekben fennálló nézeteltérések lehetőséget adnak arra, hogy a legnagyobb gazdasági és katonai potenciállal rendelkező országok a saját érdekeiket forszírozzák. És mégis, az európai vezetők képesek beszélgetni, aminek tökéletes példája Észak-Macedónia és Görögország ügye. A név körüli konfliktust nagyon sok év után sikerült megoldani.” – mondja Zygmunt Berdychowski, a krynicai Gazdasági Fórum Programtanácsának Elnöke.
És Krynicát mintha teremtették volna a beszélgetések lebonyolítására és a közös elképzelések kialakítására. Mint minden évben, a szandeci gyógyüdülőjében találkoznak államfők, a régiónk kormányainak és parlamentjeinek tagjai, közgazdászok és önkormányzati tisztviselőik. Nem lesz hiány a tudományos és üzleti világ, valamint a legerősebb lengyel és világmédia képviselőiből.
Krynica, azaz emberek
A VIP lista hosszú. Ismét várható a fórumon Mateusz Morawiecki miniszterelnök, a Szejm és a Szenátus elnökeinek, valamint a lengyel kormány nagy miniszteri csoportjának a megérkezése. Már megerősítették részvételüket – Jerzy Kwieciński, Jarosław Gowin, Piotr Gliński, Krzysztof Tchórzewski, Witold Bańka, Bożena Borys-Szopa, Dariusz Piontkowski és mások. Nagy-Britannia delegációja is fontos vendégekből áll. Az érkezésüket bejelentették Stephen Barclay, az Egyesült Királyság brexitügyi minisztere és Matt Warman, a digitalizációs miniszter. Természetesen ott lesznek a geopolitikai környezetünk magas rangú képviselői is, mint a Szerb Köztársaság elnöke, Željka Cvijanović, az ukrán külügyminiszter Pavlo Klimkin vagy Norbert Kurilla, a szlovák környezetvédelmi miniszter-helyettes.
Az idei program öt plenáris ülésből és több mint 260 panelbeszélgetésből, rendezvényből és találkozóból áll. Az új programútvonalak között szerepelnek – a Kiberbiztonság és a Környezetvédelmi Fórum. Az új típusú háború, az állandó kibertámadások és az egyes országok szolgálatában álló hackerek destabilizálási kísérleteik korszakában az online biztonság kérdése az egyik fő problémává válik. Az előadók között szerepel majd Sigurður Emil Pálsson, az Izland Nemzetbiztonsági Főnök tanácsadója és a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központjának (NCSC) magas rangú tisztviselője.
A 2019. év két fontos évfordulót hoz – a NATO létrehozásának 70. jubileumát és abban a lengyel jelenlétének 20. évfordulóját. Ez egy nagyszerű pillanat, hogy beszélgessük a Lengyelország jövőjéről a szövetségben és annak szerepéről a világ változó geopolitikai helyzetében. Különösen emlékezve a lengyel kormány, az amerikai csapatok állandó bázisának a Lengyel Köztársaság területén történő létrehozására irányuló erőfeszítéseire. Az egyik előadó az amerikai csapatok korábbi európai parancsnoka, Ben Hodges tábornok lesz.
Mint a Gazdasági Fórum minden alkalmakor, a Gazdasági Fórum Programtanácsának Kuratóriuma szavazatai alapján odaítélik az „Év Embere” díjat. Tavaly ezzel a címmel Saulius Skvernelis litván miniszterelnököt ismerték el, korábban pedig Orbán Viktor, Jarosław Kaczyński, Lech Wałęsa és Donald Tusk részesültek kitüntetésben. Ki lesz az idei díjazott? Ezt megtudjuk már szeptember elején.
A kihívások Európája
Évek óta az egyik legfontosabb tematikus útvonal a Kárpátok Európája. Ez egy nagyszerű lehetőség az együttműködés és a kihívások megvitatására, amelyekkel a kontinens ezen része szembesül. Sokan teszik fel a kérdést, hogy fog kinézni a Visegrádi Csoport országainak jövője. 1991-ben a Lengyelországot, Magyarországot és akkori Csehszlovákiát magában foglaló, újonnan létrehozott szervezetnek alapgondolata a kölcsönös támogatás volt a NATO és az Európai Unió felvételénél. Amióta ezek az ambiciózus célok megvalósultak, a négy ország közötti együttműködés meggyengült. A csehek, a szlovákok és az osztrákok létrehozták a Slavkovi (Austerlitzi) Háromszöget, amely egy konkurens formációnak tűnik a V4 csoporttal szemben. Lengyelország és Magyarország viszont jelentősen erősíti a kétoldalú együttműködést. Ha a V4 csoport valóban olyan fontos az azt alkotó országok számára, mint nyilvánosan deklarálják, akkor az tükröződik majd a krynicai Kárpátok Európája találkozóin. Érdemes tehát jól figyelni a fórum ezen részét.
A programban széles körben figyelembe vették minden (vagy a legtöbb) problémát, amellyel a nemzetközi közösség eddig nem tudott megbirkózni. Ezért sok időt szánták Ukrajna jövőjét érintő témákra. A Donbaszban folyó háború és a legutóbbi elnöki és parlamenti választások megváltoztatták a keleti szomszédaink politikai rendjét. Krynicaban részvételét bejelentette több száz Lengyelország keleti határain túli vendég, például Zelenszkij elnöki hivatalának helyettes vezetője, Szerhij Trofimov.
Mint minden évben, egy nagy magyar küldöttség is érkezik a hegyi üdülőhelyre. A szervezők körülbelül száz emberből álló nagy csoport érkezését várják. A legfontosabb vendégek között sorolható fel: Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Szíjjártó Péter Külügyi és Kereskedelmi Miniszter és Latorcai János a Nemzetgyűlés elnökhelyettese. A fórumot Hörcsik Richárd, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója, tisztelik meg a jelenlétükkel.
A XXIX. Gazdasági Fórum kulturális programja közel 30 rendezvényt tartalmaz – kiállításokat, koncerteket, szerzői estéket és filmvetítéseket. Ott is megtaláljuk a magyar nyomokat. A Magyar Kulturális Intézettel és a magyar nagykövetséggel való együttműködésben megrendezésre kerül majd a jazz és a népzene keverékét játszó Kerekes Band koncertje.
A holnap Európája. Erős, de ez biztos?
A kortárs Európa hosszú utat tett meg azóta, hogy Schuman és Adenauer az 50-es években alapították meg az Európai Szén- és Acélközösséget. A lelkes katolikus Schuman azt az eszmét vallotta, hogy „Európa értéke az értékek Európája”. A kérdés az, hogy örülne-e ezeknek a modern Európai Unió által támogatott „erényeknek”. A közösség a brüsszeli védőburok alatt élő vezetői talán félreértik a hétköznapi emberek problémáit. A kérdés az, hogy az Unió még megreformálható-e, és hogy akar-e reformokon keresztül menni. A Brexit megrázta az európai országokat. A közösség modern története során soha nem volt még olyan válság, amelynek következményeit oly nehéz lett volna megjósolni. Közvetlenül a közösség keleti határán túl dúl a háború, a bevándorlók több milliós hulláma pedig elárasztja nyugati határait. Tanácskozni kell a kontinens jövőjéről, de konkrét lépéseket is meg kell tenni. Ez jó pillanat a Gazdasági Fórum számára.
Érdemes tehát meglátogatni a krynica konferenciát? Nem, ha nem szeretjük a tömeget. Nem, ha nem érdekel minket a politika és annak hatása a körülöttünk lévő világra.
Mindenki más számára ez egy kiváló lehetőség, hogy egyszerűen felhasználja valaki más tapasztalatait, megértse a másfajta optikát, új kapcsolatokat létesítse, és néha találkozzon a címlapokról való emberekkel és azokkal, akiknek valódi hatalmuk van valamit megváltoztatni. Krynica egy olyan hely, ahol szeptember elején egyszerűen mindenkinek ott
Tomasz F. Dzbeński
Tomasz F. Dzbeński, z wykształcenia prawnik (Wydział Prawa i Administracji UW), pasjonat historii konfliktów zbrojnych i strzelectwa sportowego. Przez kilkanaście lat mieszkał poza Polską, m. in. w Wielkiej Brytanii i RPA. Obecnie zawodowo związany z Instytutem Studiów Wschodnich, gdzie pracuje jako Coordinator for United Kingdom, Ireland and Commonwealth of Nations. Jego analizy dotyczące tematyki międzynarodowej ukazują się na łamach ogólnopolskich portali.